 "A MAVIR hivatalos feladatának teljesítéséhez, a kétévente megjelentetett országos forrásoldali kapacitástervének elkészítéséhez az ERŐTERV az elmúlt év során összesen nyolc tanulmány elkészítésével járult hozzá. Ez a tanulmány most összefoglalót ad a 2009. évi kapacitáslétesítési terv elkészítéséhez. A korábbi előrejelzésektől eltérően idén jelentősen csökken a villamosenergia-fogyasztás hazánkban, és ez alapvető változásokat hozhat az eddig elképzeltekhez képest. A húsz évvel ezelőtti – az ismert politikai okokra visszavezethető – visszaeséshez nem hasonlítható azonban a jelenlegi hanyatlás, hiszen legfeljebb két évig csökkenhet a fogyasztás, és legfeljebb 5% mérséklődésre kell felkészülnünk."
Dr Stróbl Alajos tanulmánya részletesen elemzi az erőműveink jelenlegi és jövőbeni helyzetét, az új erőművek létesítésének szükségességét az EU elvárásainak és a hazai várható szükséglet kielégíthetőségének szem előtt tartásával.
2025 ig a jelenlegi eröműveink többsége leáll. (korszerűtlenség, gazdaságtalanság és elhasználódás miatt) Azokat póótolni kell, sőt a növekvő szükségletnek megfelelőena kapacitást bővíteni kell. A várható helyzet a következő:
Szemelvények :
Kicsit más a helyzet az állami beruházásokkal. Itt „energiapolitikát” akarnak követni, össztársadalmi optimumot keresnek, viszont nincs elég pénz még az energiát érintő legfontosabb támogatásokra sem. Nagyon sok viszont a lobbi. Szinte mindenki tudja, hogy ki szereti a szenet, az atomot, a megújulókat. Ez utóbbinál megvannak a nap, a szél, a víz, a biogáz, a biomassza, a földhő, a hulladékégetés szerelmesei. Szinte minden konferencián szólamot idéznek a közhatalomhoz, hogy mit kellene tenni. Gázért nem lobbizik senki, azt a magánbefektetők szeretik mostanában. A jelentősen eladósodott állam mindenkit meghallgat, odafigyel. Politikusai ígérgetnek. Az állam is akar erőművet építeni. A nem energetikai nagybefektetések is sokba kerülnek azonban, sőt néha panamával terhesek. Ezért szükség van szakmai szervezetekre, akik igyekeznek a helyzetet tisztán megvilágítani, bár a szervezett lobbi is bizonytalanságot okozhat a közpénzt jó szándékkal elkölteni hivatottaknál. A bizonytalanságokat sajnos kihasználhatják, és manipulálhatják az álmaikat a tisztességes szándékú szakembereknek is, nehéz tehát a döntés. Inkább a halasztás a meghatározóbb. Remélhető azonban, hogy a szakma és a politika a közös társadalmi célnak megfelelően egyezségre jut, és az állami befektetés tisztán gazdasági versenyben legyőzheti a magánbefektetést.
Javaslatok
A hosszú tanulmány célja egy – rossz magyarsággal megfogalmazható – javaslatban rögzíthető: „képbe” és „helyzetbe” kell hozni a befektetőket, a hatóságot és a fogyasztókat.
a) A befektetőket „képbe” kell hozni. Tudatni kell velük, hogy milyen változás várható másfél évtized alatt a villamosenergiaellátás forrásoldalán. A vázolt fejlődés csak egy a sok lehetőség közül, de éppen a befektetőkön múlik, hogy ebben az irányban vagy valami más felé indulva formálódik a hazai erőműpark. Kövessék kritikával az írásunkat!
b) A befektetőket „helyzetbe” kell hozni. Be kell nyíltan mutatni, hogy mi a helyzet ma Magyarországon, a villamosenergiaellátás forrásololdalán. Az itt lévő üzemeltető cégek informálása nem elég. Az egész szabályozási zóna együttesét látni kell az igényekkel, a kihasználásokkal, az üzemvitellel és a sokféle erőmű-létesítési lehetőséggel együtt. Nem biztos, hogy a legjobb utat jelöltük ki, ezért válasszák a saját útjukat!
c) A hatóságokat „képbe” kell hozni. Legalább egy fő változat részleteivel és többféle elágazási lehetőség felvázolásával világossá kell tenni, hogy a mai jogszabályok hova vezethetnek, és a különféle céloknak megfelelően milyen fejlesztési utak reálisak a forrásoldalon. Ha az út nem elég világos, az a mi bajunk, ezért korrigálják álláspontunkat, segítsenek, hogy segíthessünk!
d) A hatóságokat „helyzetbe” kell hozni. A kialakult ellátás részleteinek ismerete nem nélkülözhető a változtatások megtervezéséhez, ezért a magyarországi nagy- és kiserőmű-park közeli vagy távolabbi jövőjét az adottságoknak, a meglévő helyzetnek az ismeretében lehet csak befolyásolni. A magyar „helyzetnek” csak egy apró részét ismerjük, azt sem nagyon, de amit jeleztünk, azt fontolják meg!
e) A fogyasztókat „képbe” kell hozni. A magyarországi kis- és nagyfogyasztóknak egyaránt ismerniük kell a jövő lehetőségeit, buktatóit, bizonytalanságait. Bár itt csak egy – reálisnak tűnő – változatot rögzíthet-nek, az attól való eltérés rajtuk is múlik. Nem elemeztük ugyan a gazdasági hatásokat, így a villamos energia árának alakulását nem tudtuk megjósolni, de jeleztük, hogy a fogyasztók igénye a meghatározó. Lehet többet vagy kevesebbet igényelni, de ha villany kell, akkor erőmű is. Írásunk alap-ján jelezzék, miért tévedünk!
f) A fogyasztókat „helyzetbe” kell hozni. A fogyasztóknak is ismer-niük kell, hogy a villamos energia előállítása (erőművek létesítése és üze-meltetése) milyen fontos az egész ellátás biztonsága, környezeti hatása, az energia ára és a magyar értékteremtés tekintetében. Nem lobbiztunk egyik energiaátalakítási mód mellett sem, nem akartuk befolyásolni a fo-gyasztói magatartást. Szabadon el lehet dönteni, hogy kitől és mennyit vá-sárolnak, az áram végre áru lett. „Energiánk a fogyasztóké” – jelezte az egykori mottó. A helyzetet ismertettük, lehet, hogy nem elég világosan. Ítéljenek meg, de ne ítéljenek el!
A MAVIR 2009 évi forrásolldali kapacitástervének aktualizálása (letöltés >>>)
|
