A Kormány az energiapolitika megvalósítása során a hosszú távú szempontokat is  mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesüléséről, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek.

 

A teljes anyag letöltése itt >>>

A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében az Európai Unió, s benne Magyarország fokozott figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokból történő energia-előállításra, melynek következtében növekvő támogatást nyújt a megújuló energia szektor számára. Németh Imrét, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államtitkárát kérdeztük a megújuló energia hazai helyzetéről és jövőjéről.

- Hol áll Magyarország a megújuló energiahordozók előállítása terén?

Ma még a mezőny utolsó részén 5%-ot megközelítő részarányával. De az EU sem dicsekedhet a 6-7% közötti nagyságrendjével, miközben a világátlag kb. 14%. Jóllehet Európában vannak kiugró teljesítmények, mint pl. Norvégia, vagy Lettország 45%-os, vagy Ausztria a 24%-os részarányával.
A viszonylagosan olcsó szénhidrogén korszak elmúlt, sajnos ezalatt még a kézenfekvő lehetőségeket sem használtuk ki, nem építkeztünk tudatosan, azt hittük, hogy a 100$-os olajár még a messzi jövő kényszere lesz.

Az új törvény egyik fontos célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének az elősegítése.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük a nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrást, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázt, valamint a biogázt).

A megújuló energiaforrásokat lehet fűtésre, hűtésre, öntözővíz szivattyúzásra vagy közlekedésre (pl. vitorlás hajók esetében) közvetlenül is hasznosítani. Sok családi házat fatüzelésű kazánokkal fűtenek, és a nap energiáját is egyre gyakrabban hasznosítják az építészetben. Az EU által előírt, és hazánk által is elfogadott intézkedések a klímaváltozás ellen azonban szükségessé teszik a megújuló energiaforrások felhasználását a villamos energia termelésében is.