 Miközben az ipart a CO2 kibocsátás visszafogására késztetik – joggal – vannak cégek, amelyek a föld alatt megkötött szén-dioxidot termelik ki egyes iparágak CO2 igényének kielégítése céljából. A CO2 felhasználója elsősorban az élelmiszeripar (pl. üdítőital gyártás), de egyéb ipari célra (pl.: hegesztés, hűtés) is felhasználható.
Magyarországon jelenleg két vállalat foglalkozik CO2 kitermeléssel, ill feldolgozással és kereskedelemmel, közülük a legjelentősebb a Répcelakon működő Linde. 2008. évben a kitermelt szén-dioxid mennyisége az ország teljes üvegházhatású gáz (ÜHG) emissziójának 0,23 %-át jelentette.
Az Európai Unióban – így Magyarországon is – a CO2-t kibocsátó ipari létesítmények többsége köteles részt venni az EU emisszió-kereskedelmi rendszerében (EUETS), amelyben a kötelezettek csak engedéllyel bocsáthatnak ki szén-dioxidot, a kibocsátást kötelesek nyomon követni, és azt évente jelenteni a Hatóságnak. Ezek a cégek az állam által részükre kiosztott kvótával megegyező mennyiségű CO2-ot bocsáthatnak ki ingyen. Amennyiben a kiosztottnál többet bocsátanak ki, a hiányzó kvótákat a piacon meg kell vásárolniuk, amennyiben kevesebbet, úgy a felesleget értékesíthetik a piacon.
A jelenlegi 2008-2012 közötti kereskedési időszakban az EUTS rendszerben főbb vonalakban az energiatermelés, fémek termelése és feldolgozása, ásványanyag ipar, kerámiaipar vesznek részt. 2013-tól a rendszer hatálya alá kerülnek a vegyipari technológiai berendezések és a légi szállítás is.
Miközben az ipart a CO2 kibocsátás visszafogására késztetik – joggal – vannak cégek, amelyek a föld alatt megkötött szén-dioxidot termelik ki egyes iparágak CO2 igényének kielégítése céljából. A CO2 felhasználója elsősorban az élelmiszeripar (pl. üdítőital gyártás), de egyéb ipari célra (pl.: hegesztés, hűtés) is felhasználható.
Magyarországon jelenleg két vállalat foglalkozik CO2 kitermeléssel, ill feldolgozással és kereskedelemmel, közülük a legjelentősebb a Répcelakon működő Linde. 2008. évben a kitermelt szén-dioxid mennyisége az ország teljes üvegházhatású gáz (ÜHG) emissziójának 0,23 %-át jelentette. A korábbi évek adatai az alábbi táblázatban láthatók.
Az ÜHG kibocsátás szén-dioxid bányászat Magyarországon, 2002-2008 években.
Év
|
ÜHG kibocsátás
Mt Co2 ekv
|
Szén-dioxid
bányászat M.tonna
|
Bányászat a kibocsátás %-ában
|
| 2002 |
77,2 |
0,10 |
0,13 |
| 2003 |
80,6 |
0,10 |
0,12 |
| 2004 |
79,4 |
0,12 |
0,15 |
| 2005 |
80,2 |
0,12 |
0,15
|
| 2006 |
78,6 |
0,13 |
0,17
|
| 2007 |
76,3 |
0,15 |
0,20
|
| 2008 |
73,5 |
0,17 |
0,23 |
Mindez azért is meglepő, mert miközben a táblázatból láthatóan évente több, mint 100.000 tonna szén-dioxid kitermelése történik a föld alól, jelentős kutatások folynak – mind itthon, mind külföldön – arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne minél gazdaságosabban és biztonságosabban a lehető legnagyobb mennyiségű ipari kibocsátásból származó CO2-ot a föld alá juttatni, megakadályozva annak légkörbe kerülését és hozzájárulását az üvegház hatás kialakulásához.
Magyarországon léteznek ma olyan nagy mennyiségű CO2-ot kibocsátó technológiák, amelyek olyan koncentrációjú és tisztaságú CO2 tartalmú gázt bocsátanak a levegőbe, amelynek megfogása és cseppfolyósítása – véleményünk szerint – gazdaságosan megoldható lenne, és bőven fedezné azon hazai igényeket, amelyek céljából a CO2 „bányászatát” végzik, sőt jelentős exportra is lehetőség nyílna.
Az egyetlen hazai nagykapacitású földgázalapon működő ammónia üzemben (Nitrogénművek Zrt.) évente 220.000 tonna 99,75 % tisztaságú Co2 tartalmú gáz áll rendelkezésre, amelyből további tisztitás után élelmiszeripari minőségű cseppfolyós CO2 állítható elő. A cégnél 1.200 t/nap NH3 (ammónia) termelés mellett 32.400 Nm3/h (~63 t/h) szén-dioxid gáz keletkezik (száraz bázison).
A Borsodchem Zrt – ismereteink szerint – nem a földgázból állít elő ammóniát, napi 100 t ammónia termelésük alapanyaga a hidrolízis üzemekből származó hidrogén.
Érthetetlen számunkra, hogy a fentiekben jelzett körülmények között miért kell felszínre hozni azt a CO2 mennyiséget, amely a föld alatt van? Miért nem kötelezik a CO2 gázt forgalmazó cégeket, hogy a vegyiparban keletkező, nagy tisztaságú szén-dioxidot forgalmazzák és hagyjanak fel annak bányászatával? Hogyan egyeztethető ez össze a klímavédelmi politikával? Az sem világos számunkra, hogy a bányászat költségei és a bányajáradék együttesen hogyan teheti versenyképessé a kitermelt gázt az egyébként a vegyiparban így is-úgy is keletkező CO2 árához képest?
Egyébként a jelenleginél is szellemesebb megoldás lenne, ha valaki azt a CO2-t bányászná ki, amit előtte más valaki a föld alá sajtolt…….
|
