Egyre többen látnak fantáziát a föld gyomrában rejlő geotermikus energia kiaknázásában. A PannErgy önkormányzatok tucatjaival kötött megállapodást erőművek építésére, a Mol pedig ausztrál és izlandi cégekkel erősíti pozícióit. A Pannon mobilszolgáltatónál Európa hetedik legnagyobb geotermikus energiagazdálkodású irodaháza épül.

A teljes cikk megjelenítése itt >>>

Nehezen megválaszolható, több okra visszavezethető kérdés. Talán legsarkalatosabb pont az állami támogatások hiánya. Nyugat-Európában a passzívház építési többletköltség jó részét pályázatokból fedezni lehet, míg Magyarországon erre még nincs kialakult rendszer. A mesterségesen alacsonyan tartott (bár egyre emelkedő) gázár eddig nem ösztönözte a lakosokat a megújuló energiaforrások kiaknázására. Ausztriában például hozzávetőlegesen négyszer annyiba kerül a gáz fogyasztói ára, mint hazánkban, ezért is fordulnak egyre többen a hosszabb távon többszörösen kifizetődő energiahordozók alkalmazása felé

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

 Az IzoteQ honlapja >>>

Gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforráshoz jutnánk, ha megcsapolnánk a föld gyomrát: a geotermikus energia a Kárpát-medencében könnyen és olcsón hozzáférhető akár otthoni "felhasználásra" is. Ha jól gazdálkodunk vele, még azt sem kell bánnunk, hogy nincs gyémántbányánk, és mindenki biztos lehet benne, hogy a geotermikus gradiens igazán kedvez Magyarországnak.

Negyedik alkalommal rendezték meg a Property Fórum Sajtóklubot, melyen ezúttal a „zöld” projektek témáját.A beszélgetésen Takács Péter, a Tópark Értékesítési és Bérbeadási Divízió vezetője elmondta, hogy az ügyfelek kifejezetten igénylik a környezetbarát lakó- és irodaépületeket. Ma már nemigen érkezik olyan ajánlatkérést, ahol a partner ne emelné ki a fenntartható fejlesztések igényét, a fejlesztők pedig igyekeznek megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A megvalósítás azonban komoly nehézségekbe ütközik, hiszen az alternatív energetikai megoldások jelenleg sokkal többe kerülnek, mint a hagyományosak. Számításaik szerint ma nincs olyan megújuló energia, aminek a megtérülése kevesebb lenne 6-8 évnél. Figyelembe véve, hogy milyen finanszírozási és pályázati lehetőségek vannak, ezek csak nagyon szerényen enyhítenek a fejlesztő pénzügyi nehézségein, hiszen kb. az energetikai költségek 5-10 %-át tudják

Tőlünk nyugatabbra már tudják, hogy a hőszivattyú a jövő fűtőberendezése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a legnagyobb gázkazángyártók a rohamosan növekvő kereslet okán kezdenek átállni a hőszivattyú-gyártásra,  és ma már olyan hatékony berendezéseket fejlesztésén dolgoznak, amelyek a meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is egyszerűen illeszthetők, azaz le a kazánnal, és jöhet helyette a hőszivattyú.
Ez nálunk is a jövő, csak egyelőre nehezen akar eljönni.  A többi megújuló energiaforráshoz hasonlóan a a különböző közegekből, a földből vagy a levegőből kinyerhető hő magyarországi hasznosítása ma még  messze elmarad a lehetőségeinktől, bár biztató, hogy évente duplázódik itthon is az üzembe helyezett hőszivattyúk száma. Tavaly már 700-at adtak át, ám ez a számmég mindig csak töredéke annak, amennyit a fejlett országokban helyeznek üzembe évente, de a térségbeli országok közül nagyságrenddel megelőz bennünket Ausztria és Csehország is. A szakemberek szerint a hazai gázár világpiaci kiegyenlítődése esetén jön el igazán  hőszivattyúzás kora itthon is.

A németországi Landauban mintegy 3300 méter mélyből nyert 160 Celsius-fokos víz hője táplálja az erőművet A világ energiaigénye egyre nő, jóslások szerint a század közepére a mainak duplája lesz. Eközben viszont fogynak a fosszilis üzemanyagok, és növekvő gondot jelentenek a légkörbe kibocsátott káros anyagok. Természetes, hogy szerte a világon keresik az új megoldásokat.