Az Európai Bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett. Az Európai Bizottság szerint az EU elmaradt az energiahatékonyság terén kitűzött céljainak teljesítésétől (Eu_közlemény a megújulókról). A bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett.
Az első számú feladat a Bizottság szerint azoknak az intézkedéseknek az elfogadása és gyors végrehajtása, amelyek az Európai Tanács által meghatározott uniós energiapolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. E célkitűzések arra irányulnak, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a megújuló energiaforrásokból származó energia 20 százalékos részesedést érjen el a végfelhasználói energiafogyasztáson belül, és 20 százalékkal csökkenjen a jövőbeli energiaszükséglet

Ez az Európai Bizottság által előterjesztett nagyszabású energiapolitikai csomag a brüsszeli remények szerint új lendületet ad majd az európai energiabiztonság megvalósításának.
A Bizottság a tagállamok közötti energiaszolidaritás kialakítása érdekében új stratégiát javasol, és kezdeményezi az energiahálózatokkal kapcsolatos új szakpolitika kidolgozását, beruházások ösztönzését a hatékonyabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiahálózatok terén.
Az energiahálózatokról szóló zöld könyv hat, az uniós energiabiztonság szempontjából döntő fontosságú stratégiai kezdeményezést jelöl meg: a balti hálózat-összekapcsolási tervet, a földközi-tengeri energiagyűrűt, megfelelő észak-déli földgáz- és villamosenergia-hálózatok kiépítését Közép- és Dél-Kelet-Európa részvételével, az északi-tengeri szélerőmű-hálózatot, a déli földgázfolyosót, valamint az Európa számára biztosítandó megfelelő cseppfolyósítottföldgáz-ellátást.
A károsanyag kibocsátás mérséklése után a második legfontosabb feladat az európai energiaellátás terén tapasztalható fokozódó bizonytalansággal kapcsolatos problémák rendezése. Európa a megújuló energiaforrásból származó energiával kapcsolatos célok elérése után is rá lesz szorulva a behozatalra, méghozzá valószínűleg a mostaninál is nagyobb mértékben. Az EU-nak az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzés megvalósításához tovább kell fejlesztenie a szakpolitikáit. Meg kell erősíteni továbbá az EU azon képességét, hogy együttes fellépéssel reagáljon az esetleges válságokra.
Az új uniós energiabiztonsági és energiaszolidaritási cselekvési tervben a Bizottság öt olyan területet jelöl meg, ahol több intézkedésre van szükség annak érdekében, hogy a jövőben biztonságosabb és fenntarthatóbb legyen az EU energiaellátása, valamint hogy az EU egészében elhárítható legyen a válság kockázata. Hatékonyabb támogatásban kell részesíteni a megfelelő infrastruktúra kiépítésére irányuló projekteket. Az EU-nak jobban ki kell használnia a saját energiaforrásait, a megújuló és a fosszilis energiaforrásokat egyaránt. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szolidaritásra, beleértve az uniós válságkezelési mechanizmusokat, a kőolajtartalékokat és a földgázellátásban bekövetkező esetleges zavarok kezelésére szolgáló különféle mechanizmusokat is. Sürgősen további erőfeszítéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiaügyre az EU nemzetközi kapcsolataiban, például a szállító, tranzit- és fogyasztó országokkal létesített, a kölcsönös egymásra utaltságon alapuló kapcsolatok révén