Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások hosszú távon mind az ellátásbiztonság, mind az éghajlatváltozás problémájára a leginkább fenntartható megoldást jelentik. Az EU, illetve a világ CO2-kibocsátása ugyanakkor nem csökkenthető 2050-ig 50%-kal, ha nem élünk az ipari létesítményekből származó CO2 elkülönítésében és földtani közegekben történő tárolásában (szén-dioxid elkülönítése és tárolása, CET) rejlő lehetőségekkel. A következő tíz évben a meglévő széntüzelésű erőművek energiatermelési kapacitásának mintegy egyharmada helyett új kapacitást fognak üzembe helyezni. Nemzetközi szinten Kína, India, Brazília, Dél-Afrika  és Mexikó energiafogyasztása jelentősen meg fogja növelni a globális keresletet, és ezt a többletet várhatóan javarészt fosszilis tüzelőanyagok fogják fedezni. Az ebben a javaslatban szereplő jogi keretszabályozásnak az a célja, hogy a CO2 elkülönítése és tárolása reálislehetőséggé váljon a kibocsátások csökkentésére, és az egyes műveletekrebiztonságos, felelős módon kerülhessen sor.

 

A teljes anyag letöltése itt >>>

.....Európának közösen kell most fellépnie az energiaellátás fenntarthatóságáért, biztonságáért és versenyképességéért. Ezzel visszanyúlna saját gyökereihez. Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (1952) és az Euratom-Szerződés (1957) megalkotásakor az alapító tagállamok szükségét látták egy közös energiaügyi stratégia kidolgozásának. Azóta ugyan lényegesen megváltoztak az energiapiaci és geopolitikai feltételek, a fellépés szükségessége az EU számára mégis sürgetőbb, mint valaha. Ha nem cselekszünk, más területeken is akadályokba ütközhet célkitűzéseink megvalósítása, gondoljunk például a növekedéssel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos lisszaboni stratégiára vagy a millenniumi fejlesztési célokra. Az új európai energiapolitikának merésznek, hatékonynak és hosszú távúnak kell lennie – és minden európai polgár javát kell szolgálnia.

 

A teljes anyag letöltése itt>>> .

Az Európai Bizottság energia- és klímavédelmi koncepciója

Az Európai Bizottság egy energiapiaci stratégiát adott ki 2007. január 10-én, melyben legfőbb kihívásként a klímaváltozást, a növekvő importfüggőséget és az egyre növekvő energiaárakat, mitöbb, az interdependenciát, az egymástól való függőséget nevezi meg. E kihívások miatt azonnal kell cselekedni, együtt, hogy egy fenntartható, biztonságos és versenyképes energia ágazat alakuljon ki.

A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében az Európai Unió, s benne Magyarország fokozott figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokból történő energia-előállításra, melynek következtében növekvő támogatást nyújt a megújuló energia szektor számára. Németh Imrét, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államtitkárát kérdeztük a megújuló energia hazai helyzetéről és jövőjéről.

- Hol áll Magyarország a megújuló energiahordozók előállítása terén?

Ma még a mezőny utolsó részén 5%-ot megközelítő részarányával. De az EU sem dicsekedhet a 6-7% közötti nagyságrendjével, miközben a világátlag kb. 14%. Jóllehet Európában vannak kiugró teljesítmények, mint pl. Norvégia, vagy Lettország 45%-os, vagy Ausztria a 24%-os részarányával.
A viszonylagosan olcsó szénhidrogén korszak elmúlt, sajnos ezalatt még a kézenfekvő lehetőségeket sem használtuk ki, nem építkeztünk tudatosan, azt hittük, hogy a 100$-os olajár még a messzi jövő kényszere lesz.

Az új törvény egyik fontos célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének az elősegítése.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük a nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrást, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázt, valamint a biogázt).

A megújuló energiaforrásokat lehet fűtésre, hűtésre, öntözővíz szivattyúzásra vagy közlekedésre (pl. vitorlás hajók esetében) közvetlenül is hasznosítani. Sok családi házat fatüzelésű kazánokkal fűtenek, és a nap energiáját is egyre gyakrabban hasznosítják az építészetben. Az EU által előírt, és hazánk által is elfogadott intézkedések a klímaváltozás ellen azonban szükségessé teszik a megújuló energiaforrások felhasználását a villamos energia termelésében is.