I. Jelenlegi helyzet

Magyarország energiafüggősége az Európai átlagnál is nagyobb, annak ellenére, hogy objektív  adottságaink a megújuló energiákat illetően kedvezőek.

-    A napütéses órák száma meghaladja a kettőezret,
-     termálvízben talán leggazdagabbak vagyunk Közép-Európában,
-    a megújuló üzemanyagok előállítása, az ahhoz szükséges alapanyagok biztosítása terén kivételes adottságaink vannak,
-     a víz és a szélenergia alkalmazásában is vannak tartalékaink.
-    Emellett a szántóterület aránya magas és a talajminőség is jobb az európai átlagnál.

A kedvező adottságokat mérlegelve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv – az EU törekvéseivel egyezően – a megújuló energiák felhasználását kiemelt fej-lesztési célként határozta meg. Az Új Magyarország Fejlesztési Programban azonban ezek a célok már kisebb súllyal jelennek meg

A deklarált célkitűzések ellenére az előrehaladás nagyon lassú, lemaradásban vagyunk más országokhoz viszonyítva, de saját objektív lehetőségeinket és cél-kitűzéseinket tekintve is. Amennyiben nem történik gyorsan alapvető változás, az erre a  célra rendelkezésre álló - az indokoltnál kisebb - fejlesztési források felhasználása is veszélybe kerülhet.

Megállapítható, hogy hiányzik az a rendszer szemléletű komplex megközelítés, amely egyidejűleg műszaki-energetikai, energiahatékonysági, gazdasági, vidék-fejlesztési, mezőgazdasági és iparfejlesztési valamint ezzel szerves összefüggés-ben foglalkoztatási követelmények mentén harmonizál,, a nagyobb közösség, az ország érdekei szolgálatában.
 
A hazánkban tapasztalható kedvezőtlen helyzetet számos tényező idézi elő,

-    Alapvető hiányosság, hogy hiányzik a valós és az általánosságokon túl-nyúló, a választási ciklusokon átívelő politikai támogatás, amit az egyes területek gazdáit jelentő minisztériumok esetenként szögesen ellentétes tevékenysége bizonyít;

-    Számos szabályunk nemcsak az EU direktívákban és ajánlásokban foglal-takkal ütköznek, de  követelményeikben életszerűtlen és teljesíthetetlen részletszabályok is  előfordulnak. Az egyes részletszabályok gyakran egy-másnak is ellentmondanak. A hazai közjogi rendszerben a különböző szintű regulációs elemek, így törvények, kormány és miniszteri rendele-tek, alacsonyabb szintű szabályzati elemek nincsenek egymással össz-hangban

-    Az egész rendszerben hiányzik a hosszú távú kiszámíthatóság, stabilitás, amely még normál finanszírozási körülmények közepette is alapvető elvá-rás a beruházási, fejlesztési folyamat valamennyi résztvevője részéről;

-    Közigazgatási, ezen belül engedélyezési eljárások bonyolultak, hossza-dalmasak, összehangolatlanok, időnként az egyes hatóságok indokolat-lan követelményeket támasztanak a befektetőkkel és a beruházókkal szemben.

o    A vezetékes szolgáltatás természetes monopóliumára vonatkozó igen sok részletszabályt– jogszabályi felhatalmazás alapján –az engedélyes társaságok  saját belső szabályzatukkal határozzák meg,  ezzel gyakran csak saját gazdasági érdekeiket juttatva ér-vényre.

o    A bioüzemanyagok előállítására és alkalmazására vonatkozó elő-írás rendszer jórészt a monopol szervezeteket támogatja, a terme-lőket és a mezőgazdasági felhasználókat kevésbé.

o    Az időjárás függő megújuló energiaforrások széleskörű alkalma-zásának gátja ma már  a hagyományos energetikában évtizedek óta  meglévő megoldatlan problémák megoldásának halogatása.

o    A geotermális energia felhasználásának számos eleme tisztázat-lan, illetve irracionális.

-    A rendelkezésre álló fejlesztési források –beleértve a pályázati és a CO2 kereskedelmi lehetőségeket is - szétforgácsoltak, mértékükben a kitűzött cé-lok elérésére alkalmatlanok, azokkal áttekinthetetlen módon sok szervezet rendelkezik, ami  nagyon megnehezíti a komplex rendszerek létesítését.

-    Nincsenek definiálva objektív kritériumok, így pl. a fenntarthatóság kritéri-uma, e miatt sok esetben a döntéshozókat is a pillanatnyi piaci helyzet és  tényezők motiválják.

-    Hiányos ismeretek, el nem végzett számítások miatt, (esetenként politi-kai indíttatásból vagy gazdasági lobbi érdekek mentén) bizonyos körök szembeállítják a környezet és éghajlatvédelem, illetve az élelmiszer ellá-tás szempontjait  a megújuló energiák felhasználásával.

-    Az egyes megújuló források elterjedésének támogatására alakult civil szervezetek tevékenysége szétforgácsolt. Az integráló erőfeszítések el-lenére is előfordul, hogy kizárólag tagságuk különálló érdekei mentén folytatnak önálló lobby tevékenységet, ezért sem tudnak meghatározó erőt képviselni.


II A jelenlegi helyzet javítása érdekében:

szükség van egy, a megújuló energiák alkalmazásáról szóló kerettörvény mielőbbi  megalkotására, amely:

-    az EU gyakorlatával egyezően - együtt kezeli a megújuló energiák haté-kony felhasználását, a környezetvédelem, az éghajlat-változási stratégia, valamint a vidékfejlesztés követelményeit, emellett új fejleményként, fontos válságkezelő eszközként  veszi figyelembe  a foglalkoztatási szempontokat is;

-    kimondja, hogy az összes megújuló energiaforrás lehető legteljesebb ki-használása környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, vidékfejlesztési, foglal-koztatási valamint energiagazdálkodási szempontból is az ország alapve-tő érdeke;

-    hosszú távon biztosítja a források kiszámíthatóságát, átláthatóságát és normatívitását;

-    egyértelműen meghatározza a fenntarthatóság fogalmát és kritériumait;

-    egységesíti, és egyszerűbbé teszi a megújuló energiák felhasználását elősegítő beruházások engedélyezését, biztosítja a pályázatok elbírálásá-ban az átláthatóságot;

-    meghatározza a fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségeket, ezzel megszünteti azt a káros gyakorlatot, hogy tájé-kozatlanságból, vagy egyes üzleti csoportok lobbi  érdekei miatt a kívá-natos és indokolt fejlesztéseket valós társadalmi támogatást nem élvező  csoportok megakadályozzák, vagy jelentős mértékben  késleltessék;

-    az EU ide vonatkozó ajánlásaival, direktíváival nemcsak deklaráltan, de tartalmában is harmonizál.

A törvény társadalmi elfogadottságának biztosítása érdekében szükséges, hogy már az előkészítés minden szakaszában egyenlő jogokkal vegyenek részt a kor-mányzati szervek mellett a hagyományos energetika piaci szereplői és a megújuló energiák felhasználásában érdekelt együttműködő civil szervezetek is.

E feltételeknek megfelelő megújuló energiatörvény megalkotása feltételezi, a jelenlegi nagyszámú EU és hazai jogszabály, szabályzat, engedélyezési folyamat teljes körű áttekintését, a módosítási szükségletek meghatározása érdekében. Célszerű áttekinteni más Európai országban már alkalmazott gyakorlatot, és az adaptálható módszereket át kell emelni, a hazai szabályozásunkba. Ezek a fela-datok csak szakbizottságok létrehozásával oldhatók meg.

A jelenlegi helyzeten azonban még a törvény megalkotása előtt változtatni kell, annál is inkább, mivel az EU által is előírt kötelezettség – ez év végéig – a Nem-zeti Cselekvési Terv elkészítése, amelyben már jelezni kell a más tagállamokra átruházható megújuló energia-többlettermelés becsült mértékét és a közös pro-jektekkel kapcsolatos becsült potenciált.

A Nemzeti Cselekvési Terv és a Megújuló Energia Kerettörvény elkészítéséhez egyaránt elengedhetetlennek tartjuk olyan „megújuló energiapolitikai kerek asztal” létrehozását, és folyamatos működtetését, amelyben egyenrangúan rep-rezentáltak a témában érdekelt valamennyi kormányzati, politikai, piaci, és a civil szakmai szervezetek.

Budapest 2009.március 20.



A Magyar Megújuló Energiafórum
2009.március 20.-i ülésén elfogadta

 

Aláírók:

 

Arch Energia Klaszter	Magyar Energetikai Társaság
Árpád Agrár Zrt	Magyar Fejlesztési Bank Zrt
ATEVSZOLG Zrt	Magyar Környezetvédelmi Egyesület
BITESZ	Magyar Napenergia Társaság
Civil Parlament	Magyar Pellet Szövetség
Duna Fejlesztő Kft	Magyar Szélenergia Társaság
EETEK Holding Zrt	Magyar Villamosművek Zrt
Egererdő Zrt	MOSZ
Energetikai Társaság Hidrogén Tagozat	Öko-Land Szövetség
GITR Zrt	Pannon Fruit Szövetkezet
Kaposagró Zrt	REENEXPO Kft
Középtiszai Mezőgazdasági Zrt	Regionális Fejlesztési Holding
Magyar Agrárkamara	SOLAR-SYSTEM
Magyar Bioetanol Szövetség	Tedej Agrár Zrt
Magyar Biogáz Egyesület	Zöldolaj BB Zrt
Magyar Biomassza Társaság