A Magyar Közgazdasági Társaság Beszélgetni kell! című interaktív, internet-televíziós vitafórum-sorozatának következő adása 2010. március 4-én, csütörtökön délután 15 órakor lesz, témája a Magyarország energiapolitikája.

Tovább>>>

Leállt az alig több mint egy éve még az ország akkori legnagyobbjaként indult somogytúri pelletüzem.

Tovább>>>

Az energiaszektor a hazai korrupció melegágya, rendszeres az iparágon keresztüli pártfinanszírozás, és mára már olyan szintre süllyedt a jogalkotás gyakorlata, hogy adott esetben az energiapiaci szereplők maguk írják meg/át a törvényeket - derült ki az Energia Klub konferenciáján, amelyet a társaság tavaly elindított Energia Kontroll Projekt >>> nevű kezdeményezésében megszületett tanulmányok bemutatására szerveztek.

Tovább>>>

Dr Ligetvári Ferencet a BITESZ elnökségének tagját az Országos Vizgazdálkodási Tanács alelnökévé választotta. Gratulálunk. Biztosak vagyunk benne, ez tény szorosabbá fűzi kapcsolatainkat, a vízgazdálkodással, amelynek számos, a megújuló energiákat is érintő területe van. Jó munkát, és sikereket kívánunk

Szél-, és naperőmű építését látnánk a legszívesebben
Magyarország energiaellátását a következő évtizedekben erőművek építésével lehet biztosítani. A leendő beruházásokat a lakosság is fontosnak tartja és leginkább a szél-, illetve napenergiát használó erőművek létrehozását támogatná – derül ki a Forsense 2009. áprilisi 1000 fős telefonos közvélemény-kutatásából.

A fafűtés egyre népszerűbb alternatíva az emelkedő energiaárak mellett, de nagy árat fizetünk érte, mert tetemesen hozzájárul a légszennyezés növekedéséhez. A fatüzelésből származó méreganyagok (körülbelül 4 ezer féle, közülük számos rákkeltő) nemcsak a légutakra és a vérkeringésre veszélyesek, agykárosodást is okozhatnak – figyelmeztet a Die Zeit összeállítása.

 Megjegyzés:

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal népmesébe illő határozatot hozott, miszerint a szerencsi szalmaerőmű-beruházásról szóló környezeti hatástanulmány nyilvános is, meg nem is. Ugyanis nyitvatartási időben meg lehet tekinteni a hivatal könyvtárában, de másolatot nem lehet készíteni róla.

Szerencsi hatástanulmány letölthető itt>>>

Honlapunkon a legritkább esetben szoktunk politikai töltetű anyagokat közzétenni. Most azonban kivételesen mégis ezt tesszük, mivel az MSZP képvielőcsoportján belül működő Fenntartható fejlődés munkacsoport egy olyan tartalmú "vitaanyagot" tett közzé, amely megítélésünk szerint a politikai hovatartozástól függetlenül érdeklődésre tarthat számot. A dr.Szanyi Tibor nevével fémjelzett anyag számos olyan kérdés megoldására tesz konkrét javaslatot, amelyeket magunk is sokszor és sok helyen felvetettünk. A magunk részéről támogatjuk a kezdeményezést

 "........Magyarországnak két szégyent kell lemosnia magáról. Az egyik az örökös panaszkodás, a másik a buta pazarlás. Itt vagyunk az Éden-kerthez hasonlatos Kárpát-medencében a legendás magyar leleményességgel, alattunk fortyog a Föld, eközben ezer és ezer kilométerekről hordjuk ide méregdrágán a környezetpusztító szénhidrogének tömegét......"

A pazarlás szégyen című dokumentum teljes szövege itt>>>

Dr. Csikai Miklós elnökhelyettesünknek (kertészmérnök, az Árpád-Agrár Rt. (Szentes) elnök-vezérigazgatója, a Magyar Agrárkamara elnöke), 2008 augusztus 20 alkalmából - A Magyar Köztársaság elnöke  a miniszterelnök előterjesztésére - A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adta át,az agrárium területén végzett több évtizedes sokoldalú munkássága, valamint mezőgazdasági közéleti tevékenysége elismeréseként.

 

Kitünteséhez az gratulálunk !

A héten újabb két országban Belgiumban és Hollandiában is lezárult a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamata. Kedden (2008. július 8.) a holland felsőház, míg csütörtökön (2008. július 10.) a flamand törvényhozás is elfogadta a dokumentumot. Ezzel a huszonhét tagállamból már 22-nek a törvényhozása hagyta jóvá az új uniós szerződést.Hollandiában az alsóház még júniusban elfogadta a szerződést, melyet most a felsőházi képviselők többsége is támogatott. A 75 tagú szenátusban összesen hatvanan (a liberális, kereszténydemokrata és munkáspárti képviselők többsége) szavaztak igennel.A Lisszaboni Szerződés elődjének számító Alkotmányszerződés három éve éppen a hollandok (és a franciák) ellenállásán bukott el.Belgiumban az államberendezkedés bonyolultsága miatt a szövetségi törvényhozás két háza mellett a négy közösségnek illetve régiónak is jóvá kellett hagynia a szerződést, melyet így összesen 7 parlamentben kellett megszavazni.A flamand parlament jóváhagyását Yves Leterme miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte.Mindkét országban már csak egyetlen aktus hiányzik ahhoz, hogy pont kerüljön a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának végére: az uralkodóknak – II. Albert belga királynak és Beatrix holland királynőnek - alá kell írniuk a dokumentumot.