 A fejlesztés a mezőgazdaság szerkezetátalakítását is elősegíti
Felavatták Magyarország első zöldmezős beruházásban épült bioerőművét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakolyon csütörtökön. Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a létesítmény átadásán példaértékűnek nevezte a 14 milliárd forintos költségből épült, 20 megawatt teljesítményű üzem létrehozását, kiemelve, hogy a fejlesztés az energetikai és környezetvédelmi célok mellett a mezőgazdaság szerkezetátalakítását is elősegíti.
Az 55 dolgozót foglalkoztató bioerőművet faaprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékokkal fűtik, s az energianövények termesztésével mintegy 200 agrárvállalkozónak teremtenek munkahelyet. Emellett az úgynevezett hulladékhő hasznosítására 35 hektáros kertészetet hoznak majd létre, további 250 környékbeli lakosnak biztosítva rendszeres foglalkoztatást. A szakolyi bioerőművet a Dél-Nyírségi Bioenergia Művek (DBM) Zrt. működteti, amelynek fő tulajdonosa 62 százalékos arányban - mint fejlesztő társaság is - a magántőkéből alapított Liget Kft. Résztulajdonos továbbá a Tohoku Epco, Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, valamint a Gea Egi Zrt., a magyar energetika egyik legismertebb mérnöki intézménye, és a Vis Zrt. Az utóbbi két cég az építési munkák fővállalkozója is volt.
A 14 milliárd forintos beruházás finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank és a K&H Bank szindikált hitele biztosította, 50-50 százalékos kockázatvállalással. A kormány a munkahelyteremtéshez 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott.
Az erőmű tüzelő anyagának előállítására a térségben megalakult a Tisza Szövetkezet, amely 7.000 hektáron telepít energianövényeket. Derzsi Mihály, a szövetkezet elnöke az MTI-nek elmondta: 500 hektáron már megtörtént a telepítés, amelyet - szerinte - a létesítmény mostani avatása felgyorsít a régióban. Hozzátette: nemcsak Szakoly körzetében, hanem a magyar-román határon túl, Érmellék és Szatmár környékén is telepíteni szándékoznak fűz- és nyárfaerdőket. Az elnök arról is szólt, hogy az üzemben 5.000 tonna biohamu is keletkezik, amelynek hasznosítására most készülnek a tervek, a mezőgazdasági területekre szeretnék kijuttatni, tápanyagként a humuszképződés elősegítésére. Derzsi Mihály tájékoztatott arról is, hogy a 35 hektáros, az erőmű hőjét hasznosító kertészet létrehozására külön vállalkozói csoport alakul. Az üvegházas kertészetben zöldségfélét termesztenek majd, ami már most biztos piaci megrendelésekkel rendelkezik. A kertészetben mintegy 250 ember foglalkoztatását tervezik a jövő évtől.
|
