Magyarország számára kedvezően szavazott az Európai Parlament szakbizottsága: az 1990-es szinthez képest kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 30 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig. Kedden szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága (ENVI) a klímacsomag "Közös tehermegosztásokról" (Effort Sharing) szóló javaslatáról. Olajos Péter szerint Magyarország történelmi lehetőség előtt áll.

Ez a határozat írja elő a tagállami szerepvállalást a 2003/87/EK irányelv hatálya alá nem tartozó (azaz az EU ETS-ben nem részletezett) üvegházhatásúgáz-kibocsátási forrásokkal kapcsolatos, a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közösségi kibocsátás-csökkentési kötelezettség-vállalások teljesítésében. A kitartó munkának és a széles körű konzultációknak köszönhetően az Európai Bizottság (EB) által kiadott, igen puha javaslatból sikerült egy kemény, ösztönző rendszerre épülő és ezáltal a tagállamok jólétét elősegítő anyagot készíteni.

A parlamenti javaslat értelmében az ENVI bizottság az alábbiakra voksolt: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékos csökkentése 2020-ig az 1990-es szinthez képest (a 20 százalékos EB javaslat helyett). Hosszú távú célokat is meg kell határozni: 2035-re legalább 50, 2050-re legalább 60-80 százalékos csökkentést kell elérni. A kitűzött céltól való éves eltérés nem lehet több 1 százaléknál (a 2 százalékos EB javaslat helyett).A CDM-ek (Clean Development Mechanism, vagyis tiszta fejlesztési mechanizmus) helyett az EU-n belüli fejlesztések támogatása és ezért ezek 8 százalékban való maximálása a 8 évre (az évente 3 százalékos EB javaslat helyett).

Ráadásul a projekteknek szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelniük (high quality criteria). A tagállamok fel nem használt kvótáikat eladhatják más országnak, a bevételeket pedig energiahatékony és zöldberuházásokra kell fordítani.

Nem-teljesítés esetén: A tagállamoknak az ETS-ben meghatározott mértékű büntetést kell fizetnie (100 euro/tonna), melyek egy közösségi szintű alapba kerülnek és környezetvédelmi beruházásokra fordíthatók. Az EUB kizárhatja a tagállamot a kereskedésből. A következő évben 1,3-szor akkora csökkentést kell elérni.

Az EB-nak 2011-ig kell döntenie arról, hogy a tengeri közlekedést az ETS vagy az Effort Sharing alá vonja-e be. Az EB-nak 2012-ig kell döntenie arról, hogy az erdősítés és földhasználat (LULUCF) kérdését az Effort Sharing-en belül kezeli-e. A tagállamoknak akciótervet kell készíteni a 2020-ig megvalósítandó 20 százalékos energia-fogyasztás csökkentésre. A tagállamok minden év augusztus 31-ig jelentenek kibocsátás-csökkentésükről. A jelentéseket az EUB a kézhezvételtől számított 2 hónapon belül ellenőrzi.

A keddi szavazást a decemberi plenáris ülés, valamint a Tanács és az EB közös állásfoglalása követi. Olajos Péter mint a téma néppárti jelentéstevője a szavazást követően üdvözölte a bizottság döntését és Magyarország számára hatalmas lehetőségnek nevezte. A képviselő szerint a javaslat 2013 és 2020 között óvatos becslések szerint is 220 milliárd Ft bevételt eredményez hazánknak, és ha a Tanács ülésén egyéb kompenzációkról is döntenek, ez az összeg még emelkedhet