A szövetség, amely nem csak a biomasszával, hanem a többi alternatív energia-forrással is foglalkozik, ellátja a megújuló energia fórum koordinációját, amely-ben a megújuló energiához kapcsolódó meghatározó szervezetek legtöbbje kép-viselteti magát. Igyekszünk a sokféle érdeket és törekvést egyeztetni, mert úgy véljük, csak az egységes fellépés hozhat eredményt, mivel a rendszerváltás óta még egyetlen kormányzat sem hozott olyan intézkedéseket, amelyek áttörést tet-tek volna lehetővé, - mondta Tóth József, a szövetség koordinátora. - A mező és erdőgazdaságban nagyon nagy mennyiségben áll rendelkezésre olyan mellék-termék és hulladék, amely szinte kínálja magát fűtési célra való felhasználásra. (Korábban fel is használták ezeket, de mára már elfelejtették ezeket a falusi ház-tartásokban is) Elsősorban ezek energetikai célú felhasználását kellene szorgal-mazni, mivel így jelentős mennyiségű fosszilis energiahordozó kiváltható és fel-használásukkal nem vonunk el területet az élelmiszer előállítástól. Ilyen mellék-termék a kalászos és repce szalma, a napraforgószár, az erdőgazdasági hulladék-ból származó apríték, de rendelkezésre áll mintegy mint 3 millió tonnányi kuko-rica szár is. Becslések szerint legalább 2 – 300 ezer hektár olyan terület is van ma Magyarországon, amelyet valójában semmire nem hasznosítanak. Ezeken az adottságoknak legjobban megfelelő energianövényt (energianádat, energiafüvet, energia erdőt, stb.) de akár kendert is lehetne termeszteni. A valaha sok helyen termesztett kender kiváló energia alapanyag - fűzte hozzá Tóth József. A kender szárazanyag tömegben többet is ad, mint a legtöbb, nem őshonos energia nö-vény. Megoldott a brikettálása, pellettálása is.
Ez a lehetőség indokolja, hogy az energia politikában is az eddigieknél jóval na-gyobb szerepet kellene kapnia az ágazatnak.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nagy tartalékok rejlenek a "zöld iparban" is, hiszen jelenleg a kapható biomassza tüzelésre alkalmas korszerű, automataadagolású kazánok, és egyéb berendezések többsége külföldi gyártmá-nyú. Érvényes ez a biogáz technológiákra is, amelyek főleg Németországból származnak.
Tóth József szerint a tüzelhető biomasszát helyben, a keletkezésének legföljebb 10 maximum 20    kilométeres körzetében kellene fölhasználni, elsősorban hő-energia termelésre. Ha hőerőművekben akarunk kizárólag elektromos energiát előállítani belőle, úgy azzal kell számolni, hogy a nyersanyagban lévő összes energiának legföljebb 35 százaléka hasznosul. Ha viszont fűtési célra tüzeljük el megfelelő kazánokban, a hasznosítható energia részaránya eléri az input energia 85 százalékát is. Az elektromos energiatermelésnél ( a hőerőműveknél) egység-nyi elektromos energia mellett háromegységnyi hőenergia is keletkezik. Ezt sok-szor hulladék-hőnek nevezik, mivel nagy részét nem hasznosítják.
A tüzelhető biomassza „energiasűrűsége” alacsony ezért a szokásos „erőműi nagyság” (30 –50 MW elektromos teljesítmény) felhasználásukra csak egészen kivételes esetben ajánlható. Két alapvető feltételnek kellene megfelelni. Az egyik, hogy kis távolságon belül nagy mennyiség legyen ott, a másik pedig az, hogy a keletkező hő folyamatosan hasznosítható legyen.   Egy 50 megawattos biomassza hőerőműnek évi 350 - 400 ezer tonna a fűtőanyag igénye, s ennek a szállítása jelentős környezetterheléssel jár - említette Tóth József. - A 150 me-gawatt hőenergia folyamatos hasznosítása pedig csak egészen kivételes esetben lehetséges.. Ezért inkább a helyi megoldásokat tartjuk jónak, főleg az önkor-mányzatok számára. A kisebb önkormányzatok döntő többsége intézményeik fűtését egyedileg 50-350 KW teljesítményű gázkazánokkal oldják meg. A szak-ember úgy vélte, érdemes ezekben, az intézményekben a gázkazánt biomassza fűtésre cserélni.  Ma már a pellet fűtésű kazánokat is gyártják automata, termo-sztát szabályozással. Léteznek már brikett és apríték tüzelésre alkalmas techno-lógiák is, s ezeknek az az előnye, hogy a tüzelőanyag előállítása sokkal kevésbé energia igényes, mint a pelletálás. 1 KW biomassza tüzelésre alkalmas kazán teljesítmény jelenleg 15 – 24 ezer Ft, nagyságtól és típustól függően. A jelenlegi gáz és biomassza árakat alapul véve a csere teljes költsége 6-11 év alatt a fűtési költség megtakarításból megtérül támogatás nélkül is.
Különösen a kisebb önkormányzatok intézményei számára lehetne előnyös a földgáz helyett a biomasszát hasznosítani fűtésre. Ezeknek az önkormányzati intézményeknek a fűtésére elegendő biomassza többnyire helyben megtalálható, csak eddig nem vették figyelembe, vagy a környékről beszerezhető. A szakem-ber számításai szerint a fajlagos beruházási igény energia egységre vetítve igen kedvező. Tóth József hangsúlyozta, a biomassza előállítás egyebek mellett segíti a kistelepüléseken a fglalkoztatási lehetőségek bővítését is. A tüzelőanyag beta-karítása és annak előkészítése, feldolgozása, tárolása az esetleges energia ültet-vények telepítése, gondozása, betakarítása új munkahelyeket biztosítana a szak-képzettség nélküli munkaerő számára is Egy évi 15 ezer tonna pelletet előállító üzem 300 millió forint alatt létesíthető ha ezzel gázfűtést váltunk ki évi   4 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe egyetlen ilyen üzem közre-működésének eredményeképpen.
A biomassza fűtés nagyjából egyharmaddal csökkenthetné az önkormányzatok fűtés számláját - jegyezte meg Tóth József. - A biomassza hasznosításra létrejö-hetnének olyan szervezetek, amelyekben részt vennének az önkormányzatok, a biomassza termelő, a kazánforgalmazó, esetleg pénzügyi befektető is. Ezek a szervezetek cserélhetnék le az önkormányzati intézményekben a gázkazánokat biomassza kazánokra.
A szövetség koordinátora közölte, változtatni kellene a támogatások módján is. Ma még az önkormányzatok a beruházás 70 százalékára pályázhatnak, de ha ugyanazt a az átalakítást akarja valamelyik intézményük megvalósítani, - vagy társulásos formában kívánja ugyanezt megvalósítani - akkor már nem jár ekkora mértékű támogatás. A támogatások egyébként kiterjeszthetők a lakossági fűtés-korszerűsítésre is.
A gázfűtés támogatásáról fokozatosan át kellene tenni a hangsúlyt a fűtéskorsze-rűsítésre, különösen a gázfűtés kiváltásának támogatására - fogalmazott Tóth József. A szakember örömmel közölte, egyre nagyobb az érdeklődés az önkor-mányzatok részéről a program iránt.