Az elsődleges üvegházgáz, a szén-dioxid kibocsátásának, illetve légköri mennyiségének csökkentése egyre jobban foglalkoztatja a környezetvédelemi szakembereket és a gazdasági-politikai döntéshozókat is. Az egyik hazai állami intézet szerint a szén-dioxid föld alatti megkötése Magyarország számára a jövő egyik húzóágazatává válhat
A világ egyik első geofizikai intézeteként számon tartott Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) szakemberei négy éve foglalkoznak a szén-dioxid föld alatti biztonságos elhelyezésének megoldásával. Az ELGI igazgatója, dr. Fancsik Tamás az [origo]-nak elmondta: már több évtizeddel ezelőtt mind hazánkban, mind külföldön helyeznek föld alá szén-dioxidot. Ez a tárolási lehetőség egy bányászati módszer mellékterméke, amit a szénhidrogének bányászásánál alkalmaznak

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

 

Fejreállhatnak az éghajlati övek  
„Szó sincs pálfordulásról, vagy megvilágosodásról” – mondta a 168ora.hu-nak adott interjújában Zágoni Miklós éghajlatkutató. A tudós azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közölte: egy új elmélet szerint nem lesz globális felmelegedés. De senki ne lélegezzen fel: helyette megváltozhatnak például az éghajlati övek. Ami a felmelegedésnél is drámaibb következményekkel járhat.

 

A Teljes interju megjelenítése itt>>>

A képviselők egy frissen elfogadott jelentésben a környezetvédelem szolgálatába állítható piaci eszközöket vizsgálták. A témával kapcsolatban megállapították: a kibocsátás-kereskedelemből befolyó összegek hosszú távon akár az EU fő finanszírozási forrásává válhatnak.

Mérsékelhetõ a klímaváltozás a talajban történõ szénmegkötés segítségével. A talajban található organizmusok segítségével végbemenõ szervesanyag-lebomlás során szén szabadul fel, amely a talajban megkötõdik talajalkotó szerves anyagok formájában. Egy friss tanulmány a talajban történõ szénmegkötésre kidolgozott különbözõ EU stratégiákat mutatja be.
1997-ben a Kiotoi Egyezmény(1) keretében a 15 akkori tagország a szén-dioxid (ekvivalens(2) csökkentésének 2008-2012 között történõ, 8%-os csökkentése mellett kötelezte el magát. Ennek elõsegítésére az elsõ Európai Éghajlatváltozási Program(3) (EÉVP) új módszereket dolgozott ki, valamint vizsgálta a talaj szénmegkötésben játszott szerepét. Az elsõ EÉVP jelentés(4) évi 60-70 millió tonnára becsülte a mezõgazdasági mûvelésû talajban megköthetõ szén-dioxid (ekvivalens) mennyiségét.ű

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

Herman Ottó nevezetes, "A madarak hasznáról és káráról" című, 1901-ben megjelent könyve azt sugallja, amit a mai természetvédelemi szemlélet már régen túlhaladott - vagy mégsem? Mitől káros vagy hasznos valami, azt Herman Ottó az ember szempontjából ítélte meg. Nehéz tudomásul venni, hogy az ember az élővilág evolúciójának terméke, ráadásul földtörténeti mértékkel szemlélve igencsak fiatal invazív faj. A kérdés mai logikával úgy vetődik fel, hogy az ember miként hat az élővilágra, és az őt meghatározó környezetre, és emiatt milyen károsodás éri magát az embert. A nevezetes Riói Nyilatkozat, a "Feladatok a XXI. századra", vagyis a fenntartható fejlődés filozófiáját dogmává emelő "Agenda 21" első elve kimondja, hogy "A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak - a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre". Ezt a gondolatot valószínűleg a termeszek is leírhatták volna, de ezt nem tudván, életük fenntartásához csak más élőlények hasznára vagy kárára, valamint környezetük megváltoztatásával, annak hatásával mit sem törődve élik életüket.

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

A megfelelő formában rendelkezésre álló energia az emberi civilizáció fejlődésének és fennmaradásának kulcskérdése. Aligha szükséges e kijelentés igazolásához bizonyítékokat felvonultatni. Az energiaigények kielégítését az energiatechnológiák állandó fejlődése a történelem során folyamatosan biztosította. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az energetika által okozott vitathatatlan környezeti hatások (például a CO2-kibocsátás) nem az energiaipar öncélú működésének következménye, hanem annak, hogy az energetika valós civilizációs igényeket elégít ki. Kétségtelen, hogy közben a környezetre kedvezőtlen hatást is kifejt, ugyanakkor folyamatos erőfeszítéseket tesz azért, hogy a környezeti károkat mérsékelje. Így, mielőtt az energetika kerülne a vádlottak padjára, a civilizációs lét fenntartásában és a globális felmelegedésben betöltött szerepét tárgyilagosan kell értékelni. A Megjegyzések a globális felmelegedéshez egy hosszabb (negyvenoldalas) tanulmány összefoglalása, mely a jelenség mértékének előrejelzésére vállalkozó modellekkel, a felmelegedés mértéke körüli bizonytalanságokkal és az ezekre alapozott intézkedésekkel foglalkozik. Az olvasó elé a fontosabb megállapításokkal és a felmelegedésre való felkészülés megkezdésének javaslatával állunk.

 

A teljes cikk megjelenítése itt >>>

1972-ben a világ akkori gondolkodóit felrázta a 100 üzletemberbõl, közgazdászból, tudósból alakult Római Klub néven híressé vált civil szervezõdés (a Római Klub szervezését Aurelio Peccei magyar származású olasz iparos kezdeményezte; alapító atyái között volt Gábor Dénes fizikus) Meadows jelentése, amely a „Növekedés határai” cím alatt jelent meg a nyilvánosság számára. Ez az állásfoglalás ellentétes volt az akkor kialakuló globális tõkeérdekekkel, a fejlõdésben lemaradt országok a felzárkózás akadályát látták benne, sok vitát váltott ki. Minden oldalról támadták, majd hamarosan kikerült a figyelem fókuszából. A szerzõk maguk is enyhítették a mondanivalót a késõbbiek során.
A távlati energetikai problémák kapcsán szükségesnek érzem visszatérni a nyilatkozat fõ mondanivalójához, miszerint „a XXI. század közepére globális környezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek a természeti erõforrások, drámai módon megnõ a környezet szennyezettsége”, továbbá „a globális egyensúly egyedül lehetséges útja az önkorlátozás
– a népességnövekedés,
– az ipari termelés/fogyasztás,
– az erõforrás felhasználás területén”

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

Európai városok szövetkeznek a klímavédelmi célok túlteljesítésére

A Szövetségbe belépő városok hivatalosan elkötelezik magukat, hogy az energiahatékonysággal és a fenntartható energiával kapcsolatos intézkedések révén túlteljesítik az Európai Unió célkitűzéseit a széndioxid-kibocsátás tekintetében.

A teljes cikk megjelenítése itt>>>

Mi késztethet arra környezetvédőket, hogy laboratóriumokat gyújtsanak fel? Emma Marris, a Nature tudósítója a radikális zöldek indítékait vizsgálja. E csoportokat az FBI egyenesen "terroristának" minősíti.
A radikális zöldek alapvetően bizalmatlanok a tudománnyal, elsősorban a technológiával szemben. Úgy gondolják, a tudomány nem tartja tiszteletben az embernek a természettel való kapcsolatát - amelyet ők mélyen átéreznek. Emma Marris - akinek korábban a kísérleti állatok utolsó perceiről szóló írásával is foglalkoztunk - felhívja a figyelmet: a kutatóknak, különösen a környezettudósoknak, jobban oda kellene figyelniük a szélsőséges zöld gondolatokra és indulatokra. Hiszen sok ilyen aktivista számára a tudomány tökéletesen legitim célpont egy olyan háborúban, amelyben a tét: a Föld jövője. A fő gondot azonban az általuk alkalmazott, válogatatlan eszközök jelentik: fenyegetés, erőszak, gyújtogatás. Hogy közelebbről is elképzelhessük e módszereket, idézzünk fel néhány emlékezetes példát.

A teljes cikk megjelenítése itt>>>