Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa frissen lezárult vizsgálatában megállapította, hogy mivel késve indult el a Zöld Beruházási Rendszer pályáztatása, akár 110 milliárd forint értékű bevétel kiesés is történhetett a kvótaeladások terén.
A vizsgálat előzménye, hogy 2009. március 27-i dátummal az Energia Klub környezetvédelmi szervezet beadvánnyal fordult a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához. A panaszos a többi között kérte, hogy az ombudsman vizsgálja ki a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) felállításának helyzetét és hívja fel a kormányt a kibocsátási egységekből származó bevételek jogszabályokkal összhangban való elköltésére.

Mint ismeretes, a kiotói kvóta az éghajlatváltozás elkerülése érdekében született, és azt határozza meg, hogy az országok mennyi üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki. Ha egy ország kevesebbet bocsát ki, mint az a kvótában szerepel, eladhatja a kibocsátás jogát. A bevételt a jogszabályok és a kvótaértékesítési szerződés szerint kell elkölteni. Előírás, hogy a bevételből csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére lehet pénzt fordítani. A ZBR arra hivatott, hogy a kvótaeladásokból származó bevétel elköltését szabályozza és meghatározza, mire lehet fordítani a pénzt.
Az ombudsman vizsgálatában megállapította, hogy noha a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) már tavaly fel akarta használni az értékesítésből származó bevételt a kvótaeladási szerződésnek megfelelően, ezt a Pénzügyminisztérium nem tette lehetővé. A 2008. év folyamán befolyt kvóta-bevételek felhasználására csak 2009 után kerülhet sor, mivel arra a Pénzügyminisztérium kötelezte a KvVM-et. A maradványtartással a pénzügyminiszter a költségvetés egyensúlyát kívánta javítani, pedig a bevételek célnak megfelelő felhasználása jelentős állami bevételeket is hozott volna adók és járulékok formájában.
Fülöp Sándor szerint visszás, hogy a 2008. évi kvótabevételekből 14,5 milliárd forintot a kormány a 2008. évi Panel Program pályázatainak támogatására úgy kíván fordítani, hogy azzal már egyébként is biztosított állami forrásokat vált ki, nem pedig új környezetvédelmi célok megvalósulását segíti elő. Vagyis nincs összhangban a jogszabályokkal a 2008. évi Panel Programnak a ZBR keretein belüli támogatása, sem pedig a KvVM által 2009. augusztusában kezdeményezett ZBR Panel Alprogram. Ezek ugyanis nem törekednek a már elindított programokhoz képest többleteredmény elérésére az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése terén.
Az ombudsman kezdeményezte a jogszabályi rendszer problematikus elemeinek módosítását. Kezdeményezte a többi között, hogy a kormány pótolja a ZBR-nek azt a 14,5 millárd forintot, amit jogszabálysértő módon a 2008. évi Panel Program pénzügyi eszközeinek felszabadítására fordított. Javasolta, hogy a KvVM vonja vissza a ZBR Panel Alprogram pályázatát és a jogszabályoknak mindenben megfelelő pályázatot írjon ki.
Fülöp Sándor indokoltnak tartja elkülönített állami alap létrehozását a kvótabevételek és más, éghajlatváltozással kapcsolatos állami források elkülönített és átlátható kezelésére, mert a kormány eddigi gyakorlata és a költségvetés kezelésének módja nem garantálja a kvótabevételek átlátható és hatékony felhasználását. Kezdeményezte a kormánynál egy elkülönített állami klímavédelmi alapra vonatkozó törvény kidolgozását és az Országgyűlés elé terjesztését.