Magyar Állami Földtani Intézet Környezetföldtani osztály

Magyarországon tudomásunk szerint semmilyen kutatás nem foglalkozik az energianövények és a talajképző üledék kapcsolatával, és talajtani vizsgálatok is alig készültek annak feltárására, milyen az energianövények hatása a talajra. Az elmúlt két évben történtek talajtani mintavételek (alapállapotot is felvettek) egy NKFP pályázat és egy doktori disszertáció kapcsán, de földtani vizsgálatok nem készültek. Az eredmények publikálása hónapokon belül várható.

 

Tudomásunk szerint nincs megfelelően szabályozva, hogy energianövényt (pl. energiafüvet) milyen feltételek mellett, ki és hogyan termeszthet. Ha valaki uniós támogatást igényel, meg kell felelni bizonyos feltételeknek (lásd referenciák), de a feltételek teljesítése a földtani közeg alapállapotának felmérése hiányában teljességgel ellenőrizhetetlen! A földtani közeg alapállapotának felmérése nélkül nem tudhatjuk, hogy hosszú távon milyen változások következnek be a talajban, a talajképző üledékben és a talajvízben. A témára vonatkozó külföldi vizsgálatok során növényfajtól, talajtípustól és talajművelési módtól függően különböző eredményre jutottak a kutatók, az energianövények és a földtani környezet kapcsolatát is vizsgálva. A kutatások pozitív (pl. erózió mérséklése, talajtermékenység növelése, kilúgzás csökkentése, humusz degradáció csökkentése) és negatív hatásokat (pl. talaj kiszáradása, talajsavanyodás növekedése, fokozott öntözés- és tápanyagigény) tártak fel. A külföldi eredmények ismerete nagyon hasznos, de mégsem helyettesítheti a hazai kutatásokat, mivel az energianövényeknek a talaj–alapkőzet–talajvíz rendszerre gyakorolt hatása nagyban függ a lokális viszonyoktól. Továbbá a hazánkban nemesített energianövény fajták (pl. Szarvasi-1 energiafű), és a jellemzően itthon ígéretes energianövények (pl. akác) hatásának vizsgálata is szükségszerű volna.

 

Kutatás célja

Mi történik az ültetvény intenzív művelése után a hátrahagyott területtel, mire használható még ez után a talaj? Milyen hatással van az ott termelt energianövény a talajvíz mélységére (pl. a mélyebb és dúsabb gyökérzet, több vizet vesz fel, vagy mélyebbről veszi fel, ahonnan eddig nem tudta más növény), és minőségére? Az energiafű gyökere erőteljes, mélyen (kb. 2 m) a talajba hatol, de a fás szárú energianövények szántóföldi telepítése is (energetikai faültetvény) a korábbinál mélyebbre hatoló gyökérzetet jelent (nyár, akác). Van-e hatással az új kultúra, és ha igen milyen hatással a talajvízre (a talajvíz mennyiségére, mélységére, kémiai összetételére, vagy összes oldott anyag tartalmára)? Történik-e változás a talajképződés menetében, sebességében, jellemző folyamataiban (pl. a mélyebb és erősebb gyökérzet jobban lazíthatja a talajképző üledéket, gyorsabb és mélyebbre ható lehet a karbonátok oldódása)? Milyen változás történik a földtani közegben, a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszerben?
A kérdések megválaszolásához szükség lenne nagyobb mezőgazdasági területek energetikai művelésbe vonása előtt a földtani alapállapot felmérésére, máskülönben nem lehet a változásokat nyomon követni.

Végrehajtás

Energianövény kiválasztása. Mezőgazdasági partnerkeresés (korábbi mintaterületen, új területen). Talajtani szakemberek és agrárszakemberek bevonása. Alapállapot felmérés sekélyfúrásokkal és a mintaanyagok laboratóriumi vizsgálatával. Vízmegfigyelő kutak telepítése és rendszeres észlelése. A rövid és hosszú távú változások követése.

Várható eredmények

A kutatás eredménye segíthet eldönteni, hogy az általunk vizsgált energianövények fenntartható módon termeszthetők-e, illetve az adott területen milyen feltételek betartása szükséges a termesztésükhöz. Hozzájárulnak-e a Talajvédelmi Stratégia tervezetében megfogalmazott célkitűzésekhez, vagy esetleg károsan befolyásolják a földtani közeg, a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer és elemei minőségét, termékenységét. Az alapállapot felmérése lehetővé tesz a jövőbeni talaj–talajképző üledék–talajvíz rendszerben bekövetkező változások követését.