A biomassza hasznosítása

A biomassza különböző formáit (fa, fahulladék, kóró, szárított trágya) az ember ősidők óta használja tüzelésre, fűtésre. A fatüzelés lassú reneszánsza mellett napjainkban más biomassza eredetű nyersanyagokat is felhasználnak energianyerésre. Keményítő, fahulladék aerob erjesztésével ún. bioetanolhoz, biometanolhoz, növényi olajok kémiai átalakításával (észteresítés) biodízelhez lehet jutni. Ezek tisztán vagy benzinhez, ill. dízelolajhoz keverve belsőégésű motorok meghajtására alkalmasak. Szennyvíziszapból, hígtrágyából anaerob erjesztéssel biogáz állítható elő, hő- és áramtermelés céljára. A biomassza eredetű nyersanyagok azonban táplálkozási hasznosításukon kívül számos más módon is felhasználhatók. A keményítő és a cellulóz (rost) a papír és a textilipar, az alkoholgyártáson át pedig a vegyipar fontos alapanyagai, a növényi olajokat nem nélkülözheti a vegyipar és a kozmetikai ipar sem. E nyersanyagok élelmiszeripari és más iparági feldolgozása során keletkező szerves melléktermékek, hulladékok szintén értéket képviselnek. A mezőgazdaságnak nemcsak arra kell törekednie, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, hanem arra is, hogy az ipar számára minél több, a kőolaj alapú nyersanyagok helyébe állítható anyagot termeljen, és hogy a működésekor keletkező másodlagos biomasszát és az elsődleges biomassza melléktermékeit minél nagyobb mennyiségben vigye vissza a biológiai körforgásba (reciklizálás).

 

A teljes anyag megjelenítése itt >>>