A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előjelzési dokumentuma a 2009/28/EK irányelv által előírt adatszolgáltatás keretében már kiküldte Brüsszelbe a kötelezően előírt cselekvési program előzetesét, - szokásához híven - egyeztetés nélkül. Így aztán szerepel benne olyan kitétel, hogy biodízelből importra fogunk szorulni (Az FVM is ennek ellenkezőjét állítja, meg aztán jó lett volna megnézni a jelenleg meglévő biodízel gyártó kapacitásainkat is) Aztán az a kitétel sem szolgálja forrásaink legjobb kihasználását, hogy a tüzelhető biomasszát a jövőben is elsődlegesen villamos energia előállításra célszerű hasznosítani. Azzal sem tudunk azonosulni, hogy a hőenergia előállításban a biomassza részaránya csökkenni fog 2020 ig. Felhívnánk arra is a figyelmet, hogy a tűzifa nem tágabb értelembe biomassza. Sorolhatnánk még tovább azokat a kitételeket, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. Az eset kapcsán nyomatékosan felhívjuk a KHEM illetékeseinek figyelmét, hogy a végleges anyag elkészítése előtt sziveskedjenek eleget tenni egyeztetési kötelezettségüknek.

Az EU által előírt Cselekvési terv előzetese KHEM Letölthető itt>>>

Az idén sikerült megteremteni a megfelelő jogi környezetet ahhoz, hogy 2020-ra Magyarország 13 százalékra növelhesse a megújuló energia arányát a teljes energiafelhasználásban, jelentette ki a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkára.

Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a 2007-2008. évi energiahatékonysági pályázatok alacsony forráskihasználtságának az is volt az oka, hogy sokan még idegenkednek a megújuló energiaforrások kiaknázásától.
A gazdasági fellendülés egyik lehetséges eszköze a korszerű környezetpolitika és energiapolitika összefonódása - jelentette ki Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón

A gazdasági válság hatására változtak ugyan egyes piaci tényezők, az alapvető, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására irányuló piaci trendek azonban változatlanok,az üzleti lehetőségek továbbra is fennállnak. Bár a forrás- és hitellehetőségek szűkültek, azért egyes beruházások átütemezésre kerülhetnek, mégis ugrásszerűen növekszik az érdeklődés a megújulók iránt – fejtette ki lapunknak adott interjújában Gőgös Zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a tárca előtt álló legfontosabb feladat, hogy segítséget nyújtson a tervezett beruházások megvalósításához.

A REN21, a megújuló energiatermelés terjesztésére létrejött globális hálózat május 13-án jelentette meg legújabb világjelentését, amelyből kiderül, hogy 2008-ban a vízerőművek nélkül számított megújuló energia összkapacitás 16%-os növekedéssel elérte a 280.000 megawattot.

A megújuló energia termelés a válság ellenére virul A teljes cikk letőlthető itt>>>

Napjainkban a válság kezelése a központi téma. Könnyű belátni, hogy a takarékossági intézkedések mellett szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek a gazdaság élénkítését - a foglalkoztatás növelését - szolgálják. Hazánkban ma a legnagyobb probléma az, hogy a legálísan foglalkoztatottak aránya megengedhetetlenül alacsony, különyösen a zömmel vidéken élő szakképzetlen népesség körében. Ennek növelésére csupán két olyan lehetőség kínálkozik amely viszonylag gyorsan eredményt is hozhat. Az egyik a mező és erdőgazdaság, és ezen belül a megújuló energiák felhasználását elősegítő beruházások.

Nagy áttörés előtt áll az energetikai szektor, rövidesen valóban olcsón állíthatunk elő energiát szélből. Németországban komoly programokat indítottak az alternatívok népszerűsítésére, itthon óriási a lemaradás, és a helyzet a közeljövőben nem is javul.

Nemzetbiztonsági kérdés a zöldenergia a teljes cikk letölthető itt>>>

A tavasz első napjainak langyos szelével lassan feledésbe merül a januári gázválság okozta izgalom. Ha nem is örökre, de legalább a következő téli időszak beköszöntéig. Az energetika jövőjét illetően már hozzászokhattunk az impulzív döntésekhez, ahhoz, hogy az ágazat jövőjét többnyire nem megfelelő szakmaisággal átgondolt, gazdaságilag megalapozott stratégiai döntések irányítják. Mint ahogy sajnos az Európai Unió 3x20-as irányelve is inkább jól megszerkesztett marketingüzenet, mint tagállami szinten is életképes, szilárd lábakon álló megvalósítható célrendszer. Ezért nehéz is ezeket a törekvéseket erős támogatási rendszer nélkül megvalósítani, főleg egy többnyire privát, teljesen liberalizált és rigorózus környezetvédelmi szabályrendszerben működő energiaszektorban.

Mit is támogatnak a megújuló erőforrások elterjedésére fordítandó pénzek?>>>

Románia, Finnország és Svédország a legesélyesebb arra az uniós tagországok közül, hogy teljesítsék a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó uniós előirányzatok rájuk vonatkozó célszámait.
Ezen országok akár még szabad kapacitásokat is teremthetnek, amelyeket szomszédaiknak értékesíthetnek - adta hírül kedden a Financial Times brit napilap egy tanulmányra hivatkozva.