Ha igaz, és a Jövő Háza (sőt: a Jövő Háza Plusz) program megvalósul, akkor egyes ausztriai lakónegyedekben egyáltalán nem lesz szükség környezetet szenynyező, szén-dioxidot kibocsátó, ráadásul méregdrága fűtésre. A program első szakaszában már egy ideje igyekeznek új és régi épületekben megvalósítani a tökéletes szigetelést, ez azonban kevés: most olyan technológiák kifejlesztésébe vágtak bele, amelyek nemcsak saját használatra állítják elő a házi előállítású napenergiát, hanem a szomszédos épületeket is képesek ellátni. Így az épületek hálózattá, mini erőművé állnak össze - írja a Népszabadság.

A Jövő Háza projekt, amelyet 1999-ben kezdtek el, igazi osztrák sikertörténetté vált. A "fűtés nélküli épületek" programja olyan technológia kifejlesztését indította el, amellyel Ausztria a világpiacon az élre került. Bécsben ma már 2500 passzív ház van, több mint egymillió négyzetméteres területtel: ezekben az energia hatékony felhasználása, a csekély energiaszükséglet gyakorlatilag feleslegessé teszi a hagyományos fűtési rendszerek alkalmazását. A program folytatódik: jelenleg Bécs város 241 kutatási és technológiafejlesztési programot támogat - csaknem 26 millió euróval. A pluszenergiát termelő házak ennél is ígéretesebbek, hiszen a paszszív házak "képességeit", a helyiségek energiamegtartó tulajdonságát kombinálják a napenergia-termeléssel, s a takarékos felhasználásának köszönhetően nagyobb a termelésük, mint a fogyasztásuk. A felesleg tárolása a helyi energiahálózatban további kutatási téma - a megvalósulás azonban a szakértők szerint igen közeli. Az eljárás elsősorban az újonnan épülő lakónegyedekben hasznosítható.
Az új technológia kidolgozásával egyidejűleg Bécsben folytatódik a passzívház-program. Bécs város évente 193 millió eurót költ a lakóházak szigeteléssel egybekötött felújítására. A magántulajdonban lévő házak olyan tekintélyes támogatást kapnak, hogy maga a szigetelés nem kerül saját pénzükbe, az egyébként is szükséges felújítás költségeit az eljárás nem növeli. Az újonnan épült házaknál eleve alkalmazzák a technológiát: egy nemrégiben épült ház 22,5 millió eurós költségéhez a város 6,9 millió euróval járult hozzá. Az eljárás folyamatosan finomodik: az első panaszok - miszerint a régi épületfal és a szigetelőanyag között gombák telepedtek meg, vagy a pincéket a korábbinál jobban elöntötte a víz - ma már kivédhetőek - mondják a szakemberek. Szerintük az eljárás környezetvédelmi hatása és az üzemeltetés alacsony költsége növelheti Bécs - és Ausztria - előnyeit telephelyként, vonzóvá teheti az itteni beruházást.