Bioüzemanyag mezőgazdasági hulladékból

Úgy tűnik, a világ vezető autóipari vállalatai kezdenek rájönni arra, hogy érdemes befektetniük akár bioüzemanyag előállító vállalkozásokba is. A General Motors (GM) például egy olyan céggel kooperál, amelyik mezőgazdasági hulladékból állít elő etanolt. A GM által gyártott autók nagy része pedig kis átalakítással, etanol-alapú üzemanyaggal is képes működni.
Annak ellenére, hogy korábban nem igazán akadt rá példa, ha jobban belegondolunk ugyancsak logikus a tendencia. A világ vezető autógyártó konszernjei kezdenek ráébredni, hogy ha nem lesz mivel meghajtani az új, akár bioüzemanyaggal működő autóikat, hiába állítanak elő százezres vagy milliós nagyságrendben autókat. A hét végén megrendezett Detroiti Autószalon tanulsága akár ez is lehetne – legalábbis a General Motors részéről mindenféleképpen.
Tényleg jó a környezetnek
A világ legnagyobb autógyártója azonban nem a legnagyobb bioüzemanyag előállítókkal szerződött: a Coskata egy Illinios állambeli közepes méretű vállalkozás – ilyen cégből csak az Egyesült Államokban több tucat létezik. A Coskata azonban két területen is versenytársai előtt jár: egyrészt nem élelmiszernövényekből állítja elő az etanolt, másrészt az erjesztési eljárás során nem kemikáliákat, hanem természetes baktériumokat használ. 

 A cég képviselője a The New York Times amerikai napilapnak elmondta: az eljárás során a mezőgazdasági hulladékot (fakérget, gabonaszárakat vagy bármilyen egyéb nem hasznosított anyagot) felfőzik, amelynek révén hidrogénből, széndioxidból és szénmonoxidból álló gáz keletkezik. Miközben ezt a gázt lehűtik, baktériumokat adagolnak hozzá, hogy aztán a folyamat végén színtiszta etanolt kapjanak.

Az eljárás újdonsága továbbá, hogy egyszerre alkalmazza a termokémiai és a biológiai módszert – ezekkel eddig csak külön-külön kísérletezgettek. Előnyként mutatkozik az is, hogy a Coskata módszere feleannyi energiát emészt fel, mint az eddig ismert etanolelőállítási eljárások. A The New York Times riportere arra is felhívja a figyelmet, hogy a módszer a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek árát sem hajtja az egekbe (hiszen csak hulladékot használ), másrészt az sem elhanyagolható szempont, hogy bárhol előállítható (hiszen mindenütt fellelhető mezőgazdasági hulladék). Az etanollal ugyanis az probléma, hogy a most meglévő vezetékekben nem szállítható. A cég képviselői mindezeken túlmenően nagyobb hatékonyságot is ígérnek: adott mennyiségű nyersanyagból több etanol állítható elő, mint a hagyományos technikákkal.

Plug-in – most éppen autókban

A GM azonban más téren is próbál lépést tartani. A hibrid autók nemzedékét követheti az az autótípus, amelynek üzemanyagcellái – a most futó hibridautók celláival ellentétben - akár otthon, az elektromos hálózatról feltölthetőek lesznek. A lítium-ionos akkumulátorokkal működő Chevrolet Volt 2010 körül kerülhet a kereskedőkhöz, azzal az előnnyel, hogy üzemanyagcellái hosszabb távon képesek töltés nélkül működni, mint a mostani hibridautók cellái – igaz, egyelőre ez sem jelent hatalmas távolságot, mindössze 60 kilométert. A plug-in típusú hibridautókkal való kísérletezgetésben persze a GM nincs egyedül: a világ legtöbb (hozzávetőleg 1 millió darab) jelenlegi hibridautóját előállító Toyota szintén át fog térni a lítium-ionos akkumulátorokra.
A japán cég azonban előzetesen komoly számításokat végzett részben azzal kapcsolatban, hogy valóban megéri-e áttérni az otthon tölthető autókra, illetve hogy vajon valóban környezetbarátabb-e a technológia más típusú megoldásoknál. A problémát természetesen az okozza, hogy az otthoni elektromos áramot is elő kell állítani valahogyan, márpedig ha ezt hagyományos szénerőművekkel teszik, akkor nem sokat léptünk előre.