Nehéz meglátni a jót az energiaárak töretlen emelkedésében, de nem lehetetlen. Az olaj és gáz drágulása olyan szintre ért, amely lassítja a világgazdaságot, de miközben a fogyasztás csökkenése miatt kevesebb üvegházgáz kerül a légkörbe, egyúttal az alternatív energiaforrásokra is egyre nagyobb figyelem hárul. Az új technológiák terjedése szintén mérsékli a környezetterhelést, ráadásul a káprázatosan fejlődő új iparágak a gazdaságnak hasonló lökést adhatnak, mint például a 20. század elején a születő autóipar.
Mint ismert, július elsejétől megint emelkedett a földgáz ára: a lakosságnak 9,9 százalékkal, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 7,7 százalékkal kell többet fizetni az energiahordozóért. Idén ez már a második drágulás az áprilisi 5,8, illetve 5,2 százalékos emelés után. Ráadásul szakértők ennél is nagyobb mértékű drágulásokat tartottak volna kívánatosnak, de ezt a kormány nem akarta a társadalomra szabadítani. Az év hátralevő részében pedig további emelések jöhetnek

Egy dübörgő szektor

Az energiaárak elszabadulása fura módon felgyorsíthatja az olyannyira szükségesnek tartott zöldtechnológiai forradalmat, ami nyomaiban már itthon is tapasztalható. A gáz drágulása egyértelműen kihat a megújuló energiák piacára, mi éves szinten 30-40 százalékkal tudunk növekedni - nyilatkozta az [origo]-nak Varga Pál, a napenergiát hasznosító rendszerek telepítésére specializálódott Naplopó Kft . vezetője. Ráadásul, ezen a területen ez nem is számít kiugró bővülésnek - teszi hozzá a gépészmérnök cégvezető. Szerinte a gáz szó ma már szinte pejoratívan cseng, és arra számít, hogy az egyre növekvő érdeklődés miatt bővíteni kell a tevékenységet.
Persze, azt nem lehet tudni, hogy pontosan mi áll a keresletnövekedés mögött, de tény, hogy a lakossági és intézményi érdeklődés is adott, például a Tescónak is szállítottak és szereltek napkollektorokat több áruházon is a Naplopó Kft. szakemberei. Varga Pál azt mondja, a hőszivattyúkkal és a korszerű fatüzelésű kazánokkal foglalkozó ismerősei is hasonló keresletről számolnak be, vagyis a teljes megújuló piacra jellemző a felfokozott érdeklődés.
Mindez annál is inkább beszédes, mert jelenleg Magyarországon igen kevés gazdasági ágazatban tapasztalható hasonló dinamika. Az igazsághoz tartozik, hogy sok új, néha nem teljesen fölkészült társaság is keresi a boldogulást a piacon - fogalmaz Varga Pál.

 

Egyre inkább megéri

 

A hagyományos energiahordozók drágulása garantálja, hogy később egyre inkább megérje alternatív forrásra áttérni. Ehhez az intézmények már EU-s pénzeket is igényelhetnek támogatásul a KEOP-pályázatok révén, a lakosságnak viszont egyelőre csak hazai források állnak rendelkezésre.
Nálunk a kormányzati támogatás lehetne magasabb, például a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) kifulladni látszik, sokan már csak legyintenek rá - véli Varga. A feltételek az évek során össze-vissza változtak, meglehetősen kiszámíthatatlanul, ezért ma már nem igazán nagy az érdeklődés. Pedig országos szinten nagyon kis összegről, összesen 2 milliárd forintról van szó, de még ez is csak igen lassan fogy. Mindez a cégvezető szerint azt mutatja, hogy a támogatás nem elég hatékony: több tízmilliárd forintos keretre és kedvezőbb feltételekre lenne szükség.
Nem is annyira a jelen helyzet, mint a várható trend, a gáz és olaj további drágulásának lehetősége ad impulzusokat a megújuló források fejlesztésének - mondja Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere. A megújulók elterjedését relatív árhátrányuk miatt ma még főleg a politika hajtja, elsősorban Európában. A zöldenergia kötelező átvétele, a kutatás-fejlesztésre biztosított növekvő összegek, az adókedvezmények ösztönzőleg hatnak az alternatív technológiák terjedésére. A szakértő azonban úgy véli, inkább a nukleáris energiaipart ösztönzi a fosszilis tüzelők drágulása, ami már valóban képes jelentékeny részt átvállalni az energiatermelésben. Igaz, az atomerőművek drágák, és biztonsági kérdéseket is felvetnek, de a technológia ismert.

 

Rendszerben gondolkodni

Példás módon gondolkodnak az alternatív energia kérdéséről például a németek, akik Európában - és a világon - a napenergia területén vezető szerepet töltenek be. Az állam mellett erős befektetői kör is nagy pénzeket költ kutatásra és fejlesztésre, az állam akár 50 százalék fölött is támogatja a német napelemipart - mondja Kiss Péter. Németországban felismerték, hogy a zöldenergiák ügyét is rendszerszinten kell kezelni, vagyis a munkahelyteremtés, a hazai vállalkozások támogatása és a klímavédelem együttes érdekei miatt ott úgy gondolják, hogy érdemes az amúgy gyorsan fejlődő, igéretes ágazatot támogatni. Természetesen a német befektetők és a technológiai cégek jóval tőkeerősebbek, de itt sem minden a pénzen múlik.