Hulladék, komposzt, szennyvíz, trágya

A mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása során milliárd tonnányi mennyiségben keletkeznek melléktermékek. Az élelmiszeriparban és más, biológiai anyagokat feldolgozó iparokban szintén nagy mennyiségű a hulladék. Ezeknek a természetben elhelyezése ma már elképzelhetetlen. Ehelyett visszaforgatásukra (reciklizálás), hasznosításukra kell törekedni, pl. a mezőgazdaságban növénytáplálásra, talajjavításra. Az élelmiszeripari szennyvizek értékes, a termőföldből elvont tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a talajba szintén visszajuttathatók. Ily módon a műtrágya- és más (pl. ásványi energiaráfordítási) kiadások csökkenthetők. A szerves melléktermékek biológiai módszerekkel átalakíthatók: a talaj humusztartalmát növelő komposzt, vagy (pl. a szennyvízből) biogáz állítható elő; a sörgyári maghulladékból pedig takarmány vagy takarmányadalék. A biogázgyártás mellékterméke szerves trágya. A kukoricacsutkából (az USA- ban évi 35 milliárd tonna képződik!) számos termék (facukor, cellulóz, ipari papír, szappan, táp, alom, tisztítóanyag stb.) készülhet, a baromfitollat nyomás alatti főzés után megőrlik, s a fehérjetápokhoz keverik. Fakéreg és más nagy csersav-tartalmú anyagok, a kukoricakeményítő- xantát a nehézfémeket visszanyerhető formában képesek megkötni. Alkoholtartalmú melléktermékekből a szesz lepárolható és ipari alkoholként hasznosul. A tejüzemek szennyvize levegőztetéssel és bakteriális oxidációval megtisztítható - ez az eljárás konzervgyári szennyvizek tisztítására is alkalmas. A bányászati meddőhányókon szennyvizes öntözéssel visszatelepíthető a növényzet.

A teljes anyag megjelenítése itt>>>