Az elmúlt hetek hírei szinte másról sem szóltak, csak az orosz-ukrán gázvitáról. Eleinte mindenki meg volt ijedve, hogy majd a legnagyobb hidegben nem lesz fűtés, egyes műszaki üzleteket elárasztottak a pánikba esett vevők, akik elkapkodták az elektromos hősugárzókat.Ez azonban csak rövid távú megoldás, és még a rezsin sem spórolunk vele. A passzív házak lakóinak azonban nincs okuk a félelemre, még ha örökre el is zárják a gázcsapokat...

Mitől passzív egy ház?
Elsősorban attól, hogy nem igényel hagyományos fűtést, ehelyett a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezi.

Ezek a szükséges feltételek tehát ahhoz, hogy az alternatív módon nyert hő a lakásban maradjon. De honnan is jön ez a hőtartalom? A legtöbb passzívház esetében a ventillátorok által beszívott levegőt 2 méterrel a föld alatt vezetik be a lakásba, így az átveszi a talaj hőmérsékletét, ami télen-nyáron szinte azonos hőmérsékletű. Az így beáramló levegő télentehát jóval melegebb, nyáron pedig hűvösebb a kintinél. Továbbá a kiáramló levegő hőtartalmát is "felfoghatjuk", méghozzá egy hőcserélővel.
Ennek a módszernek az az előnye is megvan, hogy ha a ventillátorba szűrőt helyezünk, akár a polleneket is meg tudjuk szűrni, így az allergia kialakulásának, esélye, illetve a tünetek csökkenthetők.
Természetesen sokhelyeütt napkollektorokat is használnak fűtés, és melegvíz előállítására, utóbbit pedig akár geotermikus hőszivattyúk segítségével is nyerhetünk, amely mintegy 80 méteres mélységből nyer hőt a földből. A melegvizet geotermikus hőszivattyú állítja elő - a méretes szerkentyű ebben az esetben két 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből.
A passzív házak építésekor általában a vízfelhasználás csökkentésére is gondolnak, méghozzá úgy, hogy egy külön szennyvízcsatornát, egy biológiai tisztító is építenek, ahova a wc-ből,a konyhából és a mosógépből származó víz kerül. Ott a baktériumok ezeket lebontják, és az így nyert vizet például öntözésre lehet használni.. Szintén máshova folyik a mosdásra használt víz, ahol azt megszűrik, megtisztítják, majd az ismét használhatóvá válik wc-öblítésre, vagy mosásra.
Mindezek kiépítése természetesen nem olcsó, azonban az évek alatt megspórolt rezsi miatt megtérülnek. Egy szellőztetőgép beszerzése, beépítése, ventillátorokkal, szűrőkkel, vezérlőkkel együtt meghaladja az egy millió forintot. A falba vezetett légtechnikai rendszer szintén hasonló tételt jelent. A talajhőcsereléshez szintén szükség van rengeteg földmunkára, csövekre és légbeszívókra, amelynek beszerzése és beüzemelése szintén megközelíti a 800 ezer - egy millió forintot is akár, és akkor még a napkollektorokról, melegvíztartályokról még nem is beszéltünk.
Nyilván a felsorolt alternatív fűtési, vízgazdálkodási rendszerek külön-külön is használhatók, ha például szellőztetőgépet használunk, talajhőcsere nélkül, akkor is spórolunk az energián, igaz ekkor az elektromos fogyasztás magasabb lehet.
Az energiatakarékosságon, és annak pénztárcakímélő mivoltán túl a passzív házaknak megvan azon előnyük is, hogy rendkívül környezetkímélők. Becslések szerint az EU széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért az épületek a felelősek, ezért a kormányok mindinkább a lakossághoz fordulnak, különféle környezetkímélő építési projektek támogatásával, hogy a 2050-re kitűzött cél, vagyis a CO2 kibocsátás 60-80 százalékos csökkentése elérhető legyen.
Nagy-Britanniában a kormány például támogatja a fenntartható házak építését, méghozzá azzal a céllal, hogy 2016-ig minden új építésű ház megújuló energiákat használjon.