Németországban, a passzívházak szülőhazájában vannak városok ahol már most kötelező a passzívház koncepció szerint építkezni...

Aki tudja, hogy mi az a passzívház, az nagy valószínűséggel azt is tudja, hogy az első ilyen épület 1991-ben Darmstadt-ban adták át. Ennek az épületnek -mely idén válik "nagykorúvá"-  a későbbiekben is fontos szerep hárult, ugyanis az itt működtetett monitoring rendszer segített a Német Passzívház Intézet szakembereinek abban, hogy kidolgozzák a passzívház tervező programcsomagot, melynek segítségével Európában már tízezernél is több passzívház épült fel.  A kötelező érvényű minősítéstől azonban még a passzívházak szülőhazája, Németország is messze jár, de hogy ez mégsem teljesen utópia azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy néhány eminens német városban, Frankfurtban, Lipcsében és Kreis Lippében ez ma már a valóság. Ennek ismeretében talán nem is tűnik olyan soknak az országszerte megépült több, mint 6000 passzívház, melyek megvalósulásában nagy szerepe van a kfW kölcsönöknek.

Nem elérhetetlen

A kfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) egy hatalmas, állami tulajdonban lévő fejlesztési bankcsoport szerteágazó tevékenységgel, ám minket most a kfW40 és kfW60, de legfőképpen a kfW passive house nevű kedvezményes kamatozású kölcsönök érdekelnek. Nagyon leegyszerűsitve azt mondhatnánk, hogy a nevükben hordozzák a kedvezményezett tevékenységet. És valóban, a kfW passive house például azon házak megépülését vagy akár már kész állapotban történő megvásárlását segíti, melyeknél teljesül az a kritérium, hogy a hasznos alapterület négyzetmétereire vetített éves primerenergia felhasználás nem haladja meg a 40 kWh értéket, a fűtési hőigény pedig a már jól ismert 15 kWh értéket. 1999 óta 1800 passzívházat építettek kfW kölcsönből. Hasonló módon a másik két konstrukció, - melyek nevükben hordozzák a maximálisan megengedhető fűtési hőigényüket - az alacsony energiafelhasználású házak építését, valamint azok korszerű fűtési rendszerekkel való ellátását ösztönzi.

Képek  Passzívházakról>>>: 

Közös tulajdonságuk a kfW konstrukcióknak, hogy széles körben elérhetők (magánszemélyek és vállalkozások, valamint intézmények számára is) és adott esetben akár a beruházás összes költségét, de legfeljebb 50 000 eurót (300 Ft-os árfolyamon átváltva 15 millió Ft-ot) biztosítanak hosszú lejáratú futamidővel, fix kamatozással. Apropó kamat! A fizetendő kamatlábakat sok tényező befolyásolja, így például a futamidő hossza (10-30 év) valamint az, hogy a hiteligénylő mikor kezdi a törlesztő részletek fizetését. A bank az első 10 évben fix kamatlábakat biztosít, melyek az imént vázolt feltételektől függően 3,00 és 3,44 % között változnak. Összességében tehát a kfW nagyjából feleakkora és állandó kamatlábakkal, csaknem tízszer akkora összeget biztosít, mint amit a NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program). Mindez a németek passzívház építési hajlandóságában is megmutatkozik...

Minősítés

A minősítést minden esetben a Német Passzívház Intézet (PHI) végzi a PHPP által kiállított igazolás alapján. Az így működő rendszer politikailag ugyan független és a legújabb kutatási eredményeket felhasználva szakmailag folyamatosan fejlődik, ám piaci monopol helyzete nem teljesen ideális. Ennek fényében érthető, hogy a szolgáltatások köre is folyamatosan bővül, már bizonyos termékekre (például ablakokra és hővisszanyerő berendezésekre) is adnak ki minősítéseket és tervezik a rendszer kiterjesztését építőipari szereplőkre is. Finomodó minőségbiztosítási rendszer kontra növekvő profit a PHI-nél, be kell látnunk, mindennek ára van.