Szélenergia, biomassza, vízenergia – ezek közvetlen vagy közvetett módon mind a Nap energiájából származnak, mely Magyarországon egy év alatt csaknem 2.200 órán át süt. Ennek köszönhetően 400-szor több napenergia érkezik az ország területére 12 hónap alatt, mint amennyi hazánk éves energiafelhasználása.
A Global Status Report 2007-es elemzése szerint 2006-ban a világ energiatermelésének 18 százaléka származott megújuló energiaforrásokból. Ennek azonban 13 százaléka olyan hagyományos biomassza-felhasználásból keletkezett, mint a faégetés. A vízenergia 3, míg a modern technológiák, például a geotermikus, a szél-, a nap-, valamint az árapály- és hullámenergia együttesen mindössze 0,8 százalékot tettek ki.

Nem sokkal biztatóbbak a magyarországi adatok sem; az unió elképzelése szerint hazánkban a megújuló energiaforrásokból termelt energia 2010-re el kell, hogy érje a teljes energiafelhasználáson belül a 12 százalékot, melyet azonban a magyar tárgyalók 3,6-ra alkudtak le. Más tagországok, például a németek, 12,5 százalékos arány elérését vállalták, Ausztria pedig, mely jelenleg a vízenergiának köszönhetően az energia csaknem 60 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri, közel 80 százalék teljesítésére tett ígéretet.

A tagországok közül Magyarországé volt a legalacsonyabb vállalás, melyet egyébként a 2005-ben elért 4,5 százalékkal elsőként teljesített. Az Energiaközpont Kht. elemzése szerint 2006-ra a megújuló energiaforrások a primer energiafelhasználás 4,7 százalékát tették ki hazánkban.

Csak 0,1 százalékát használjuk ki a napenergiának

A vállalás teljesítése azonban javarészt néhány korábban széntüzeléses erőművi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történő átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt köszönhető. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) „Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás növelésének stratégiája 2007–2020” című elemzése szerint Magyarországon a legfontosabb megújuló energiaforrás a biomassza, mely az összes megújuló energia közel 90 százalékát adja.

A hatalmas potenciált rejtő napenergia felhasználása mindössze 0,2 százalékot tesz ki a megújulók között. Pedig a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottsága által 2005–2006 folyamán elvégzett felmérés kimutatta, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokban rejlő kb. 2650 PJ potenciálból 1838 PJ-t a napenergia tesz ki, melynek mindössze 0,1 százalékával élünk. Az GKM szakértői szerint 2020-ra a napenergia felhasználása a megújuló energiákon belül maximum 1,9 százalékra nőhet annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben egy átlagos napelem modul ára 10 euró/W-ról 3 euró/W-ra csökkent, s 35 százalékos éves átlagos növekedési ütemével a napenergia-hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparággá vált.
 
A németek lopják a legprecízebben a napot

A világátlagnál lényegesen magasabb felhasználási rátát produkáló unió saját potenciáljához képest csekély mértékben él a napenergiával: 2004-ben az EU 25 országában a megújuló energiafelhasználás kevesebb mint 1 százaléka volt szoláris eredetű. A napelemes energiaforrások terén Németország jár az élen, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energiaipar 2004-re 2 milliárd eurós, 30 ezer főt foglalkoztató iparággá nőtt, s ezzel maga mögé utasította az Egyesült Államokat és Japánt.

A Németországban 2004-ben hatályba lépett megújuló energiaforrások törvénye (Erneuerbare Energie Gesetz – EEG) nemcsak pátriárkájában aratott sikereket; a világ további 47 országa vette át, vagy merített ötleteket belőle. A követők között 16 uniós tagállam, valamint Kína és India is megtalálható. Az EEG tekintélyét a mi szemünkben az a tény is öregbítheti, hogy a németországi napsütéses órák száma csak kétharmada Magyarországénak.
A Nap Magyarországon egy év alatt csaknem 2.200 órán át süt. Ennek köszönhetően 400-szor több napenergia érkezik az ország egész területére egy év során, mint amennyi hazánk éves energiafelhasználása.

Tavaly kevesen pályáztak

Lindenberger Tamás, a GKM sajtóosztályának vezető főtanácsosa lapunknak elmondta, hogy június 9-ig már 2.826 pályázat érkezett be az Energiaközpont Kht.-hoz. „Az eddig pozitívan értékelt pályázatokra 50,2 millió forintnyi pályázati forrás odaítéléséről döntöttek. A formai és tartalmi követelményeknek eddig 477 pályázat nem felelt meg. Továbbra is az a szakemberek javaslata, hogy ilyen esetek elkerülése végett érdemes alaposan áttanulmányozni a pályázati kiírást. A pályázatokra még bőséges források állnak az érdeklődők rendelkezésére, érdemes élni a lehetőséggel. A regisztrált pályázatok több mint 25 százaléka megújuló energiaforrásokkal termelő berendezésekre irányul. A megpályázott összeg aránya megújulók esetében pedig ennél is nagyobb: az eddig odaítélt 50,2 millió forintból közel 29 millió a megújulókat segíti.”

2007-ben egyébként nem éltek a rendelkezésre álló összeggel a pályázók: a megújuló energiaforrások felhasználásának kerete 400 millió forint volt, melyből 515 pályázat mindössze 124 millió forint támogatást és 419 millió forint kedvezményes hitelt kapott a több mint 1 milliárd értékű beruházáshoz. Annak ellenére, hogy a keretösszeg is kevesebb volt, mint 2006-ban, a NEP több pályázót támogatott az előző évhez képest, a támogatás energetikai hatékonysága pedig 40 százalékkal javult.


Németországban azonban nem csak egyféle támogatási rendszer létezik. A számos modell közül kiemelkedik az ún. Ökoépítés Program, ami az új építésű energiatakarékos házakhoz vagy passzívházakhoz nyújt segítséget. A programban a beruházási költségek száz százalékára, maximum 50 ezer euróra, azaz körülbelül 12,5 millió forintra lehet hitelt felvenni, ahol a kedvezményes kamatozás maximum 10 évig érvényes a körülbelül 30 éves futamidő mellett. Más pályázati formákban rendszerfejlesztésre is lehet támogatást igényelni. A háztartásokra és ipari termelőkre egyaránt vonatkozó EEG alapelve egyébként az, hogy a támogatott berendezések üzemeltetője egy adott időszakon belül az előállítás módjától függően meghatározott mennyiségű jóváírást kap a termelt áram után.

A jóváírás mennyiségére éves degresszió vonatkozik, azaz minden évben csökkentik az átvételi árat. A Dow Jones egy 2008. júniusi elemzése szerint évente nagyjából 5 százalékos degresszióval kell számolni a támogatásnál. A néhány napja elfogadott 2008-as módosítás azonban kimondja, hogy csökkenteni kell a degresszió mértékét, és a mostani 4,3 milliárd euróról 2015-ig 7 milliárdra kell növelni a támogatást, mellyel javarészt a biomasszát és a szélenergiát termelő berendezéseknek nyújtanak segédkezet. A Rheinisch-Westfälischen Institut für Wirtschaftsforschung szakértői szerint azonban ezzel a programmal nagy terhet rónak az államháztartásra, és a napenergiát előállítók nyeresége továbbra is csökkenni fog. A legkisebb támogatást egyébként mindig is a napenergia-termelés kapta, mely jelenleg kW-onként nagyjából 45 cent.