Az Európai Unió energiaügyi miniszterei úgy döntöttek, 2010-ig kivonják a forgalomból az összes izzót és alacsonyteljesítményű villanykörtét. A döntést a WWF és más környezetvédelmi szervezetek melegen üdvözölték. Véleményük szerint ez fontos lépés lehet az európai energiahatékonyság megvalósulása felé.
Mivel a becslések szerint a hagyományos izzók mintegy ötször annyi energiát fogyasztanak, mint az energiatakarékos változat, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) úgy vélik, hogy a lecserélésükkel a hazai energiafogyasztás 60 százalékkal lecsökkenthető, sőt az EU éves szén-dioxid kibocsátása is 30 millió tonnával kevesebb lenne.

Az energiatakarékos égőkre való átállásról október 10-én, pénteken állapodtak meg az EU energiaügyekért felelős miniszterei Luxemburgban. Az átállás javaslata tavaly novemberben került a tárgyalóasztalra az EU ambiciózus energia- és klímacsomagjának részeként.
Az új izzók támogatása az elmúlt időszakban ellentmondásossá vált, mivel azok jóval drágábban a hatékonytalan rokonuknál. Mások nem az ára, hanem kedvezőtlen egészségügyi hatásai miatt aggódnak, az energiatakarékos izzók ugyanis fejfájást vagy kiütéseket okozhatnak.
Megint mások az energiatakarékos izzók higanytartalma miatt aggódnak, bár a szakértők szerint egy izzó olyan csekély mennyiségű higanyt tartalmaz, ami nem ártalmas. Dr. David Spurgeon környezetvédelemmel foglalkozó kutató, a BBC-nek nyilatkozva azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a higanytartalmú izzókat szelektíven kell gyűjteni, hiszen a higany a talajba, levegőbe vagy vízbe kerülve környezetkárosító hatású lehet.
A támogatók ugyanakkor rámutatnak, hogy az energiatakarékos izzók hosszútávon olcsóbbak lesznek, hiszen élettartamuk a hagyományos izzók mintegy tízszerese. Az európai fogyasztók számára ráadásul az árak további csökkenése várható, mivel feloldják a Kínából érkező energiatakarékos izzókra jelenleg vonatkozó dömping ellenes szabályozást is. Ezt a WWF újabb „pozitív lépésként” értékelte, mellyel „hozzájárulnak az energiahatékonyság megvalósulásához az unión belül”.
Az NGO azonban csalódott volt amiatt, hogy a miniszterek nem fejezték ki az EU 20-20-20-as alapelve melletti elköteleződésüket, annak ellenére, hogy megerősítették, hogy az energiatakarékosság a klíma- és energiapolitikai célkitűzések „sarokköve”.
„Ha az energiahatékonyságot csak lehetséges eszközként tartjuk számon, akkor nem jutunk előre a üvegház hatású gázok kibocsátásának 30 százalékos csökkentésére vonatkozó célértékhez,” panaszolta Mariangiola Fabbri,a  WWF energiapolitikai megbízottja. Fabbri hozzátette, hogy „az elsődleges energia-megtakarítás 20 százalékos célját kötelezővé kell tenni Európában”.
A miniszterek ugyanakkor sürgették a nemzeti kormányokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel a 2006-os energiahatékonysági akcióterv megvalósítását, amely első számú prioritást élvez a francia EU-elnökség prioritásai között