A Hun utcában átadták az első olyan hőszivattyút, amely egy panelház fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Leváltak a Főtávról, az alapdíj megszűnt, így az éves költségek 32%-kal csökkennek. A beruházás költsége a szolgáltató Geo-Nrg Kft.>>> -t terheli, cserébe a ház 20 évig veszi tőlük a hőt. 1 GJ hő bruttó költsége 7050 forintról 4800 forintra csökken.
Dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester és Szanyi Tibor országgyűlési képviselő október 30-án adta át szimbolikusan a Hun utca 1-15. társasház hőszivattyúját, amely nyáron kezdte el részleges működését, de októbertől már a fűtést is biztosítja. A szükséges hatósági engedélyek beszerzése csaknem 2 évet vett igénybe. A Geo-Nrg Kft. által telepített műszaki létesítmény az első olyan hőszivattyú, amely egy kb. 40 éve iparosított technológiával épült panelház hőenergia-igényét, azaz használati melegvíz-szükségletét és fűtését ellátja. A cég a beruházás költségét szakmai titokként kezeli, mivel a jelen konstrukció szerint a beruházás költsége, a hőszivattyú működtetése és karbantartása az ő büdzséjüket terheli, míg a társasház cserébe hőt vásárol. A társasház és a Geo-Nrg 20 éves szerződést írtak alá, kérdésünkre Béndek Tibor műszaki igazgató elmondta, hogy a megtérülési idő 8-12 év, míg a haszon a szerződés második évtizedére várható.

Összteljesítmény: 1,2 MW

A Hun utcai társasház 8 db 10 emeletes lépcsőházból áll, a 256 lakásban közel 1000 ember él. A beruházás során két fűtési és egy használati melegvíz-hőszivattyút építettek be, amelyek összteljesítménye 1,1 MW. Ebből a fűtésre 434 kW, míg a meleg vízre 245 kW jut. Emellett kétszer 135 kW tartalékteljesítmény áll rendelkezésre. A berendezés mínusz 15 fokra van méretezve, e hőmérséklet alatt az elektromos fűtőpatron beindul, de ez valószínűleg – a magyar klimatikus viszonyokat ismerve – csupán néhány napra korlátozódik. A hőszivattyú működéséhez – ebben a konstrukcióban – villamos energiára van szükség, ezért önálló – interneten szabályozható – trafót épített az alvállalkozó Electroszer Kft. A hőszivattyú segítségével 1 egység villamos energiával 3,6 hőenergia állítható elő.

A társasház eddigi megtakarításai

A Hun utcai társasház eddig 120 millió forintot fordított különböző pályázatok segítségével energiatakarékossági felújításokra – mondta el a sajtótájékoztatón Fekete László közös képviselő. Ebből 40 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás, 80 millió forint pedig az önrész. Utóbbiból 24 millió forint önkormányzati kamatmentes hitel, és 16 millió forint vissza nem térítendő önkormányzati támogatás. Az eredményeket a Főtáv adatai támasztják alá: a hőfogyasztás 79%-kal, míg a melegvíz-fogyasztás 67%-kal csökkent. Mivel azonban a kőzműdíjak folyamatosan emelkedtek, a lakók tovább gondolkodtak, hogyan lehetne még jobban csökkenteni a költségeket. Most éppen az épületek hőszigetelése zajlik, emiatt további 10-15%-os hőenergia-megtakarítást remélnek.

32 %-kal csökkenek a várható költségek

Majd idén sor került a hőszivattyúk megépítésére, ezzel egyidejűleg pedig leváltak a Főtáv rendszeréről. A számítások jelentős megtakarítást prognosztizálnak. 2008-ban a Főtávtól igénybe vett hőszolgáltatás 7446 GJ volt, az épület fűtött térfogata pedig 36.420 légköbméter. Idei tarifákkal számolva a fűtési költség az alapdíjat és a hődíjat összeadva 52,5 millió forintot emésztett fel 2008-ban. 1 GJ hő bruttó költsége 7050 Ft/GJ volt – összegez Fekete László. Ellenben a hőszivattyú esetén nincs alapdíj, ennek köszönhetően 1 GJ hő bruttó költsége 4800 Ft/GJ, az éves összdíj pedig 35,7 millió forint lenne. Vagyis a hőszivattyú által biztosított fűtés és melegvíz összköltsége 32 %-kal kevesebbe kerül majd, mint a Főtáv szolgáltatása. Ha a Főtáv 2009 hátralévő részében 14,1%-kal csökkenti is a fűtési költségeket, a hőszivattyús hőszolgáltatás akkor is 18%-kal olcsóbb annak ellenére, hogy a megújuló energia által előállított hőt jelenleg 25% áfa terheli.

Működési elv

A társasház hidrogeológiai környezetének elemzése után az épület köré 4 termelő és 6 nyelető kutat telepítettek. A búvárszivattyúk kb. 12 fokos talajvizet juttatnak a rendszerbe, majd a kb. 7 fokra lehűlt vizet visszaengedik a földbe, ahogyan erről a törvények rendelkeznek. A kutak 14 méter mélyre hatolnak le, a vízadó rétegek pedig 5-13 méter között találhatók. Persze a szükséges kútszám mindig függ az adott ház geológiai viszonyaitól. A kútból kinyerik a kb. 12 fokos vizet, ami az elpárologtatóba kerül, ahol a hűtőközeget 3 fokkal felmelegíti, a párolgás során pedig hő vonódik el. A következő állomás a kompresszor, ahol 70 fokra melegedik a víz, miközben a nyomás 16 bar. Majd a kondenzátorban leadja a hőt, a víz 70 fokról 40 fokra csökken, végül visszakerül a talajba.

A hőszivattyú előnyei:
• egész évben egyénileg szabályozható fűtés- és melegvíz szolgáltatás,
• csak az elfogyasztott hőmennyiség után kell fizetni,
• megszűnik a hőenergia szállításból adódó veszteség,
• nincs gázszivárgás, szénmonoxid-mérgezés és robbanásveszély,
• nem kell kéményt építeni,
• lehetőség nyílik az épület hűtésére is.

Régi találmány, új köntösben

A hőszivattyú gyakorlatilag a hűtőgép és a klíma működési elvén működik – magyarázza Ivanics László, a Geon Nrg Kft. szakmai vezetője. Sadi Carnot 1816-ban írta le a hűtőgép működésének elvét, 1938-ban pedig Zürichben létesítették az első kompresszoros hőszivattyúval üzemeltetett épületfűtést a városházán, amelyet dr. Heller László magyar professzor tervezett. Az ezredfordulóra óriási ütemben terjedt el a hőszivattyú használata, Svédországban például az eladott hőszivattyúk száma hat év alatt az ötszörösére emelkedett, 2007-ben már 223 ezer darabot adtak el. Svájcban 2007-ben 30 ezret értékesítettek, míg az USA-ban 2009 óta a hőszivattyús beruházásokat 30-50%-os adójóváírással támogatják. Nálunk a Pannon új törökbálinti székházába szereltek be idén ilyen típusú 1 MW teljesítményű technológiát. Az Európai Unióban 2020-ra 20%-kal kell növelni a megújuló energia részesedését az energiafelhasználásból.

Jogszabályokat kellett módosítani

Dr. Tóth József polgármester a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a hőszivattyú alkalmazásához több jogszabályt kellett módosítani. 2008 szeptemberében módosították az OTÉK-et (Országos településrendezési és építési követelmények), így a megújuló energiaforrások műtárgyai valamennyi építési övezetben telepíthetők. Ezt követően a BVKSZ (Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat) módosítására került sor, majd a kerületi városépítési szabályzatát is megváltoztatták, hogy közterületen elhelyezhetők legyenek ezek a műtárgyak. Ráadásul mivel ezek a panelek ún. úszótelkes házak, ezért csak közterületen létesíthetők ezek a berendezések, amelyek eddig 1 évig működhettek, az új szabályozás azonban 10 évet engedélyez. Valamint ezután a hőszivattyús berendezések is szerepelnek majd a közműnyilvántartásokban.