Geotermikus energiapotenciálunkat tekintve nagyhatalom vagyunk. Termálvizeinket a hatvanas évek óta használják mezőgazdasági célokra, a termálkutak hatvan százalékát az agrárium használja. Az energiahordozó kitermelése leginkább komplex felhasználása mellett fizetődik ki. Hazánkban hatszázhúsz olyan termálkút van, melynek kifolyóvíz hőmérséklete 35°C feletti, száznyolcvan kút kifolyóvíz-hőmérséklete pedig eléri, illetve meghaladja a 60°C-t, így energetikai célra is hasznosítható. Nagy Gál János, szentesi mezőgazdasági szakember szerint a hazai kitermelt vízmennyiség negyvenöt százalékát hasznosítjuk energetikai célokra. A berendezések műszaki színvonala sok esetben elavult, nem megfelelő, így komoly energiaveszteséget okoz.

Akkor éri meg a termálvíz alkalmazása, ha a felhasználási módja minél komplexebb
Kétféle termálkút létezik: pozitív és negatív vízkivételű.>>> A pozitív kutaknál a termálvíz szabad kifolyással jön a felszínre, a negatív kutak esetében a felszínre jutást szivattyúk segítik. A geotermikus energiát képviselő termálvizet viszonylag alacsony hőmérséklete miatt nem gazdaságos messzire szállítani. A termálkútra épített energiaszolgáltató rendszer nem bonyolult, mivel a klasszikus melegvíz-fűtési rendszerek elemei és szerkezetei ebben a rendszerben is felhasználhatók. Nagy Gál János szerint csupán akkor éri meg a termálvíz alkalmazása, ha a felhasználási módja minél komplexebb. "A nyolcvan-kilencven fokos termálvíz ideális egy szárító üzemeltetéséhez, a víznek, az ott "elszenvedett" hőveszteség után még elég energiája marad egy üvegház fűtéséhez. A vizet az üvegházból nem nagy hőigényű fóliasátorba vezetik, onnan pedig keltetőkbe, istállókba és szociális helyiségekbe jut. A kihűlt termálvízet több féle módon el lehet vezetni, elhelyezéséhez előzetes Elvi Vízjogi Engedélyt kell kérni a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. A 40°C alatti vizet már előírás szerint bele lehet engedni a közcsatornákba, abban az esetben, ha az oldott ásványi só tartalma nem haladja meg a kétezer milligramm/litert. Vannak gazdaságok, akik a kihűlt vizet saját termáltavukba vezetik, és van, ahol vízzáró rétegbe visszasajtolása is megoldható. Ez a legtöbb esetben nagy energiafelhasználású kompresszorokat igényel, ezért nem gazdaságos."
Nagy Gál János elmondta: a termálvíz felhasználásának gazdaságossága erősen függ a fúrt kút tulajdonságaitól (vízhozam, hőmérséklet) és a felhasználási terület nagyságától és kihasználtságától. Területenként változik a kitermelt termálvíz köbméterenkénti ára is: "Az ár, az ásványi anyag tartalomtól és hőmérséklettől is függ. Itt Szentesen átlagosan nyolcvan forint/m3 körül alakul. A szigorú és végtelennek tűnő engedélyezési procedúra elveheti a vállalkozók kedvét a termál beruházástól, de még ennek ellenére is megéri." A szakember azért is pártolja a geotermikusenergia-hasznosítást, mert ezt az energiahordozót nem kell importálni, az ellátás nem fog politikai érdekek miatt akadozni vagy megszűnni.