Éles bírálat és csalódottság uralja a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját, a politikusok egy része azonban fontos lépésnek, kiindulási alapnak tekinti a konferencián megfogalmazott záródokumentumot.
Az ENSZ vezető tisztségviselői is ez utóbbit hangsúlyozták; Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is azt emelte ki, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhatnak a tárgyalások, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.

Angela Merkel is hasonlóan vélekedett egy vasárnapi interjúban. A német kancellár óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot teljes mértékben negatívnak minősítsék. "A dán fővárosban lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb" - hangozatta a "klímakancellárnak" is nevezett Merkel.

Szokatlanul élesen fogalmazott azonban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért. Ed Miliband brit energia- és klímaügyi miniszter "a világ legkaotikusabb showműsorának" nevezte a klímacsúcsot.

Pozitívnak értékelte a klímacsúcs hozadékát, de nem végállomásnak, csak egy új kezdetnek tekinti a Koppenhágai Egyezményt a kínai külügyminiszter. Jang Csie-cse (Yang Jiechi) a kínai külügyminisztérium honlapján vasárnap közzétett nyilatkozat szerint pozitív eredménynek leginkább azt tekinti, hogy a Kiotói jegyzőkönyv által elfogadott "közös, de különböző mértékű felelősség" elvét ezúttal is érvényesítették, ezenkívül lépést tettek a fejlett országok kötelező kibocsátás-csökkentésének irányába, valamint a fejlődők önkéntes kibocsátás-mérséklésének terén is.

Bajnai Gordon miniszterelnök szombat este kiadott közleménye szerint bár a koppenhágai klímacsúcs nem hozta meg a várt eredményt, mégis fontos állomás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. "Csalódtunk, mert Magyarország és az Európai Unió egy ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodás tető alá hozását szerette volna elérni a tárgyalásokon. Ehhez képest az elfogadott keretmegállapodás alatta marad a várakozásoknak, kevés konkrétumot tartalmaz" - fogalmazott Bajnai Gordon.

A nyugat-európai sajtó élesen bírálja a konferencia eredménytelenségét. A Le Monde csalódásnak nevezi a klímacsúcs végkimenetelét, melyet a hírhedt "G2", az Egyesült Államok és Kína előzetes egyeztetésének hiányával és az ENSZ egyhangúságra épülő döntési mechanizmusának alkalmatlanságával magyaráz.

A The Sunday Times bohózatnak titulálja a konferenciát, s úgy véli: ha India, Kína, Amerika és Brazília ugyanúgy folytatja, ahogy eddig, akkor az európai klímavédelmi erőfeszítések legjobb esetben haszontalanok, rosszabb esetben felesleges lemondást követelnek meg az európai polgároktól.

A Neue Zürcher Zeitung szerint a klímacsúcs legnagyobb győztese Barack Obama amerikai elnök, aki kicsikarta, hogy Kína legalább részben elfogadja a nemzetközi ellenőrzést klímaintézkedései felett.

A legradikálisabban a környezetvédelmi szervezetek fogadták a hírt, hogy az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímakonferenciája egy jogi kötőerőt nélkülöző, mindössze két és fél oldalas nyilatkozat, a Koppenhágai Egyezmény "tudomásul vételével" végződött.

A Greenpeace szombat esti közleményében elszalasztott lehetőségnek nevezte a találkozót, s élesen bírálta a "leggazdagabb és legbefolyásosabb országok vezetőit", amiért "elárulták a jelen és a jövő nemzedékeit".

A nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kudarcért nagyrészt a fejlett országok a felelősek, mivel nem tettek le az asztalra megfelelő kibocsátás-csökkentési és finanszírozási célszámokat, s ezek után azért "szorongatták" a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet is fogadjanak el.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elégedetlen az elért eredménnyel, mert - mint mondják - a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű. A zöldek többsége pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtandó rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről.

Az MTI által megkérdezett szakértők is egyetértettek abban, hogy a koppenhágai klímacsúcs eredménye messze alulmúlja az előzetes reményeket. Bozsó Brigitta, az Energiaklub szakértője többek közt azt nehezményezte, hogy az új egyezmény - mely egyes jogászok szerint nem is minősül a konferencia hivatalos dokumentumának - még tárgyalási menetrendet sem tartalmaz a jövőre nézve. "Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt" - jegyezte meg az Energiaklub szakértője. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója elsősorban az ENSZ egyhangúságot megkövetelő döntési mechanizmusát és a politikusi rövidlátást bírálta. A professzor szerint ezekből következően a jövőben sem várható áttörés az ENSZ-klímatárgyalásokon; a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulását sokkal inkább a megújuló energiaforrásokhoz és más zöld technológiákhoz kapcsolódó gazdasági lobbi és az energiabiztonsági törekvések kényszerítik majd ki.