Az elmult év áprilisában Dr Tabajdi Csaba EU képviselő által kezdeményezett "Magyar Agrárakadémia" sorozat első rendezvénye Nádudvaron volt>>>. A konferencia hagyományteremtőnek bizonyult. Szükséges, hogyidőről időre a hazai és külföldi szakemberek, kutatók kicseréljék gondolataikat, az agrárium egészét érő kihívásokról problémáiról, és azok lehetséges megoldási módjárol.

A II. Magyar Agrárakadémia várható tartalmát Tabajdi Csaba a következők szerint határozta meg:

".....a világgazdasági válság hatásait elemzi majd az agráriumra, az élelmiszer-gazdaságra. Az európai agrárszektor legnagyobb kérdése 2009-ben, hogy miként befolyásolja a válság a mezőgazdasági termékek termelési feltételeit és a fogyasztást. A jelenlegi tendenciák szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárd főre gyarapszik, ellátásukhoz pedig meg kell duplázni a jelenlegi mezőgazdasági termelési szintet. Az élelmiszer-gazdaság stratégiai jelentőséghez jut a XXI. században, ezért kiemelten fontos, hogy megőrizzük, és lehetőség szerint növeljük az Európai Unió, benne Magyarország mezőgazdasági potenciálját. ...."

Az idén e rangos rendezvénynek április 16-17 én Pápa adott otthont .

1. A világgazdasági válság hatása az agráriumra, az élelmiszergazdaságra
2. A Közös Agrárpolitikát érő kihívások

A konferencia fő célja, hogy a nemzetközi és hazai tendenciákat jól ismerő elméleti szakemberek és a gazdálkodók együttesen találjanak megoldásokat a mai időszak  - a válsághelyzet - mindenki számára kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.  

 A helyzet ismertetése érdekében a szervezők közzétették az alábbiakban csatolt két tanulmányt

Versenyesélyek javításának lehetőségei Magyarországon Dokumentum letölthető itt>>>

Élelmezés, Energia, Környezetbiztonság dokumentum letölthető itt>>>

  A továbbiakban - amint azok szerkesztése megtörténik - honlapunkon folyamatosan elérhetővé tesszük mind a plenáris ülésen z elhangzott előadásokat, mind a szekciók állásfoglalásait 

 A rendezvényt Tabajdi Csaba nyította meg, köszöntötte a közelítően ötszáz , mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz kapcsolódó tudományterületeket képviselő szakembert, akik a művelődési házat megtöltötték. Tabajdi Csaba előadásában hangsúlyozta, hogy az agrárágazat különösen nehéz helyzetben van a globális gazdasági válság idején. „2007 óta soha nem látott mértékben ingadoznak a mezőgazdasági termények árai, megoldatlan az agrár-beruházások finanszírozása. Az éghajlatváltozás és a szigorodó környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi követelmények új kihívások elé állítják a termelőket és folyamatosan változik a hazai agráriumot egyre nagyobb mértékben befolyásoló Közös Agrárpolitika is. A nehézségek ellenére a magyar mezőgazdaság mégis komoly lehetőségek előtt áll. Az ország mezőgazdasági adottságai kiválóak, az élelmiszertermelés és a bioenergetika pedig globális szinten stratégiai jelentőségre tehet szert az elkövetkező évtizedben. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság stratégiai húzóágazattá váljon Magyarországon, kiszámítható finanszírozás, stabil, áttekinthető földviszonyok, a beruházások ösztönzése szükséges. A finanszírozás kiszámíthatóságát és a földviszonyok áttekinthetővé válását is elősegíti az SPS támogatási rendszerre való áttérés, az Agrárkamara által kezdeményezett Új Magyar Agrárstratégia pedig meghatározza a magyar mezőgazdaság hosszú távú céljait és az ezek teljesítéséhez szükséges teendőket.”

Az agrárakadémia jelképét az óriás csikóbőrös kulacsot, amelyet még tavaly Nádudvaron  ajándékozták meg a rendezvényt, Beke Imre Nádudvar polgármestere  stafétabotként adta át Pápa alpolgármesterének, jelezve, hogy ez a rendezvény egy sorozat része. Ez után Gőgös Zoltán FVM Államtitkár üdvözölte a részvevőket, méltatva a rendezvény jelentőségét.

A rendezvényen magas szinten képviseltette magát az Európai Unió is. Számunkra is követendő példa, hogy az Eu képviseletében megjelenő - meghatározó funkciókat betöltő képviselők reprezentálták az Unió mindhárom legjelentősebb frakcióját. 

Az Európai uniót képviselte és felszólat a rendezvényen:Neil Parish, az Európai  Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Jean Luc Demarty, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának főigazgatója, a francia  Jan Mulder holland EP képviselő, Stéphane Le Moing a francia mezőgazdasági minisztérium képviselője, Jacques Loyeau francia gazda és szakértő, Jean-Marie Guilloux és Valérie Péan, a francia Saint Germain mezőgazdasági csoport tagjai.  

Magyar részről előadást tartott Gráf József miniszter, Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára, Máhr András, az FVM szakállamtitkárai, Németh Imre és Nagy Frigyes, korábbi mezőgazdasági miniszterek, Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, Ficsor Ádám, kijelölt tárca nélküli miniszter, Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke, Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) vezetője, Popp József, az AKI főigazgató-helyettese, Halmai Péter, a Szent-István Egyetem tanára, Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Losoncz Miklós, a szervezet kutatásvezetője, Nagy Sándor, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezetője.

A délutáni szekcióüléseken a magyar agrárszakma legkiválóbb kutatói, szakemberei, az ágazat kiemelkedő gazdasági szereplői és szakpolitikusai öt témában folytatták a tanácskozást.

Számunkra az V. ös szekció volt a legfontosabb amely a a  vidékfejlesztés szerepe és korlátai a Vidék-Magyarország problémáinak megoldásában. Az agrárium új funkciói: a bioüzemanyag, a bioenergetika témával foglalkozott. A  dr Nagy Sándor vezette szekciónak   három felkért  előadója volt dr Illés Zoltán választókörzeti elnök környezetpolitikus (FIDESZ) Bíró Tamás Fvm fóosztályvezető helyettes, és dr Tóth József a Biomassza termékpálya szövetség részéről. Az előadók, és szekció 30 réstvevője egyetértettek abban, hogy fejlett, és fejlődő mezőgazdaság nélkül, nincs élhető vidék, és fejlett vidék nélkül a mezőgazdaság fejlesztése sdem lehetséges. Az is egyértelmúsödött a vita során, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének egyaránt fontos eleme a megújuló energiák és ezen belül a biomassza hasznosítása. Ez utóbbi jelentüségét az emeli, ki, hogy a foglalkoztatás növelésében - amely kitörési pontot jelenthet a válségból - a biomassza energetikai felhasználásának van a legnagyobb szerepe. Az előadók és az élénk  vitában résztvevők mindegyike kiemelte, hogy jelenleg számos olyan tényező akadályozza a gyorasabb előrehaladást, amely szinte további anyagi források igénybevétele nélkül is elhárítható lenne, illetve a jelenleg rendelkezésre álló források átcsoportosításával eredményesebben lehetne  a megújuló energiákat hasznosítani. Konkrétan állást foglalt a szekció az alábbiakban:

1. A megujuló energiák közül a természeti energiákat (nap, szél, geotermikus) kell elsősorban elektromos energia előállításábra használni, a környezetvédelmi szempontok legszigorubb betartása mellett.

2.  A biomassza energetikai felhasználásának támogatásában alapvető struktúrális változtatásokat kell eszközölni. Meg kell szüntetni  a "nagyerőmüveknél" a részleges tüzifa (esetenként az ipari fa) tüzeléssel előállított elektromos energia támogatását - amely jelenleg az összes rendelkezésre álló támogatás felét teszi ki .Ez ugyanis egyrészt környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen, másrészt semmiféle új kapacitást nem jelent.

3. nem lehet elfogadni a gigantomániás fejlesztési elképzeléseket . A biomassza energetikai felhasználásában a helyi - olyan kiserőművek létesítését kell támogatni, amelyeknél a input energia legalább 60%-a felhasználásra kerül. (hőhasznosítás)

4. Újra kell szabályozni a  a "zöld mérlegkör" tartalmát. A jelenlegi kijelölés a  - a koogenerációs földgáz erőművek idesorolása akadályozza a megújuló energia nagyobb arányú felhasználását.

 5. A biomassza energetikai felhasználásban kiemelt szerepet kell kapni a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok felhasználásának. Az eddiginél nagyobb mértékbe kell igénybevenni ezeket a hö felhasználásában. Meg kell teremteni erre a támogatás lehetőségét is. 

6. A mezőgazdaság jelenlegi szerkezete - az állatállomány sajnálatos csökkenése - lehetővé és szükségessé teszi, hogy mintegy kétmillió tonna alapanyagot  (gabona kukorica) bioetanollá feldolgozni tudó kapacitás épüljön ki. E területen is a mezőgazdasági termeléshez  közvetlenül kapcsolható maximum 10 000 to kapacitásu üzemeknek kell elsőbbséget kapniuk.

7.  A megújuló energiák hasznosításának engedélyezésében jelenleg nyolc tárca édekelt, és ez végtelenül bonyolulttá, hosszadalmassá teszi az engedélyezési eljárást. Ezt egyszerűsíteni kell. Az sem tartható, hogy kipróbált és működő technológiák alkalmazása esetén is az egyes hatóságok csak hosszadalmas, költséges vizsgálati eljárásokat írnak elő.

8. Ki kell alakítani azt a mindenki által szabadon felhasználható adatbázist, amelyben a megújuló energiák hasznosításának tapasztalatait, a létesítés problémáit (buktatóit) az érdeklódük megtalálhatják. Ennek létrehozásához biztosítani kell a feltételeket.

9. A földhasználatban lévő bizonytalanságok - a gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzési tilalma, a csak rövid távra szóló bérleti szerződések - nemnem csak az állattenyésztés beruházásait teszik bizonytalanná, hanem a megújuló energiák hasznosítását lehetővé tevő beruházásokat is. A jelenlegi helyzet még azt a veszélyt is magába rejti, hogy a "moratórium" lejárta után a termelésben nem érdekelt földtulajdonosoktól a termőföldet a hazainál sokkal tőkeerősebb külföldi befektetők szerzik meg.

10. A mezőgazdaság és a vidék jelentős problémája, hogy a belső úthálózat  nagyon elhanyagolt, így a belső szállítások energiaigénye, (közvetlen és járulékos költségei) lényegesen meghaladják a nyugateurópai mértéket. Emiatt szükséges, hogy az autósztrádák  építése mellett nagyobb figyelem fordítédjék a belső óthálózat korszerűsítésére.