A települési szilárd hulladékok környezetbarát hasznosítását célozta meg egy teljesen új eljárást alkalmazó beruházás, amelynek keretében hamarosan üzemi szinten is megkezdődnek a tesztek metil-alkohol, villamos energia és széndioxid termelése céljából.
Napjaink egyik legaktuálisabb problémája hazánkban a környezetvédelem területén a települési szilárd hulladékok kezelése, szakszerű elhelyezése. A nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott, korszerűtlen lerakók lezárásának végső időpontja (2009. július 16.) vészesen közeleg. A továbbiakban hazánkban is növelni kell a hasznosítás arányát, elérve, hogy a lerakás szerepe minimálisra csökkenjen a kommunális hulladékok kezelésében.

3 MW hulladékot hasznosító biogáz berendezést helyeztek üzembe Schwartenpohlban, amivel 10 ezer háztartás energiaszükségletét lehet fedezni.

A 2008 május 5 és 9 között Münchenben megrendezésre kerülő IFAT vásáron mutatja be a Consentis Anlagenbau GmbH eddigi legnagyobb biogáz berendezését a B2 csarnok 513/2 standján.A berendezést 2007 december 20-án helyezték üzembe, üzemeltetője a Bollmer Umwelt partner cég. Biomasszaként szerves hulladékok, mint például vágóhídi melléktermékek, fehérjehidrolizátok, lebegő hulladékok, és trágyalé szolgálnak. Egy körülbelül 8 ha nagyságú területen áll Európa egyik legkorszerűbb berendezése. Évente körülbelül 25 ezer megawatt teljesítményt táplál be az elektromos hálózatba, amivel 10 ezer háztartás energiaszükségletét lehet fedezni.

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016 című Stratégia célja, hogy azonosítsa a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési igényeit és támogassa ezek költség-hatékony megvalósítását, Magyarország egésze és régiói  környezetvédelmi felzárkózá-sának elősegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történő teljesíthetősége érdekében, az EU által biztosított fejlesztési források ésszerű és hatékony felhasználása révén.  A hulladékgazdál-kodás megelőzés – hasznosítás – ártalmatlanítás sorrendet meghatározó hierarchiája és az ezek-hez rendelhető megoldások költségeinek egymással ellentétes sorrendje miatt, a stratégiai terve-zés optimum keresését jelentette, a megvalósíthatóság igényével. A hulladék képződés megelő-zését szolgáló intézkedések várható eredményei alapján a képződő települési szilárd hulladék mennyiségének nulla növekedését tűztük ki célul. Ugyanakkor az elkerülhetetlenül képződő mennyiséget kezelő kapacitási igényeket az alultervezés elkerülése érdekében a pesszimista forgatókönyv, azaz évi 1-2% növekedési ütem alapul vételével határoztuk meg. Miután a Stra-tégia felülvizsgálata 2 évenként megtörténik, egyre több tény adat felhasználásával nyílik majd lehetőség a Stratégia időrőlidőre történő aktualizálására.  A stratégiai célok kijelölése Magyaror-szág EU kötelezettségeire tekintettel történt. A célok elérését biztosító stratégiai irányok megha-tározása során a 2016-ig reálisan teljesíthető,  lehető legnagyobb hasznosítási arányokból indul-tunk ki, és ezek kiegészítéseként határoztuk meg a szükséges előkezelési, égetési és lerakási ka-pacitásokat. A Stratégiában teljességében és részleteiben bemutatjuk a jelenlegi helyzetet, a meg-valósítás alatt álló projektek eredményeként kiépülő kapacitásokat, és ezekre vetítve azonosítjuk az EU követelményeinek való megfeleléshez szükséges további fejlesztési igényeket és kapcso-lódó szabályozási feladatokat. A lehetséges változatok közül az összességükben leginkább költséghatékony megoldásokra teszünk javaslatot a fejlesztendő kezelő kapacitások kiépítésére:
• válogatóművek: 373 000 t
• komposztálók: 282 765 t
• mecanikai-biológiai hulladék-előkezelők (MBH): 1 120 000 t
• MBH égetőművek: 2 x 150 000 t
• lerakók: 13 247 000 t
Az országosan kiépítendő kapacitások regionális megbontását a Régiós szintű települési szilárd hulladékgazdálkodási stratégia, 2007-2016 című összeállításban részletezzük. A Stratégia meg-valósítása érdekében ezeket az adatokat kell összevetnünk a helyi igényekkel, az egyes regionális projektek tartalmának meghatározása során.
A kezelés fejlesztése mellett, az elavult hulladéklerakók rekultivációját is meg kell oldani:
• rekultivációt igénylő lerakó: 2 232 db
A kezelő kapacitások kiépítése és a lerakók rekultivációja összesen mintegy 235 Mrd Ft ráfor-dítás igényt alapoz meg, 2005. évi bázisáron. Ebből 123,4 Mrd Ft a fejlesztések várható igénye, míg a rekultivációra előzetes becsléseink szerint 111,6 Mrd Ft-ot kell fordítanunk  Ha a számos belső és külső szervezettel egyeztetett, és a KvVM Miniszteri értekezlet által jóváhagyott Straté-giát az EU is elfogadja, jó esélyünk van arra, hogy a 2007-2013-ban lehívható EU fejlesztési tá-mogatások felhasználásával elérjük kitűzött stratégiai céljainkat.

A teljes anyag megjelenítése itt>>>

A világ növekvő energiaigényére és a környezeti problémáira az egyik lehetséges megoldás a megújuló energiaforrások és nyersanyagok felhasználása. A szántóföldi növénytermesztésben nagy mennyiségben keletkező növényi maradványok megújuló nyersanyagként és energiaforrásként hasznosíthatók, de betakarításuk és tárolásuk még sok esetben megoldatlan.

Hulladék, komposzt, szennyvíz, trágya

A mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása során milliárd tonnányi mennyiségben keletkeznek melléktermékek. Az élelmiszeriparban és más, biológiai anyagokat feldolgozó iparokban szintén nagy mennyiségű a hulladék. Ezeknek a természetben elhelyezése ma már elképzelhetetlen. Ehelyett visszaforgatásukra (reciklizálás), hasznosításukra kell törekedni, pl. a mezőgazdaságban növénytáplálásra, talajjavításra. Az élelmiszeripari szennyvizek értékes, a termőföldből elvont tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a talajba szintén visszajuttathatók. Ily módon a műtrágya- és más (pl. ásványi energiaráfordítási) kiadások csökkenthetők. A szerves melléktermékek biológiai módszerekkel átalakíthatók: a talaj humusztartalmát növelő komposzt, vagy (pl. a szennyvízből) biogáz állítható elő; a sörgyári maghulladékból pedig takarmány vagy takarmányadalék. A biogázgyártás mellékterméke szerves trágya. A kukoricacsutkából (az USA- ban évi 35 milliárd tonna képződik!) számos termék (facukor, cellulóz, ipari papír, szappan, táp, alom, tisztítóanyag stb.) készülhet, a baromfitollat nyomás alatti főzés után megőrlik, s a fehérjetápokhoz keverik. Fakéreg és más nagy csersav-tartalmú anyagok, a kukoricakeményítő- xantát a nehézfémeket visszanyerhető formában képesek megkötni. Alkoholtartalmú melléktermékekből a szesz lepárolható és ipari alkoholként hasznosul. A tejüzemek szennyvize levegőztetéssel és bakteriális oxidációval megtisztítható - ez az eljárás konzervgyári szennyvizek tisztítására is alkalmas. A bányászati meddőhányókon szennyvizes öntözéssel visszatelepíthető a növényzet.

A teljes anyag megjelenítése itt>>>

A világban tapasztalható jelenségek közül az urbanizáció, az a gazdasági-társadalmi fejlődés elkerülhetetlennek látszó terhelő folyamata. Az agglomerációk fejlődése (a szó mennyiségi értelmében) olyan méreteket öltött a világban az elmúlt 50-100 évben, mely hatalmas tömegeket, ipart és szolgáltatásokat koncentráló területeket, azaz nagy- és még nagyobb városok kialakulását eredményezte, azok minden előnyével és hátrányával együtt. Míg 1800-ban a Föld lakosságának csak egy százaléka élt városokban, az ipari forradalom és a gazdasági fejlődés következtében kialakult agglomerációk egyre nagyobb tömegeket vonzottak (vagy a körülmények kényszerítették őket oda), így 1970-re ez az arány már elérte a 30%-ot, 2002-re a 48%-ot és 2030-ra 60% várható.

 

Teljes cikk itt >>>

Bioüzemanyag mezőgazdasági hulladékból

Úgy tűnik, a világ vezető autóipari vállalatai kezdenek rájönni arra, hogy érdemes befektetniük akár bioüzemanyag előállító vállalkozásokba is. A General Motors (GM) például egy olyan céggel kooperál, amelyik mezőgazdasági hulladékból állít elő etanolt. A GM által gyártott autók nagy része pedig kis átalakítással, etanol-alapú üzemanyaggal is képes működni.
Annak ellenére, hogy korábban nem igazán akadt rá példa, ha jobban belegondolunk ugyancsak logikus a tendencia. A világ vezető autógyártó konszernjei kezdenek ráébredni, hogy ha nem lesz mivel meghajtani az új, akár bioüzemanyaggal működő autóikat, hiába állítanak elő százezres vagy milliós nagyságrendben autókat. A hét végén megrendezett Detroiti Autószalon tanulsága akár ez is lehetne – legalábbis a General Motors részéről mindenféleképpen.
Tényleg jó a környezetnek
A világ legnagyobb autógyártója azonban nem a legnagyobb bioüzemanyag előállítókkal szerződött: a Coskata egy Illinios állambeli közepes méretű vállalkozás – ilyen cégből csak az Egyesült Államokban több tucat létezik. A Coskata azonban két területen is versenytársai előtt jár: egyrészt nem élelmiszernövényekből állítja elő az etanolt, másrészt az erjesztési eljárás során nem kemikáliákat, hanem természetes baktériumokat használ. 

Energia állítható elő a tyúkok végtermékéből: Németország Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70 százalékban tyúktrágyából készül.

Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a az ország határain kívülről érkezik. Ennek következtében a vízkészlet mennyisége és minősége döntő mértékben függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élővizeink szennyezettségéhez azonban jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai ipari, mezőgazdasági és háztartási szennyező források is. A felszíni vizek terhelésében jelentős hányadot képvisel a kommunális szennyvíz.
Felszín alatti vízkészleteink védelme hasonlóképpen stratégiai feladat, mivel az ivóvízellátás több mint 90%-a a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minőségét leginkább a mezőgazdasági (növényvédőszer-felhasználás), valamint a kommunális eredetű szennyező források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos, elszikkasztásos módja jelentős terhelést okozhat a felszín alatti vizekben.
Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkező évek fontos feladata a települések csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztéseinek folytatása, a szennyezések megállítása és megelőzése.

A Teljes anyag megjelenítése itt>>>