Elavult, talán lobbiérdekeket is szolgáló szabályok alakítják a mai energiapolitikát, nemcsak a megújuló energiával való áramtermelést akadályozva, hanem a helyi, közösségi önellátást is. A güssingi modellt, az EU-s támogatási rendszert is másolnák.Güssing kezd magyar zarándokhellyé  válni. A burgenlandi kisvárosban megfordulnak energetikával foglalkozó szakemberek, oda szerveznek tanulmányutakat polgármesterek, de még újságírókból sincs hiány (lásd Piac & Profit 2006/12.).
Güssing a Megújuló energia európai központja >>>
A Güssing-élményről legutóbb Kiskunmajsa elöljárója, Terbe Zoltán vallott. Saját kisvárosa ipari parkjában az önellátáshoz is, a piacra termeléshez is energiát akarnak gyártani. Van már több termálkútjuk, s a kis sótartalmú víz az eddiginél mélyebb rétegekből is kinyerhető, immáron áramtermeléshez. Kiskunmajsán sokat süt a nap, s kimutatták: szélturbinákat is érdemes telepíteni. Bionövényekhez az 5-10 aranykoronás, elég gyönge földek még alkalmasak, így a biomassza kínálja magát, a biogázhoz pedig van szennyvíztelepük. A bionád különlegesség lehet, szaporítani is akarják, nem csak saját célokra, s gondolkodnak pelletálóüzem létesítéséről is. Kiskunmajsa polgármesterének álmai megelevenedtek: látta Güssinget, a „megújulókkal" működő ottani fűtőmű segítségével önellátók az osztrákok, a többletáramot eladják, járműveikbe saját bioüzemanyagot tankolnak.