„Magyarország nem lehet önellátó energiából, hiszen ez drága, megfizethetetlenül drága lenne” – véli Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Az ötvenes évek gyapottermelési ötleteire emlékeztetné ez az ötlet a GKI szakértőjét. Bár Hegedűs azt is hangsúlyozta, hogy a tudósítók valószínűleg félreértették Orbánt, aki a túlzott energiafüggőség csökkentését javasolta feltehetően.
Ráadásul a magyar földgázkitermelés a csúcsévek hatmilliárd köbméteres mennyiségéhez képest jelenleg 2,5-2,8 milliárd között ingadozik, 2030-ra pedig valószínűleg egymilliárdra csökken a GKI szakértője szerint. Ugyanakkor ő is úgy véli, csökkenteni kellene az importfüggőségünket, hiszen ez gazdaságilag sebezhetővé teszi az országot. „Ez a mostani kormányzat energiapolitikájának is az egyik sarokköve” - állítja Hegedűs.
"Ma az egész Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy megteremtse a függetlenségét az energiaellátásban. Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa például az év elején úgy fogalmazott, egy generáción belül meg kell teremteni a lehető legnagyobb mértékű energiafüggetlenséget Európában. Magyarország sem tehet másképp” - mondta Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az energiaügyi bizottság póttagja a hvg.hu-nak.
„Amikor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az energiafüggetlenség megteremtéséről beszél, az egybevág az uniós célokkal. Nem önellátásról van szó, hanem arról, hogy legyünk a magunk urai” - fejtegette Gyürk. Az EU attól retteg, hogy a mostani 50 százalékos importfüggősége hetven százalékra növekszik. Mindeközben Magyarország már ezt a szintet is meghaladja. „Éppen ezért mi még nagyobb lépéskényszerben vagyunk” - fogalmazott a fideszes politikus.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a hvg.hu-nak - Gyürk Andráshoz hasonlóan - szintén Andris Piebalgs nyilatkozatát említette. „Ezzel áll összhangban Orbán Viktor kijelentése is” - mondta Kaderják, hangsúlyozva, hogy Orbán nem az önellátásról beszélt, hanem "a függőség ellentettjéről".

Mennyire valósítható meg Orbán elképzelése?

Nehéz Orbán Viktor kijelentését gazdasági szempontból értékelni, hiszen Magyarország jelenleg a szükséges energia több mint 60 százalékát importálja – mondta Hegedűs Miklós. Ha az atomenergia-termelést is figyelembe vesszük, akkor a Paks által igényelt nukleáris fűtőanyagimporttal együtt a függőség 75 százalékos. Az elképzelhető Hegedűs szerint, hogy valamennyire csökkenni fog az importfüggés a következő két évtizedben. Ha Paks bővítése megvalósul, és tényleg egy vagy két 1000 megawattos új blokk épül, akkor 2020-ig, 2030-ig csökkenhet például az orosz földgáztól való függésünk.
Egyelőre azonban nőni fog a gázszállításoknak való kiszolgáltatottságunk: az újonnan tervezett nagyobb erőműveink csaknem mindegyike gázzal működik majd ugyanis – tette hozzá Hegedűs. (Az egyetlen kivétel a részben lignitre épülő Mátrai Erőmű.) A mostani 13 milliárd köbméteres gázigényünk így 2025-ig elérheti 15-16 milliárdot is. Ezután viszont az igények visszaeshetnek 14-15 milliárdra. Ha sikerülne energiatakarékossági lépésekkel a felhasználást csökkenteni, akkor a hazai kitermelés zuhanása ellenére az import aránya a földgázellátásban nem nőne - vélte Hegedűs.
Gyürk András szerint a Fidesz két évtizedes távlatban képzeli el az energiafüggetlenség felé mozdulást. A törekvés indoklásaként a gázellátást hozta fel példaként. Hazánknál arányait tekintve csak Hollandia fogyaszt több gázt, és fogyasztásunk 80 százalékát importból fedezzük, szinte kizárólag orosz forrásból és orosz közvetítéssel. „A politikai kiszolgáltatottság elkerüléséről, nem pedig bezárkózásról van szó tehát” - folytatta a politikus. Először is az energiahatékonyság javítására van szükség. Az épületek energiahatékonyságának javításával már rövid távon is látványos eredményeket lehet elérni.
2015-ig van szerződésünk Oroszországgal
Gyürk András fideszes európai parlamenti képviselő nyilatkozatot nyújtott be az Európai Parlament EU-orosz csúcsról szóló vitájához. Gyürk ebben úgy fogalmazott: az újratárgyalás alatt lévő EU-orosz együttműködési megállapodásnak energiapolitikai rendelkezéseket is tartalmaznia kell, hogy a versenypiac és az átláthatóság elvei az energiapiacon is érvényesüljenek. Gyürk kiemeli: a piaci elvek írásban történő rögzítése jó keretet adhat a hosszú távú gázszállítási szerződések újratárgyalásához. Az átlátható viszonyok megteremtése nélkül a tagállamok a jövőben is kijátszhatóak lesznek és továbbra is eltérő árat fizetnek majd a gázszállításokért. A 2015 utáni időszakban már nem érvényes a hazánk gázellátását jelenleg biztosító, 20 éves gázimport-szerződés – figyelmeztet Gyürk, utalva arra, hogy a környező országok legtöbbje már újratárgyalta a megállapodásokat.

 Új gázvezeték – nem biztos, hogy megoldás

Mindezeken túl sokszínű beszerzési forrásokra van szükség, tehát diverzifikációra. Az alternatív szállítási útvonalak kiépítése mellett mérsékelni kell a gázfelhasználás arányát, a megújuló energiaforrások javára – fogalmazott Gyürk. Hegedűs kevésbé optimista, Budapestnek ugyanis viszonylag kicsi a mozgástere szerinte. A Nabucco gázvezeték – ez Közép-Ázsiából legkorábban 2013-2015 táján hozhatna gázt - nem oldja meg a magyar problémákat. E csövön 2,5-3 milliárdnál nem kaphatunk többet, hiszen a vezeték teljes kapacitása 30 milliárd köbméter évente, miközben 8-10 milliárdot ebből a törökök levesznek, és rajtuk kívül még féltucatnyi ország kér gázt belőle. A Nabucco tehát színesítheti a gázkínálatot, de nem tesz eleget a 15 milliárd köbméterre várható évi magyar gázigénynek – fejtette ki Hegedűs.
Jó-e nekünk a világpiaci gázár?
A GKI szakértője, Hegedűs Miklós szerint hiába építünk vezetékeket, ha 2030-ban a gáz ára önállóan mozog majd a világpiacon. Ennek az lesz a következménye, hogy nem a jelenlegi egyedi gázszállítási szerződések lesznek érvényben, hanem a világ szereplői határozzák meg az árat, ami még kiszolgáltatottabbá tehet minket.
A távolság is megdrágíthatja a földgáz árát: a mostani orosz vezetékek 2000 kilométerről indulnak. A tervezett Nabucco viszont akár 3000 kilométeres is lehet. Ám az orosz Északi Áramlat gázvezeték tervei szerint mindössze 1300 kilométert hidalnak át. Ez a cső ugyan elsősorban Észak-Európa ellátását szolgálná, de akár Magyarországra is juttathat gázt, kerülőúton.
Ami a beszerzési útvonalak diverzifikálását illeti, több megoldásban kell gondolkodni Gyürk András szerint. A Nabucco gázvezeték megépítése mellett figyelmet kell szentelnünk a cseppfolyós gázimportra. (Itt Horvátország kerülhet szóba.) Kiemelt jelentősége van a Mol kezdeményezésének is, amely a regionális gázhálózatok összekapcsolását célozza. Ez is a magyar energiabiztonságot javíthatja a fideszes politikus szerint, és erre az EU már adott is pénzt, így például a szlovák-magyar összeköttetés megteremtését finanszírozza.

Megújuló energiák: egyelőre nem versenyképesek

A GKI szakértője, Hegedűs Miklós úgy véli, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a következő évtizedekben a mostani 5-6-ról 10 százalék fölé kúszhat. 2030-ig 1200-1500 megawatt megújuló energiaforrás léphet működésbe - elsősorban biomassza és szél használható fel ehhez. A többi továbbra is a földgáz elégetésén alapulna. A belépő földgázüzemű erőművek hatásfoka legalább 30 százalékkal jobb, ennyivel kevesebb gázt használhatnak fel, mint a maiak - véli a kutató.
Hegedűs szerint egyedül a biomassza lehet esélyes arra, hogy más országoknál hatékonyabban állítsunk elő belőle energiát. Ez azonban még nem igazán versenyképes a többi módszerrel szemben. A szélenergia-termelés az elmúlt tíz évben komolyan fejlődött, de itthon a legszelesebb helyeken is csak évi kétezer órán át kedvező a légmozgás, míg a tengereknél ez 4000 óra is lehet. Bős-Nagymaros elutasítása miatt Magyarországon a vízenergia nem igazán jöhet szóba. A földhő alkalmazása is lehetséges. De ez drága, a magyarok nem tudják megfizetni. A napenergia is viszonylag drága még, éppen ezért egy megfelelő energiamix kialakítása lenne a cél Magyarországon, amelybe belefér az atomenergiától a gázerőműveken át a megújuló források jelentős része is – vélte Hegedűs.
Mi lesz az atomenergiával?
Jelenleg is zajlik Paks blokkjainak élettartam-hosszabbítása: 1800 megawatt kapacitás kétezerre emelkedik az év végére. A mostani blokkok tehát a 2030-as évek működhetnek. Paksot mindezen túl bővíteni is tervezik, legalább egy vagy két 1000 megawattos létesítménnyel. Ezek közül az első legkorábban 2022-2025 körül léphet be a villamosenergia-termelésbe, a másik viszont csak 2030 tájékán – mondta Hegedűs Miklós. A kutató szerint a hazai villamosenergia-igények évi 1-1,5 százalékkal nőhetnek a jövőben. Tehát az atomra nem azért van szükség, mert az igények bővülnek, hanem mert a meglévő kapacitások elavultak, különösen néhány gázerőmű öregedett el. Az atomenergiára elsősorban azért van szükség Gyürk András szerint is, mert a következő években számos termelő egység kieshet a magyar villamosenergia-rendszerből, ezek pótlására pedig megoldást kell találni. Az atomenergia kérdése ugyanakkor - mint fogalmazott - „nem lehet zárt ajtók mögött hozott döntések tárgya”.
Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az EU célja e területen az, hogy 2020-ra az összes energiafelhasználáson belül 20 százalék legyen a "zöld" források aránya. Magyarország 13 százalékot vállalt, ám ma még csak 5 százaléknál tart. „Ez nagy feladat valóban, de én nem tartom irreális elgondolásnak" - jegyezte meg Kaderják Péter, aki szerint ehhez "nagyon szisztematikus és elszánt politika" kell. Az országnak a biomassza és a biogáz területén vannak szerinte jelentős tartalékai. Van tere az energiaültetvények terjedésének is, ehhez azonban összehangoltabb agrár- és energiapolitika kellene - vélekedett a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
A megújuló források közül a napenergiából vannak talán a legnagyobb tartalékaink - idézett egy korábbi akadémiai tanulmányt Kaderják. Akár a hazai energiaszükséglet kétszerese is fedezhető lenne ebből, de egyelőre drága a technológia és alacsony a hatékonysága, ezért a hasznosításhoz komoly állami támogatásra lenne szükség. "A geotermikus energiával pedig vigyázni kell, mert ha a hasznosítás után nem pumpálják vissza a földbe a termálvizet, akkor szó sincs megújuló erőforrásról" - figyelmeztetett Kaderják.

A felhasználást kéne csökkenteni, a hatékonyságot növelni

Januárban, télen például nem a szűkös földgázkészletekkel kéne fűteni a lakásokat, hanem más tüzelőanyagot kéne felhasználni. Az energiatakarékos megoldásokat a tarifarendszerrel is ösztönözi kéne Hegedűs Miklós szerint. Magyarországon a legfontosabb a közintézmények, iskolák, kórházak fűtésnek átalakítása lenne, a mai pazarlás megszüntetése a cél.
„A magyar erőművi park átlagos hatékonysága 35 százalék, miközben a modern erőműveké eléri a 60-80 százalékot. A hálózati veszteség is hatalmas, a villamos energetikában 5-8 százalékkal haladjuk meg az európai veszteségeket, és a távfűtés is korszerűtlen nálunk, a hőszabályozás még most is sokszor csak ablaknyitogatást jelent" – mondja Kaderják Péter. Szerinte ezért növelni kellene a hatékonyságot és csökkenteni a függőséget. Mindehhez jól jöhet a Nabucco gázvezeték, vagy az adriai cseppfolyósított gáz Magyarországra szállítása - értett egyet Gyürk Andrással a Corvinus Egyetem szakértője. Ilyen értelemben már a gáz nem ártalmas, hanem egy viszonylag tiszta energiaforrás, amely nem okoz egyoldalú kiszolgáltatottságot - fogalmazott az egyetemi adjunktus.
Gyürk hangsúlyozta, hogy az energiapolitika olyan, mint egy olajtanker kormányzása. Egy ilyen hajó csak lassan tud fordulni, és az energiaszektorban akár évtizedekig is tart egy-egy váltás végrehajtása. Ez azonban azt is jelenti, hogy már most meg kell tenni a szükséges lépéseket.

 

És akkor valójába mit is mondott Orbán Viktor?