A villamos energia végfelhasználói ára nem csökkenthető drasztikusan a hővel kapcsoltan termelt áram támogatott árának megszüntetésével - jelentette ki Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.
Szili Katalin független képviselő kérdésére az államtitkár kifejtette, a végfelhasználói árban 8-10 százalékot jelent az a támogatás, amit a hővel kapcsoltan termelt áram átvételi árában, az úgynevezett kát-rendszerben fizet meg a fogyasztó. A változtatás, miszerint a továbbiakban nem az áram, hanem a hő átvételi árában jelentkezik a támogatás, mindössze 1-2 százalék árcsökkentést tenne lehetővé az áram árában. Fontos az, hogy minél kevesebb extraprofitja legyen a termelőknek.

Vissza kellene hozni az energetikába az állami tulajdont, mert Nagy-Britannia mellett Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, ahol az államnak csak szabályozóként van hatása az energiapiacra - fejtette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A megvalósítás részleteiről a miniszter nem beszélt. Szavai szerint azonban "a briteken kívül a magyar az egyetlen, ahol a kormánynak nincs befolyása a hosszú távú energiabeszerzésre, csak hatósági és szabályozási lehetősége van. A szabályozói eszköz nem elég, mert nem ad elegendő mozgásteret". Ezért lenne szükség az állami tulajdonosi jelenlétre.

Megjelentek Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó 2011 től érvénybe lépő operatív programok.  Ezek többségére már pályázni is lehet.  A programok hat  "kitörési pont" köré rendeződtek, és ennek megfelelően írták ki az aktuális pályázatokat.

Számunkra a legnagyobb érdeklődésre számot tartó programcsomag természetesen A Zölgazdaság-fejlesztési Program

Üdvözöljük az Új Széchenyi Terv szilárd biomassza energetikai felhasználására vonatkozó koncepcióját. Végre eljutottunk odáig, hogy a szilárd (tüzelhető) biomassza felhasználásának nem a legcélszerűbb módja a nagyerőművi (30%-os energiakihasználás melletti) eltüzelése (támogatott) elektromos áram előállítás céljára. A helyi hőfelhasználással 85-90% os kihasználás is elérhető. Ekkor még nem beszéltünk a földgáz kiváltásáról, a foglalkoztatási lehetőség helyi növeléséről, a hazai ipar fejlődési lehetőségéről, és persze a CO2 kibocsátás csökkentéséről.

 

"Szilárd biomassza
Hazánk adottságainak figyelembevételével a megújuló energiaforrásokon belül meghatározó a biomassza szerepe Magyarországon az összes megújuló energiafelhasználás majdnem 50 százalékát a biomassza, 50 százalékát a tűzifa jelenti. A megtermelt biomassza a növekedési lehetőség egyik alappillére lehet. Mind az erdőművelésben, mind a faiparban, illetve a mezőgazdaságban most is jelentős mennyiségű biomassza termelődik, amely nem, vagy csak részben kerül energetikai felhasználásra. Ezen készletek kiaknázása, és célirányosan az energetikai célokra felhasználható biomassza előállítása jelentős mennyiségű megújuló energiaforrást biztosíthat. A mezőgazdasági művelésből kivont területek nagy mennyiségű biomassza (energetikai faültetvények, egyéb energianövények) előállítását teszik lehetővé Magyarországon a legnagyobb előrelépési lehetőség a biomassza, ezen belül is a szilárd biomassza termelés, a hagyományos erdőgazdálkodásból származó energetikai célokra hasznosítható dendromasszában van
Az országos szintű megújuló energiaforrás felhasználásban kiemelten fontos a helyi, lokális alkalmazások (önkormányzatok és intézményeik) elterjesztése is. A megújuló energiahordozó jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni - környezetbarát módon, kisebb költségekkel - saját energiaigényük egy jelentős részét. A fosszilis energiahordozók árának emelkedésével, az energia-intenzív mezőgazdasági tevékenységek esetében (szárítás, fóliasátrak fűtése, állattartó telepek stb.) a helyben meglévő, olcsó energiahordozókra alapozott energia-ellátás, a falusi, kisvárosi és közintézményi fosszilis energia-kiváltás lehet a jövőben a versenyképesség egyik kulcsa"

  Az Új Széchenyi Terv >>>

 

A BITESZ 2010. Jan. 22-i Közgyűlésének állásfoglalása a tüzelhető biomassza felhasználásáról >>>

 

Tézisek a megújuló energiahordozókhasznosításáról >>>

 

Vélemény a Megújuló Energihordozók Felhasználása 2010-2020 KHEM anyaghoz (Cselekvési Terv)>>>

Az Európai Unió egészére kiterjedő keretre van szükség a széndioxid-kibocsátás adóztatásához ahhoz, hogy az hatékonyan mozdítsa elő a kibocsátás csökkentését az energiabiztonsági és éghajlatváltozási uniós stratégiával összhangban.
Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az EU-tagországok pénzügyminisztereinek kötetlen svédországi találkozóján elmondta, hogy az EU egyetlen tagállama sem vonja kétségbe, hogy az éghajlatváltozás egyike az emberiséget fenyegető legveszélyesebb globális kihívásoknak, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak közösen kell megoldaniuk. Abban is egységes a vélemény, hogy ebben az EU-nak vezető szerepet kell játszania.

Fokozatosan kivonják a forgalomból a hagyományos izzólámpákat az Európai Unió tagországaiban az elkövetkező négy év alatt. Az EU energiaügyi biztosa szerint ezzel a lépéssel Románia áramfogyasztásának megfelelő energia spórolható meg.
A tagállamok energiaügyi minisztereinek hétfői ülése alatt hozott döntés szerint energiatakarékosabb és környezetbarátabb égők és lámpák veszik át a hagyományos, kevésbé hatékony világítótestek helyét, utóbbiak pedig 2012-ig folyamatosan kikerülnek a kereskedelmi forgalomból.
Andris Piebalgs energiaügyi biztos közlése szerint a lépéssel Románia áramfogyasztásának megfelelő energia spórolható meg, illetve évente 15 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a környezetbe. A fogyasztók áramszámlája évente 25-50 euróval lehet kevesebb a takarékos lámpáknak köszönhetően.

Az Európai Bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett. Az Európai Bizottság szerint az EU elmaradt az energiahatékonyság terén kitűzött céljainak teljesítésétől (Eu_közlemény a megújulókról). A bizottság megállapítása szerint amit eddig megvalósítottak, annak alapján az energia-megtakarítás 2020-ra 13 százalék körüli arányt érhet majd el, a célul tűzött 20 százalék helyett.
Az első számú feladat a Bizottság szerint azoknak az intézkedéseknek az elfogadása és gyors végrehajtása, amelyek az Európai Tanács által meghatározott uniós energiapolitikai célkitűzések megvalósítását szolgálják. E célkitűzések arra irányulnak, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a megújuló energiaforrásokból származó energia 20 százalékos részesedést érjen el a végfelhasználói energiafogyasztáson belül, és 20 százalékkal csökkenjen a jövőbeli energiaszükséglet

Az energiaügyi biztos szerint az EU áramtermelésének valószínűleg már a 34 százaléka egújuló erőforrásokból fog származni 2020-ra, és ebben kulcsszerepe lesz a szélenergiának s a biomasszának, de fontos erőforrás lesz a napenergia is. A zöldenergia termelését gyorsan növelni kell az Európai Unió egészében, hogy teljesíthetők legyenek az unió 2020-as környezetvédelmi célkitűzései - mondta a hét elején Londonban Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa, aki szerint a termelés bővítése megvalósítható. Piebalgs szerint az Európai Unió áramtermelésének valószínűleg már a 34 százaléka megújuló erőforrásokból fog származni 2020-ra, és ebben kulcsszerepe lesz a szélenergiának és a biomasszának. Fontos erőforrás lesz a napenergia is, amelynek esetében a költségek várhatóan a jelenlegi felére csökkennek 2020-ra

A hidrogénhajtású járművek forgalmazása eddig nem tartozott a sikertörténetek közé. Azonban mostantól ez megváltozhat – köszönhetően a Bizottság egy milliárd eurós támogatási programjának. Az október 13. és 15. között az érintett felek számára megszervezett egyeztetéseken hivatalosan is elindították az Üzemanyagcellás és Hidrogénalapú Közös Technológiai Kezdeményezést (FCH JTI).
A Brüsszelben megtartott három napos konferencia célja - az érintett felek egy asztalhoz ültetésén kívül - az volt, hogy megállapodjanak az Unió által létrehozott Közös Technológiai Kezdeményezés részleteiről.

Az Európai Unió energiaügyi miniszterei úgy döntöttek, 2010-ig kivonják a forgalomból az összes izzót és alacsonyteljesítményű villanykörtét. A döntést a WWF és más környezetvédelmi szervezetek melegen üdvözölték. Véleményük szerint ez fontos lépés lehet az európai energiahatékonyság megvalósulása felé.
Mivel a becslések szerint a hagyományos izzók mintegy ötször annyi energiát fogyasztanak, mint az energiatakarékos változat, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) úgy vélik, hogy a lecserélésükkel a hazai energiafogyasztás 60 százalékkal lecsökkenthető, sőt az EU éves szén-dioxid kibocsátása is 30 millió tonnával kevesebb lenne.