...Az elmúlt évek energianövény-termesztési kutatásainak fókuszában elsõsorban a feldolgozással, véghasznosítással kapcsolatos kérdések és a különbözõ növények termesztésének ökonómiai aspektusai álltak. A nyugat-európai kutatások nyomában, a felzárkózni kívánó közép-európai országok kutatói szintén a kiemelkedõen magas energetikai hozamokkal kecsegtetõ növényfajok hazai adaptációjába kezdtek. A magyarországi energianövény-kutatásban így került elõtérbe a repce, a miscanthus, a zöld pántlikafû, illetve fafélék közül a fûz és nyár. Véleményem szerint azonban, fõként a szántóföldi energianövények kutatásából kimaradt (és nemcsak Magyarországon) egy nagyon fontos mozzanat, amely az energianövények termesztési rendszerének felépítését érinti. Nincsenek tisztázva azok a kérdések többek között, hogy hol és milyen körülmények között termesszük nagy hozamú energianövényeinket. Élelmiszer- és takarmánynövényeink között, azokkal együtt, vagy külön, energianövény-termesztő ültetvényeken képzelhetõ el az energetikai célú termesztés? Minden növény esetben szükséges-e új termesztési eljárás kidolgozása, milyen mértékû fajtakorrekcióra kell számítani a felhasználási csoportokon belül, lehet-e létjogosultsága a génmanipulációnak energetikai célú termesztés esetén? Szükség van-e az energianövényeken belül, alacsonyabb szintű csoportosításra is a termesztési szerkezet összeállításakor, vagy lehet-e energetikai vetésforgókról beszélni?

A Teljes anyag megjelenítése itt >>>