A gázvita alatt egyre többen kezdtek el alternatívákban gondolkozni: minek egyre drágább, kiszámíthatatlan, függőséget okozó, környezetszennyező gázzal fűteni a lakásokat, ha van tisztább, olcsóbb energiaforrás is? Magyarország geotermikus nagyhatalom lehet, olyan jók az adottságai, de ezeket még csak most kezdjük kiaknázni.

Átmenetileg nem jött gáz [1] az országba, de ez a legkevésbé sem érdekelte a Tulipán lakókert most beköltöző lakóit. Az épületben mindig legalább 21 fokos meleg van, és ha az összes csőből, tárolóból, kavics alól elfogyna a gáz, akkor sem kellene aggódniuk. Ők ugyanis geotermikus energiával fűtenek.
Egyre melegebb
Magyarországon több okból is érdemes a föld hőjét felhasználni az épületek fűtésére. Először is függőségünk az importgáztól nemcsak a régióban, de az egész világon ritkaságszámba megy, és ez kiszolgáltatottá, sebezhetővé teszi az országot. Másrészt viszont a Föld egyik legforróbb térsége van alattunk, jók tehát az adottságaink.
A geotermikus energiára épülő fűtésrendszerek azt használják ki, hogy Föld rétegeiben lefelé haladva kilométerenként átlagosan harminc Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon az átlagosnál vékonyabb földkéreg miatt ötven-hatvan Celsius-fokos emelkedés is előfordulhat, két kilométer mélyen már gyakran száz Celsius-fok fölötti hőmérsékletet lehet mérni. A jelenségnek semmi köze sincs a földfelszíni folyamatokhoz, időjáráshoz, a magma táplálta meleg állandó, tehát a leghidegebb időszakokban is rendelkezésre áll.
Pont, amikor a legnagyobb szükség van rá. Magyarországon a háztartások energiaigényének hetven százaléka fűtésre, tíz százaléka vízmelegítésre megy el, a teljes felhasználásunk nyolcvan százalékát tehát olyasmire fordítjuk, ami akár a föld hőjével is kiváltható lenne. A lakosság azonban túlnyomórészt gázt használ fűtésre, ami egyre drágább, egyre kevesebb van belőle, és főleg egyre bizonytalanabb a beszerzése.
Van bőven
Ezzel szemben a föld hőjének hasznosítására sokféle lehetőség adódik. Ott van például a bólyi rendszer [2]. A hétszáz méteres mélységben talált, nem túl meleg, negyven fokos vízzel fűtik a közintézményeket. Ez a hőmérséklet elég arra, hogy az épületeket padlófűtéssel felmelegítse, az eddigi tapasztalat szerint pótlólagos energia nélkül.
A másik lehetőség a még mélyebbre fúrás. Pár kilométeres mélységben már bőven száz Celsius-fok fölötti a hőmérséklet, ha ide vizet pumpálunk, az felforr, és a távozó gőzzel meg lehet hajtani az áramot termelő turbinákat. Ebben az esetben lényegében erőműként használjuk a Föld hőjét, amivel komoly energiaforráshoz jutunk.
Ausztrál kutatók szerint, ha az ország geotermikus energiáinak csak az egy százalékát használnák ki, az is huszonhatszorosan fedezné az ország villamosenergia-szükségletét. És Ausztrália nem is kiemelkedően jó példa, az Egyesült Államok alatt lévő hőmennyiség egy százalékával például az ország energiaszükségletének ezernégyszázszorosát lehetne biztosítani.