 A jövő évi költségvetési törvénytervezetben minimálisak az energiatakarékossági és zöldenergia programok forrásai, és kérdéses az idén indított Zöld Beruházási Rendszer forrása is, hangzott el a Central European Business Centre energia konferencián. A jövő évi költségvetési törvénytervezetben az energiatakarékossági és zöldenergia programok forrásai minimálisak - mondta Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere a Central European Business Centre energia konferencián csütörtökön. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy kérdéses az idén indított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) forrása is. Ezt az energiahatékonysági programot az értékesített szén-dioxid kvóták bevételéből kellene finanszírozni, de az ebből befolyt összeget már az idén fel kellett volna használni.
Felsmann Balázs számításai szerint a költségvetési törvényjavaslat mindössze 12,06 milliárd forintot irányoz elő energiahatékonysági és zöldprogramokra, 28,15 milliárd forint az eladott szén-dioxid kvóta 2009. évi maradványa és 6,94 milliárd forint európai uniós támogatás. Ugyanakkor - mondta Felsmann Balázs -, a bányajáradék, a környezetterhelési díj és a "Robin Hood adó" bevételei együttesen elérik a 92,9 milliárd forintot, szemben az idei 88 milliárd forint éves előirányzattal. Ez a forrás kellő pénzügyi fedezetet jelentene a fenntartható energiarendszer kialakításához. A szakértői ugyanakkor úgy számolja, hogy a költségvetési törvénytervezetben nem, vagy csak áttételesen megjelenő energetikai támogatások együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben közvetlenül számszerűsített tételeket.
Az ingyenesen biztosított szén-dioxid kvóták, illetve az új belépőkre számított egységek értéke 110-132 milliárd forint, a hővel kapcsolt áramtermelés, valamint a megújuló energia forrásból előállított áram kötelező átvételi ára alapján pedig 67 milliárd forint a támogatás értéke. A lakosság gáz- és távhő árkompenzációja 20 milliárd forintot tesz ki 2010-ben. A távhőszolgáltatás áfájának 25-ről 18 százalékra történő csökkentése 10 milliárd forint támogatást jelent, de ha az áfa 5 százalékra csökkenne, akkor ennek a támogatásnak a nagysága eléri majd a 30 milliárd forintot a jövő évben.
Felsmann Balázs úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a kapcsolt áramtermelés, a kvótakereskedelem szabályait és világossá kellene tenni a különleges adók és járulékok - mint az energiaadó, a bányajáradék, és a „Robin Hood adó" - felhasználásának céljait. Az államnak mint tulajdonosnak figyelembe kellene vennie, hogy a Magyar Villamos Művek beruházásainak rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára, a Mavirnak, mint rendszerirányítónak pedig „zöldtámogató” fejlesztéseket kellene végeznie.
És mi a helyzet a világban?
|
