A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében az Európai Unió, s benne Magyarország fokozott figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokból történő energia-előállításra, melynek következtében növekvő támogatást nyújt a megújuló energia szektor számára. Németh Imrét, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államtitkárát kérdeztük a megújuló energia hazai helyzetéről és jövőjéről.

- Hol áll Magyarország a megújuló energiahordozók előállítása terén?

Ma még a mezőny utolsó részén 5%-ot megközelítő részarányával. De az EU sem dicsekedhet a 6-7% közötti nagyságrendjével, miközben a világátlag kb. 14%. Jóllehet Európában vannak kiugró teljesítmények, mint pl. Norvégia, vagy Lettország 45%-os, vagy Ausztria a 24%-os részarányával.
A viszonylagosan olcsó szénhidrogén korszak elmúlt, sajnos ezalatt még a kézenfekvő lehetőségeket sem használtuk ki, nem építkeztünk tudatosan, azt hittük, hogy a 100$-os olajár még a messzi jövő kényszere lesz.

Emellett a klímaváltozás hatásait sem vettük komolyan, amelyet máig nálunk is vitatnak még tudományos berkekben is.

 

 

 

- Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok jogi érvényű kötelezettséget vállaljanak a megújuló energiahordozók legalább 20 százalékos részesedésére. Hazánk esetében milyen arány lenne reális, egyáltalán, van-e arra lehetőség, hogy a tagállamok érvényesítsék „megújuló” érdekeiket?

A dolgokat több oldalról kell megközelíteni. Egyrészt, hogy reális választ lehessen adni erre a kérdésre, először számba kell venni, hogy az adott országnak, így Magyarországnak mekkora potenciája van a megújuló energiahordozók felhasználási lehetőségét illetően. Természetesen a másik kérdés az, hogy ebből mennyit képes kiaknázni. Nyilvánvalóan ez részben piaci kérdés is, hiszen azt nem lehet tagadni, hogy a megújuló energiák fejlesztését alapvetően – a klimatikus problémák megelőzésén túl - a fosszilis energia ára ösztönzi. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a klímaváltozás olyan kritikus mértéket ért el, és tendenciájában akkora veszélyt jelent az emberiségre, hogy a megújuló energiák hasznosításában érdemi előrelépés szükséges. Az Európa Tanács, nagyon határozott döntést hozott a március 9-i ülésén, mely szerint az Európai Uniónak összességében kell 2020-ra elérnie a 20 százalékos megújuló energia felhasználási arányt, melyhez az egyes tagországok adottságuk és jelenlegi hasznosítási potenciájuk szerint, differenciáltan járulnak hozzá. Szeretném hangsúlyozni, hogy a döntést Magyarország is támogatta. Az országokra lebontott direktívákról ez év tavaszán dönt a Bizottság.

 

-

 

 

Magyarország bővelkedik kiaknázható megújuló energiaforrásokban. Mégis, melyik terület használható ki a leggazdaságosabban?

Hazánkban a biomassza az egyik potenciálisan leggazdaságosabban kiaknázható alternatív energiaforrás. Az erdészeti- és mezőgazdasági termékek, melléktermékek, illetve a tudatos biomassza termesztés révén, hozzávetőleg energiaszükségletük 20 százalékát tudnánk biztosítani. Természetesen nem azt várjuk, hogy 2020-ra ez 100 százalékban kiaknázható lesz, de meggyőződésem, hogy nagyon komoly előrelépésnek leszünk tanúi a biomassza hőhasznosítását illetően, ami az egyik leghatékonyabb energetikai felhasználási mód . A másik ilyen terület a geotermális energia hasznosítása, ami ugyancsak  kézenfekvő, hiszen Magyarország jelentős része  alatt összefüggő termálmező található. Nagy örömömre szolgál, hogy már találni hazánkban olyan településeket, amelyek fűtés szempontjából az összes közintézményüket a geotermális energiára alapozzák. Ilyen például a központi régióban található Veresegyháza. A technológia fejlődésével néhány éven belül a napenergia hasznosításában is elindul a növekedés. Meg kell oldani a rendszerszabályozási gondokat, hogy a szélenergiát is nagyobb mértékben hasznosíthassuk.

 
- Mi várható a biohajtóanyagokkal kapcsolatban?

A biomassza ez irányú hasznosításában is komoly előrelépés várható Magyarországon.  Meggyőződésem, hogy e tekintetben Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió elvárásait, vagyis már 2010-ben az 5.75 százalékos biohajtóanyag felhasználási arányt, 2020-ra pedig a 10 százalékos elvárható szintet. Véleményem szerint még jelentős export termékké is válhatnak a biohajtóanyagok, főként gabonafeleslegünk- és a lignocelulózos technológia várható belépésével a bioetanol.


- Az Európai Unió tagállamai egyre több forrással segítik a megújuló energia szektort. Igaz-e a hír, miszerint a kormányzat keveset szán a terület a támogatására?

Jó híreim vannak, ugyanis a kormányzat a korábbi támogatás többszörösével kívánja segíteni a megújuló energia szektort. Az energetikai fejlesztésekre fordított összegeket tekintve, a tagországok közül mégis sajnos az utolsó szférában vagyunk. Ez annak a következménye, hogy a Környezet és Energetikai Operatív Programon belül 6 prioritás tengely található. Ezeken belül olyan erős determinációk vannak, elsősorban a környezetvédelmi beruházások vonatkozásában – gondolok itt például az egészséges ivóvíz, a szennyvízkezelés vagy a hulladék feldolgozás kérdéseire -, melyek fejlesztési költségeit összeadva teljesen elkölthető lenne a Környezet és Energia Operatív Programban rendelkezésre álló, mintegy 1300 milliárd forint. Ezek figyelembevételével a kormányzat a KEOP és más operatív programok révén mintegy 100 milliárd forinttal segíti a megújuló energiák termelését és felhasználását a 7 év alatt.

 

- A 2007-13-as időszak energetikai projektjei milyen lehetőségeket, kihívásokat rejtenek a megújuló energiaszektor számára?

A lehetőségek a pályázatokban jelennek meg, melyekkel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a Környezet és Energia Operatív Program tartalmaz ilyen típusú lehetőségeket, hanem például a Regionális Operatív Programok vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap is. Emellett olyan komplex, energiaracionalizálást is magába foglaló beruházások is részesülhetnek  támogatásban, mint például egy oktatási intézmény rekonstrukciója. Úgy látom, hogy nagyon komoly gazdálkodói szándékok vannak a tekintetben, hogy Magyarországon az energetikai ültetvények nagyságrendileg növekedjenek. Ez szükséges ahhoz, hogy az alternatív – biomassza tüzelési – megoldások elterjedjenek. Továbbá meggyőződésem, hogy alokális és a kistérségi bioenergetikai integrációk jelentősége nem csak a környezetbarát energiatermelés célját szolgálja, hanem új jövedelemszerzési lehetőségeket is nyújt a vidéken élők számára.