|
Érdekképviseletek- Szervezetek |
|
|
|
|
Energianövények
|
Írta: Tóth József
|
|
2010. december 07. kedd 10:29 |
 Hasonlít a közönséges nádhoz, de jóval nagyobbra nő. Magassága 2–5 méter közötti (ritkán eléri a 10 métert); üreges, csomókkal tagolt szárának átmérője 2–3 cm, anyaga kemény, fás. Levelei 2–8 cm szélesek, 30–60 cm hosszúak, lelógóak, kékeszöldek. Ha elegendő nedvességhez jut, nyáron akár napi 5 cm-t is növekedhet. Szeptemberben, októberben virágzik; virágzata fél méter körüli. (Wikipédia)
Az ARUNDO DONAX - a zöld biomassza és a legújabb biotechnológiai kutatások fényében (MOP Biotech KFt-től)
Az Arundo donax eredetileg minden bizonnyal egy ember által elterjesztett, elsősorban dísznövény. Szakemberek többsége szerint egy Észak-Indiából származó nádféle egyed steril, dekaploid klón utódja. Az Arundo-t jelenleg vegetatív úton szaporítják rizómákról, vízszintesre fektetett szárnódusz dugványokról, valamint egyedi mikroszaporítási módszerrel.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Vas népe
|
|
2010. március 04. csütörtök 10:10 |
|
A megújuló energiaforrások eddigieknél nagyobb arányú hasznosítása szükségessé teszi az energetikai célú biomassza-előállítás növelését. Ehhez azonban több energetikai ültetvényre is szükség lesz.
Megjegyzés: Valószínű van olyan területe az országnak, ahol az energetikai faültetvények létesítése adja a leggazdaságosabb területhasznosítást. Itt ezt célszerű telepíteni. Nem kéne azonban megfeledkezni arról a minimálisan négy-ötmillió tonna mezőgazdasági melléktermék energetikai hasznosításáról, amely ma felhasználatlan.
|
|
|
Írta: Keletmagyarország
|
|
2010. február 26. péntek 08:14 |
|
Az energiaültetvények sikerének záloga: felébe kerül faaprítékkal fűteni, mint gázzal.
Piricse (KM) - A meg-megújuló ökológusi támadások ellenére tovább folytatja energiafűz honosító és nemesítő programját a Holland Alma Kft., amely pénteken hatalmas, határainkon túlról is tapasztalható érdeklődéstől kísért technológiai és vágási bemutatót rendezett Piricsén.
|
|
|
Írta: Forestpress
|
|
2010. február 26. péntek 08:12 |
|
Óriási lehetőség rejlik az energianövények termesztésében Magyarországon. Az alig egy évtizede megjelent növényi kultúra a gyengébb és jobb termőterületeken is versenyképes, állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya.
|
|
|
Írta: MTI
|
|
2008. november 24. hétfő 11:12 |
 A földművelési tárca számításai szerint Magyarországon mintegy 100 ezer hektárnyi terület vonható be gazdaságosan az energianövények termesztésébe.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVP) keretében meghirdetett 30 ezer hektárnyi fásszárú, illetve lágyszárú energia növény támogatási-pályázat mintegy 10 százalékára, vagyis eddig 3 ezer hektár telepítésére érkezett támogatási igény - jelentette be a földművelési tárca államtitkára pénteken Gyöngyösön.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Tóth József
|
|
2008. október 19. vasárnap 07:35 |
Hazánkban lágyszárú illetve cserjeformájú - támogatott - energianövényként ma a Szarvas-1 energiafűvet, az energianádat, illetve az energiafűzt ismerték el. Az természetes, hogy az egyes növényekkel foglalkozó kutatók, illetve forgalmazók az általuk privilégizált növényt tartják a legjobbnak, ídőnként nagy túlzásokkal. (lásd
Energiafűz a gázfűtés kiváltására>>> ) Természetesen folynak más irányú kutatások is. Így honlapunkon is hírt adtunk, egy nálunk - csak a botanikusok által ismert növényről is a SIDÁRÓL ( A fűz és Sida Energetikai célra>>> , Sidáról újra>>> ) Érdekes módon ezt a növényt - ennek legjobb hazai ismerője Balogh László az energiafűzzel veti össze. Most a Magyar Mezőgazdaság című lapban ebben a témában újra megjelent egy cikk. Úgy váljük mindenképpen cálszerű lenne erről a növényről is hazai termelési és felhasználhatósági tapasztalatokat szerezni. Javasoljuk, akinek módjában áll, tegyen kísérletet, mert Lengyel tapasztalatok már vannak. Talán nem is a fűz riválisaként kellene kezelni, hiszen egy növény önállóan is lehet alkalmas energetikai célra is.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Zöldtech
|
|
2008. szeptember 28. vasárnap 14:11 |
|
Az Európai Unió támogatást nyújt energiafűz telepítésére, e gyorsan növekvő növény a gázfűtés kiváltására szolgálhat jó alapanyagul - közölte a biomassza felhasználására technológiát kidolgozó gödöllői Szent István Egyetem docense.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: Balogh László
|
|
2008. szeptember 24. szerda 09:42 |
 Honlapunkon már korábban megjelentettük az energiafűz és a sida összehasonlításáról szóló Magyar Mezőgazdaságban megjelent cikket. Most a cikk író rendelkezésünkre bocsátotta a növény leírásáról szóló cikket. Ezt azzal a céllal tesszük, hogy - mivel erről magyar termesztési tapasztalatok jelenleg nincsenek - keressük azokat a partnereket, akiknek az érdeklődését a téma felkeltette.
|
|
|
Írta: Magyar mezőgazdaság
|
|
2008. szeptember 03. szerda 15:16 |
|
<<<.....A sida egy nagyon értékes, magas fehérjetartalmú, magas mézhozamot biztosító termesztett fajta, amelyet energetikai célokra is kiválóan lehet használni. Művelhető kötött, sőt homokos talajon is. 12-14 aranykoronás földeken is gazdaságosan termeszthető és többcélú felhasználási lehetőségei kiválóak. Használható hő és áram termelésére. Sundízel, „faszén", metanol, etanol, nitrogén tartalmú trágya vagy hidrogén is előállítható belőle. A vegetációs idő alatt felhasználható méz, biogáz vagy takarmány előállítására is. Szinte hihetetlen, de a repce „csak" biodízel-, glicerin-, étolaj-, méztermelés céljait szolgálja. Szeretném felhívni a figyelmet egy apróságra. A sundízel nem azonos a bio-dízellel. Mindkettő bio-üzemanyag, bioolaj, de a repcéből biodízel (transz-esztrifi-káció) vagy sun-dízel (pirolízis, Fisher-Tropsh szintézis) készíthető, míg a sidából csak sundízelt lehet előállítani....>>>
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr Fogarassy Csaba
|
|
2008. április 08. kedd 05:11 |
|
...Az elmúlt évek energianövény-termesztési kutatásainak fókuszában elsõsorban a feldolgozással, véghasznosítással kapcsolatos kérdések és a különbözõ növények termesztésének ökonómiai aspektusai álltak. A nyugat-európai kutatások nyomában, a felzárkózni kívánó közép-európai országok kutatói szintén a kiemelkedõen magas energetikai hozamokkal kecsegtetõ növényfajok hazai adaptációjába kezdtek. A magyarországi energianövény-kutatásban így került elõtérbe a repce, a miscanthus, a zöld pántlikafû, illetve fafélék közül a fûz és nyár. Véleményem szerint azonban, fõként a szántóföldi energianövények kutatásából kimaradt (és nemcsak Magyarországon) egy nagyon fontos mozzanat, amely az energianövények termesztési rendszerének felépítését érinti. Nincsenek tisztázva azok a kérdések többek között, hogy hol és milyen körülmények között termesszük nagy hozamú energianövényeinket. Élelmiszer- és takarmánynövényeink között, azokkal együtt, vagy külön, energianövény-termesztő ültetvényeken képzelhetõ el az energetikai célú termesztés? Minden növény esetben szükséges-e új termesztési eljárás kidolgozása, milyen mértékû fajtakorrekcióra kell számítani a felhasználási csoportokon belül, lehet-e létjogosultsága a génmanipulációnak energetikai célú termesztés esetén? Szükség van-e az energianövényeken belül, alacsonyabb szintű csoportosításra is a termesztési szerkezet összeállításakor, vagy lehet-e energetikai vetésforgókról beszélni?
A Teljes anyag megjelenítése itt >>>
|
|
|
Írta: Feczák János
|
|
2008. január 07. hétfő 05:49 |
|
A prezentáció megjelenítése itt >>>
|
|
| |
|
|
|
Szövetség |
| Cím |
1034.Budapest
Doberdó u 6
|
Postacím:
|
1142 Budapest
Dorozsmai u 163
|
Tel:
|
(20) 519-6491 |
| mail |
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
|
| Bejegyzés |
12 958
|
| Adószám |
18196580-2-42
|
| KSH szám |
18196580-9412-529-0 |
|
Számla:
10300002-10387551-49020016
|
|
|
Szakterületek 
