A biomassza a napenergia energiacélú közvetett hasznosítása a biológiai jelenségek tudatos alkalmazásával. A mező-és erdőgazdasági termelés tulajdonképpen a napenergia transzformá-ciója: a Föld felszínére érkező napenergiát a növényi klorofil kémiai energiává alakítja át, amely táplálék, élelem, nyersanyag, energiaforrás stb. A jelenlegi energiaforrásaink (szén, kőolaj, földgáz) is az évmilliókkal ezelőtt földre érkezett napenergia biológiailag megkötött és tárolt alakja. A MTA egyik vizsgálata szerint az egyéb célra már nem hasznosítható mellék-termék évi mennyisége 277 × 1016 Joule, amelyet potenciális energiaforrásnak is lehet megcélozni.
A biomassza fogalom alatt
-a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroor-ganizmusok, növények, állatok) tömegét,
-a mikrobiológiai iparok termékeit,
-a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező valamennyi biológiai eredetű terméket, hulladékot kell érteni.

 

A teljes fejezet megjelenítése itt>>>

Az NKFP keretében általunk megkezdett Biomassza program félideje környékén – nem kis részben tevékenységünk révén - mind kormányzati szinten, mind a széles nyilvánosság előtt látványosan megerősödött az a nézet, hogy a korszerű energiagazdálkodásban a biomassza energiaforrásként való felhasználása nem kerülhető meg és nem halogatható.
Gombamód szaporodnak azok a szövetségek, egyesületek, akik a biomassza felhasználást bizonyos érdekek mentén országosan koordinálni – esetleg másokat kiszorítani – igyekeznek.
Mostanra világossá vált, hogy a felhasználásnak két alternatív módja van: a nagy léptékű, nagytérségi (centralizált) és a helyi léptékű, kistérségi (decentralizált) felhasználás. Mint ismert, minden beruházás sikere a helyes mérték megválasztásán is múlik. Jelen esetben is a mérték fogja eldönteni, hogy a biomassza energiacélú hasznosítása sikertörténet lesz-e, vagy kudarc.

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik legnagyobb energiaforrás. Világátlagban a felhasznált energia 14 %-át, fejlődő országokban 35 %-át biomassza felhasználásával nyerik.
A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik:

- a szárazföldön és vízben található, összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok,  növények, állatok)   tömege
 - a mikrobiológiai iparok termékei
 - a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék

Hazánk biomassza potenciálja
Magyarországon évente 22-24 millió tonna szalma- és szár, valamint erdőgazdasági és faipari hulladék keletkezik. Az állattenyésztés alomigénye, a termőföldek szerves trágya igénye ebből kevesebb, mint tízmillió tonnát jelent. Ne feledjük el, hogy évente 5-5,5 millió tonna gyökérmaradvány is visszamarad szántóföldjeinken, ami a szervesanyag-utánpótlás szempontjából nem kis mennyiség.
Marad tehát 10-12 millió tonna biomaszsza, amely bevonható az energetikai hasznosításba. Ez természetesen a meglévő hulladék minden évben, ám jelentősen lehetne fokozni az energetikai célú biomassza mennyiségét, kifejezetten e célra való termelés révén (energiafű, energiaerdő, stb.).
A szalma és szár átlagos energiatartalma 12-14 GJ/t. Ugyanakkor a hazai lignit (Visonta, Bükkábrány, Torony) energiatartalma mindössze 7-8 GJ/t.

A szalma és a szár kénmentesen ég, minden évben megtermelődik, nem kell érte bányát nyitni, elcsúfítani a tájat, stb. A légköri széndioxid-háztartás szempontjából a biomassza közömbös (nullszaldós), hiszen azt a széndioxidot eregetjük a levegőbe évről évre, amelyet a növények nemrég megkötöttek. Ezzel szemben a szén és lignit elégetésekor évmilliókkal ezelőtt megkötött széndioxidot szabadítunk föl és juttatunk a légkörbe.
Ennek a nyers szalmának és szármaradványnak az eltávolítása agronómiai szempontból is kívánatos, ugyanis közvetlen (feltáratlan formában) való visszaforgatása a talajba előidézi a pentozánhatást (szénhidrát hatást, amelynek lényeg, hogy a cellulózbontó mikroorganizmusok elszaporodnak, és testük felépítéséhez nitrogént, foszfort, káliumot, egyéb tápanyagot vonnak ki a talajból, csökkentve így annak tápanyagtartalmát. A szerves trágya (állati trágya) formájában való visszajuttatáskor ez a probléma nem jelentkezik, ugyanis a trágya több évig tartó érlelése során a cellulóz lebomlik, a tápanyagok feltáródnak.

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

Biomassza: biológiai eredetû szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élõ és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege;  biotechnológiai iparok termékei; és a különbözõ transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetû terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsõdleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fõ témája. Ennek felmérését szolgálta a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) világméretû akciósorozata, amelyben hazánk is részt vett. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoomassza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsõdleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsõdleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdõ, rét, legelõ, kertészeti növények, vízben élõ növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés fõtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetû anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetû szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fõ iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentõs hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-elõállítás.

 A teljes cikk megjelenítése itt>>>

 

 A környezettudományi központ állásfoglalása a biomassza energetikai célú felhasználásáról