|
Az újonnan létesített biogázerőmű sokkal hatékonyabban működik
 A kutatók először fejlesztettek ki olyan biogázerőművet, amely élelmiszer-alapanyagok helyett kizárólag növényi maradványok, mint például szalma felhasználásával üzemel – ráadásul nemcsak a maradványok válnak így értékes anyaggá, hanem az erőmű 30%-kal több biogázt termel, mint a korábbiak. A folyamat végén egy tüzelőanyag-cella alakítja át hatékonyan a gázt árammá. „A kukorica a tányérra való, nem a biogázerőművekbe” – az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatunk ilyen ellenvetéseket, amelyek az élelmiszerek biogázerőművekben való erjesztése ellen irányulnak. Ezekben az erőművekben áramot és hőt termelnek, ellenzőik azonban többek között attól tartanak, hogy ez az energiatermelési módszer felviszi az energiaárakat. A drezdai Frauenhofer Intézet (Frauenhofer-Institut für Keramische Technologien und Systeme>>>, IKTS) kutatói több kis- és középvállalattal együttműködve először (???) fejlesztettek ki olyan biogázerőművet, amelyben egyáltalán nem használnak fel élelmiszernek is alkalmas nyersanyagokat.
Az új biogázerőmű sokkal hatékonyabb az eddigieknél (© Fraunhofer IKTS)
„Kísérleti erőművünkben kizárólag mezőgazdasági maradványokat, például kukoricaszalmát, (??) azaz termés nélküli növényt használunk fel. Ezzel 30%-kal több biogázt állítunk elő, mint a hagyományos erőművekben” (??) – nyilatkozta Michael Stelter, az IKTS kutatója. Mindeddig a biogázerőművek a növényi maradványoknak csak egy bizonyos hányadát tudták feldolgozni, mivel ezek többnyire nehezebben alakíthatók biogázzá, mint például a gabona vagy kukorica termése.
További előny, hogy az erjesztett maradványok, a szilázs tárolási ideje az erőműben 50-70%-kal csökkenthető. Általában 80 napig erjed a biomassza a fermentálóban, (???) miközben biogáz keletkezik. Megfelelő előkezelés következtében ez a folyamat az új erőműben már csak körülbelül 30 napig tart.
„A kukoricaszalma cellulózt tartalmaz, ami közvetlenül nem erjeszthető. A mi erőművünkben enzimek bontják a cellulózt, mielőtt a szilázs erjedni kezd” – magyarázta Stelter.
A biogáz árammá alakítását is optimalizálták a kutatók. A gázt egy magas hőmérsékletű tüzelőanyag-cellába vezetik, amelynek 40-55%-os az elektromos hatásfoka. Összehasonlításul: a gázmotor, amelyet általában használni szoktak, átlagosan csak 38%-os hatásfokot ér el. A tüzelőanyag-cella 850 °C-on működik, a termelt hő alkalmas fűtésre, vagy betáplálható a helyi fűtési hálózatba.
Az elektromos és termikus hatásfokot összeadva, a tüzelőanyag-cellának akár 85%-os összhatásfoka is lehet. Ezzel szemben a belső égésű motor összhatásfoka többnyire 38% körüli, (??) mert az általa termelt hő csak nehezen használható fel.
Egy 1,5 kilowatt teljesítményű kísérleti erőművet, amely egy családi ház szükségletét képes fedezni, már létrehoztak a kutatók. A projekt következő fázisaiban az ipari partnerekkel együttműködve fokozatosan két megawattra akarják növelni az erőmű teljesítményét.
Megjegyzések:
A lehozott cikkel kapcsolatban számos kérdőjel merül fel. Először hibás fordításra gyanakodtunk - kiindulva a kukoricaszalma meggjelölésből - igy hát megnéztük az eredeti cikket, és rehabilitáltuk a fordítót, mivel pontosan fordított. Sajnálatos de a cikk pontatlan adatokat és enyhén szólva irányított összehasonlításokat közöl. Először is valahogy keveri a kukorica szilázst és a kukoricaszárat. Nem értelmezhető a tárolási idő rövidítése. Akkor hát mi is az alapanyag? A biogáz fermentorokban 80 napig csak hidegerjesztés esetén lenne ott az alapanyag. Ezt kizárólag a depóniagáz esetén szokták alkalmazni. A biogáz üzemeknél a mezofil, vagy termofil erjesztést alkalmazzuk, amelynek ciklusideje 26-36 nap. Aztán baj van azzal az állítással is, hogy ez az első olyan erőmű, amely nem hassznál élelmiszer előállításra alkalmas alapanyagot. Valószínű igaz az, hogy a tüzelőanyag cella elektromos hatásfoka magasabb a gázmotorénál, de itt nem esik szó a gáz tisztításának költségeiről. Végezetül a hatásfok. Hát enyhén szólva csúsztatásnak minősíthető az, ha a javasolt módszer össz hatásfokát a gázmotor elektromos hatásfokával hasonlítjuk össze. A gázmotorok össz hatásfoka - csak a rend kedvéért közüljük - 78-84 % amelynek fele elektromos áram a másik fele hő. Ettől függetlenül még persze jó lehet a módszer, csak pontosabb és megbízhatóbb (nem piár építő) információkat kellene tudni róla. (Egyébként szerintünk a biogáz - legyen az bármilyen módon előállítva - a leghatékonyabb felhasználása az, ha közvetlenül gázként lehet felhasználni)
Szerkesztőség
|
Szakterületek 
