Az Európai Unió egészére kiterjedő keretre van szükség a széndioxid-kibocsátás adóztatásához ahhoz, hogy az hatékonyan mozdítsa elő a kibocsátás csökkentését az energiabiztonsági és éghajlatváltozási uniós stratégiával összhangban.
Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az EU-tagországok pénzügyminisztereinek kötetlen svédországi találkozóján elmondta, hogy az EU egyetlen tagállama sem vonja kétségbe, hogy az éghajlatváltozás egyike az emberiséget fenyegető legveszélyesebb globális kihívásoknak, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak közösen kell megoldaniuk. Abban is egységes a vélemény, hogy ebben az EU-nak vezető szerepet kell játszania.

Fokozatosan kivonják a forgalomból a hagyományos izzólámpákat az Európai Unió tagországaiban az elkövetkező négy év alatt. Az EU energiaügyi biztosa szerint ezzel a lépéssel Románia áramfogyasztásának megfelelő energia spórolható meg.
A tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői ülése alatt hozott döntés szerint energiatakarékosabb és környezetbarátabb égők és lámpák veszik át a hagyományos, kevésbé hatékony világítótestek helyét, utóbbiak pedig 2012-ig folyamatosan kikerülnek a kereskedelmi forgalomból.
Andris Piebalgs energiaügyi biztos közlése szerint a lépéssel Románia áramfogyasztásának megfelelő energia spórolható meg, illetve évente 15 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a környezetbe. A fogyasztók áramszámlája évente 25-50 euróval lehet kevesebb a takarékos lámpáknak köszönhetően.

Az Európai Bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett. Az Európai Bizottság szerint az EU elmaradt az energiahatékonyság terén kitűzött céljainak teljesítésétől (Eu_közlemény a megújulókról). A bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett.
Az első számú feladat a Bizottság szerint azoknak az intézkedéseknek az elfogadása és gyors végrehajtása, amelyek az Európai Tanács által meghatározott uniós energiapolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. E célkitűzések arra irányulnak, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a megújuló energiaforrásokból származó energia 20 százalékos részesedést érjen el a végfelhasználói energiafogyasztáson belül, és 20 százalékkal csökkenjen a jövőbeli energiaszükséglet

Az energiaügyi biztos szerint az EU áramtermelésének valószínűleg már a 34 százaléka egújuló erőforrásokból fog származni 2020-ra, és ebben kulcsszerepe lesz a szélenergiának s a biomasszának, de fontos erőforrás lesz a napenergia is. A zöldenergia termelését gyorsan növelni kell az Európai Unió egészében, hogy teljesíthetők legyenek az unió 2020-as környezetvédelmi célkitűzései - mondta a hét elején Londonban Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa, aki szerint a termelés bővítése megvalósítható. Piebalgs szerint az Európai Unió áramtermelésének valószínűleg már a 34 százaléka megújuló erőforrásokból fog származni 2020-ra, és ebben kulcsszerepe lesz a szélenergiának és a biomasszának. Fontos erőforrás lesz a napenergia is, amelynek esetében a költségek várhatóan a jelenlegi felére csökkennek 2020-ra

A hidrogénhajtású járművek forgalmazása eddig nem tartozott a sikertörténetek közé. Azonban mostantól ez megváltozhat – köszönhetően a Bizottság egy milliárd eurós támogatási programjának. Az október 13. és 15. között az érintett felek számára megszervezett egyeztetéseken hivatalosan is elindították az Üzemanyagcellás és Hidrogénalapú Közös Technológiai Kezdeményezést (FCH JTI).
A Brüsszelben megtartott három napos konferencia célja - az érintett felek egy asztalhoz ültetésén kívül - az volt, hogy megállapodjanak az Unió által létrehozott Közös Technológiai Kezdeményezés részleteiről.

Az Európai Unió energiaügyi miniszterei úgy döntöttek, 2010-ig kivonják a forgalomból az összes izzót és alacsonyteljesítményű villanykörtét. A döntést a WWF és más környezetvédelmi szervezetek melegen üdvözölték. Véleményük szerint ez fontos lépés lehet az európai energiahatékonyság megvalósulása felé.
Mivel a becslések szerint a hagyományos izzók mintegy ötször annyi energiát fogyasztanak, mint az energiatakarékos változat, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) úgy vélik, hogy a lecserélésükkel a hazai energiafogyasztás 60 százalékkal lecsökkenthető, sőt az EU éves szén-dioxid kibocsátása is 30 millió tonnával kevesebb lenne.

Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE) Bizottsága – amely a Megújuló Energia Direktívával kapcsolatban a legfontosabb bizottságnak számít – szeptember 11-én szavazott a direktívatervezethez beérkezett módosító indítványokról. Az eredmény bíztató.

 

 

A Közösség már régen felismerte a megújuló energia további támogatásának szükségességét, mivel ennek kiaknázása – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével hozzájárul az éghajlatváltozás enyhítéséhez és a fenntartható fejlődéshez, az ellátásbiztonsághoz, a munkahelyeket és gazdasági növekedést teremtő tudásalapú ipar fejlődéséhez, a versenyképességhez, valamint a regionális és vidékfejlesztéséhez. Az irányelvjavaslat célja, hogy az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányára 20%-os kötelező általános célkitűzést, a közlekedésben a bioüzemanyagok részarányára egy minden tagállam által elérendő 10%-os kötelező minimum-célkitűzést, valamint az EU 20%-os célkitűzésével összhangban kötelező nemzeti célkitűzéseket állapítson meg 2020-ra

 

A teljes anyag megjelenítése itt>>>

Amint arra az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyv1 rámutatott, új korszakába lépett az európai energiaügy.Az energia iránti globális kereslet növekvőben van, az energiaárak magasak és ingatagok. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása egyre nő. A kőolaj- és földgázkészletek néhány országban összpontosulnak. Akár a kis szén-dioxid-kibocsátású energetikai technológiák igénybevételének növelését, akár az energiahatékonyság javítását tekintjük, nyilvánvaló, hogy sem az Európai Unió, sem a nagyvilág nem reagált elég gyorsan erre a helyzetre. A következmény: az éghajlatváltozás valós fenyegetéssé nőtte ki magát, romlik az energiaellátás biztonsága. Az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2010-ben 2%-kal, 2030-ban 5%-kal fogja meghaladni az 1990-es szintet.2 Az EU importált energiától való függősége a jelenlegi 50%-ról 2030-ig 65%-ra fog nőni

 

A teljes anyag megjelenítése itt>>>

Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások hosszú távon mind az ellátásbiztonság, mind az éghajlatváltozás problémájára a leginkább fenntartható megoldást jelentik. Az EU, illetve a világ CO2-kibocsátása ugyanakkor nem csökkenthető 2050-ig 50%-kal, ha nem élünk az ipari létesítményekből származó CO2 elkülönítésében és földtani közegekben történő tárolásában (szén-dioxid elkülönítése és tárolása, CET) rejlő lehetőségekkel. A következő tíz évben a meglévő széntüzelésű erőművek energiatermelési kapacitásának mintegy egyharmada helyett új kapacitást fognak üzembe helyezni. Nemzetközi szinten Kína, India, Brazília, Dél-Afrika  és Mexikó energiafogyasztása jelentősen meg fogja növelni a globális keresletet, és ezt a többletet várhatóan javarészt fosszilis tüzelőanyagok fogják fedezni. Az ebben a javaslatban szereplő jogi keretszabályozásnak az a célja, hogy a CO2 elkülönítése és tárolása reálislehetőséggé váljon a kibocsátások csökkentésére, és az egyes műveletekrebiztonságos, felelős módon kerülhessen sor.

 

A teljes anyag letöltése itt >>>