A villamos energia végfelhasználói ára nem csökkenthető drasztikusan a hővel kapcsoltan termelt áram támogatott árának megszüntetésével - jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.
Szili Katalin független képviselő kérdésére az államtitkár kifejtette, a végfelhasználói árban 8-10 százalékot jelent az a támogatás, amit a hővel kapcsoltan termelt áram átvételi árában, az úgynevezett kát-rendszerben fizet meg a fogyasztó. A változtatás, miszerint a továbbiakban nem az áram, hanem a hő átvételi árában jelentkezik a támogatás, mindössze 1-2 százalék árcsökkentést tenne lehetővé az áram árában. Fontos az, hogy minél kevesebb extraprofitja legyen a termelőknek.

Vissza kellene hozni az energetikába az állami tulajdont, mert Nagy-Britannia mellett Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, ahol az államnak csak szabályozóként van hatása az energiapiacra - fejtette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A megvalósítás részleteiről a miniszter nem beszélt. Szavai szerint azonban "a briteken kívül a magyar az egyetlen, ahol a kormánynak nincs befolyása a hosszú távú energiabeszerzésre, csak hatósági és szabályozási lehetősége van. A szabályozói eszköz nem elég, mert nem ad elegendő mozgásteret". Ezért lenne szükség az állami tulajdonosi jelenlétre.

Megjelentek Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó 2011 től érvénybe lépő operatív programok.  Ezek többségére már pályázni is lehet.  A programok hat  "kitörési pont" köré rendeződtek, és ennek megfelelően írták ki az aktuális pályázatokat.

Számunkra a legnagyobb érdeklődésre számot tartó programcsomag természetesen A Zölgazdaság-fejlesztési Program

Üdvözöljük az Új Széchenyi Terv szilárd biomassza energetikai felhasználására vonatkozó koncepcióját. Végre eljutottunk odáig, hogy a szilárd (tüzelhető) biomassza felhasználásának nem a legcélszerűbb módja a nagyerőművi (30%-os energiakihasználás melletti) eltüzelése (támogatott) elektromos áram előállítás céljára. A helyi hőfelhasználással 85-90% os kihasználás is elérhető. Ekkor még nem beszéltünk a földgáz kiváltásáról, a foglalkoztatási lehetőség helyi növeléséről, a hazai ipar fejlődési lehetőségéről, és persze a CO2 kibocsátás csökkentéséről.

 

"Szilárd biomassza
Hazánk adottságainak figyelembevételével a megújuló energiaforrásokon belül meghatározó a biomassza szerepe Magyarországon az összes megújuló energiafelhasználás majdnem 50 százalékát a biomassza, 50 százalékát a tűzifa jelenti. A megtermelt biomassza a növekedési lehetőség egyik alappillére lehet. Mind az erdőművelésben, mind a faiparban, illetve a mezőgazdaságban most is jelentős mennyiségű biomassza termelődik, amely nem, vagy csak részben kerül energetikai felhasználásra. Ezen készletek kiaknázása, és célirányosan az energetikai célokra felhasználható biomassza előállítása jelentős mennyiségű megújuló energiaforrást biztosíthat. A mezőgazdasági művelésből kivont területek nagy mennyiségű biomassza (energetikai faültetvények, egyéb energianövények) előállítását teszik lehetővé Magyarországon a legnagyobb előrelépési lehetőség a biomassza, ezen belül is a szilárd biomassza termelés, a hagyományos erdőgazdálkodásból származó energetikai célokra hasznosítható dendromasszában van
Az országos szintű megújuló energiaforrás felhasználásban kiemelten fontos a helyi, lokális alkalmazások (önkormányzatok és intézményeik) elterjesztése is. A megújuló energiahordozó jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni - környezetbarát módon, kisebb költségekkel - saját energiaigényük egy jelentős részét. A fosszilis energiahordozók árának emelkedésével, az energia-intenzív mezőgazdasági tevékenységek esetében (szárítás, fóliasátrak fűtése, állattartó telepek stb.) a helyben meglévő, olcsó energiahordozókra alapozott energia-ellátás, a falusi, kisvárosi és közintézményi fosszilis energia-kiváltás lehet a jövőben a versenyképesség egyik kulcsa"

  Az Új Széchenyi Terv >>>

 

A BITESZ 2010. Jan. 22-i Közgyűlésének állásfoglalása a tüzelhető biomassza felhasználásáról >>>

 

Tézisek a megújuló energiahordozókhasznosításáról >>>

 

Vélemény a Megújuló Energihordozók Felhasználása 2010-2020 KHEM anyaghoz (Cselekvési Terv)>>>

Az élelmiszergazdaság világpiacán ma már nem a termelők, hanem termékpályák versenyeznek. A fejlesztési lehetőségek azonban nincsenek termékpályákra rendezve.

A következő években Magyarország az agrár- és vidékfejlesztés tekintetében nagy lehetősé-gek előtt áll. Hazánk az Európai Unió új költségvetési időszakában - 2007 és 2013 között - közel 5 milliárd euró forrás felhasználására lesz jogosult. Az is köztudott, hogy az újonnan csatlakozó országok közül csak nekünk sikerült a versenyképesség javítására ilyen magas 47 %-os arányt biztosítani. Ismerve viszont az EU törekvéseit, biztosak lehetünk abban, hogy erre a továbbiakban nem lesz lehetőségünk támogatást nyújtani a termelőknek. Ebből következik, hogy alapvető feladat a most rendelkezésre álló összeg lehető leghatékonyabb felhasználása.

A stratégia elsődleges célja, hogy koncepcionális keretet adjon Magyarországon a megújuló energiahordozó felhasználás növeléséhez, hozzájáruljon a megújuló technológiák és alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák hatékonyságának javításához, valamint társadalmi elismertetéséhez, népszerűsítéséhez. A stratégia célja továbbá, hogy ambiciózus, de reális célkitűzést határozzon meg a magyarországi megújuló energiahordozó felhasználásra összhangban az Európai Unió 2007. év januári klímavédelmi és energia „csomagjával” a 2007-től 2020-ig terjedő időszakra. A stratégia a célkitűzés meghatározásával megalapozza a tagállamok által az Európai Bizottság felé a Megújuló Energia Útiterv alapján a későbbiekben benyújtandó nemzeti cselekvési tervet, amelyben a tagállamoknak vázolniuk kell a megújuló részarányra vonatkozó 2020-as célkitűzés elérése érdekében tervezett intézkedéseiket. Ennek megfelelően külön célkitűzések kerülnek meghatározására a megújuló alapú villamosenergia- és a hőfelhasználás tekintetében. A stratégia a megújuló alapú villamos- és hőenergia tekintetében tartalmazza a célok eléréséhez szükséges eszközöket, fő fejlesztési irányokat. A bioüzemanyagokkal kapcsoltban adottnak tekinti Magyarország 2010-re vonatkozó 5,75%-os részarány elérésére tett vállalását, valamint a 2020-ra az Európai Unió tagállamai számára kötelező célként meghatározott 10%-os részarányt. Tekintettel arra, hogy a bioüzemanyagok hazánkban és Európa szerte egy feltörekvő iparág (infant industry), valamint hogy a felhasználás ösztönzése érdekében célszerűen alkalmazható állami eszközök eltérőek a villamos- és hőenergia területén alkalmazottaktól, ezért a célkitűzések eléréshez szükséges ösztönzőket, intézkedéseket külön dokumentum tárgyalja.

 

A teljes anyag letöltése itt>>>

Az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása és Országgyűlés általi elfogadása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilis energia részarány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, ami magával vonta a földgáz árának növekedését is: véget ért az „olcsó" energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. A fenti tényezők szükségessé teszik a gazdaságpolitika részeként megfogalmazott, a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió erőterébe helyezett, rugalmas energiapolitika megfogalmazását.

 

A teljes anyag letöltése itt>>>