Jelenlegi helyzet

Magyarország energiafüggősége az Európai átlagnál is nagyobb, viszont objektív  adottságai a megújuló energiákat illetően kedvezőek. A napütéses órák száma meg-haladja a kettőezret, termálvízben talán leggazdagabbak vagyunk Közép-Európában, a víz és a szélenergia alkalmazásában is vannak tartalékaink. Emellett a szántóterü-let aránya magas és a talajminőség is jobb az európai átlagnál. A kedvező adottsá-gokat mérlegelve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv – az EU törekvéseivel egyezően – a megújuló energiák felhasználását kiemelt fejlesztési célként határozta meg.
A deklarált célkitűzések ellenére az előrehaladás nagyon lassú, lemaradásban va-gyunk más országokhoz viszonyítva, de saját objektív lehetőségeinket és célkitűzéseinket tekintve is. Annak ellenére így van ez, hogy az országgyűlés elfogadta az energetikai koncepciót, és az előzetes koncepció alapján a megújuló energiák fel-használására vonatkozó elveket is meghatározta.

A megújuló energiák felhasználásának növelése érdekében eszközölt fejlesztések, arányaiban messze lemaradnak az EU fejlett országaiban elértektől. Emellett kide-rült, hogy struktúrájának jelenlegi arányai tarthatatlanok.  Amennyiben nem történik gyorsan alapvető változás, az e célra rendelkezésre álló, az indokoltnál kisebb fej-lesztési források felhasználása is veszélybe kerülhet. Megállapítható, hogy hiányzik az a rendszer szemléletű komplex megközelítés, amely egyidejűleg műszaki-energetikai, gazdasági, vidékfejlesztési, mezőgazdasági és iparfejlesztési valamint ezzel szerves összefüggésben foglalkoztatási követelmények mentén harmonizál a nagyobb közösség, az ország érdekei szolgálatában.  

A hazánkban tapasztalható kedvezőtlen helyzetet számos tényező idézi elő,

•    A hazai közjogi rendszerben a különböző szintű regulációs elemek, így törvények, kormány és miniszteri rendeletek, alacsonyabb szintű szabályzati elemek nincsenek egymással összhangban

•     Számos szabályunk nemcsak az EU direktívákban és ajánlásokban foglaltak-kal ütköznek, de  követelményeikben életszerűtlen és teljesíthetetlen részletszabályok is  előfordulnak, amelyek nem segítik az ország fejlődését.

•    Az egyes részletszabályok gyakran egymásnak is ellentmondanak.

•    Közigazgatási, ezen belül engedélyezési eljárások bonyolultak, hosszadalma-sak, összehangolatlanok, időnként az egyes hatóságok indokolatlan követelményeket támasztanak a befektetőkkel és a beruházókkal szemben..

•    A vezetékes szolgáltatás természetes monopóliumára vonatkozó igen sok részletszabályt– jogszabályi felhatalmazás alapján –az engedélyes társaságok  saját belső szabályzatukkal határozzák meg,  ezzel gyakran csak saját gazda-sági érdekeiket juttatva érvényre.

•    A bioüzemanyagok előállítására és alkalmazására vonatkozó előírás rendszer jórészt a monopol szervezeteket támogatja, a termelőket és a mezőgazdasági felhasználókat kevésbé.

•    Az időjárás függő megújuló források széleskörű alkalmazásának gátja ma már  a hagyományos energetikában évtizedek óta  meglévő megoldatlan problémák megoldásának halogatása.

•    A geotermális energia felhasználásának számos eleme tisztázatlan, illetve ir-racionális.

•    A rendelkezésre álló fejlesztési források –beleértve a pályázati és pl. a CO2 kereskedelmi lehetőségeket is - szétforgácsoltak, azokkal áttekinthetetlen módon sok szervezet rendelkezik, az odaítélés feltételei gyakran nem transzpa-rensek és nem is normatívak, ami  nagyon megnehezíti a komplex rendszerek létesítését is.

•    Nincsenek definiálva objektív kritériumok, így pl. a fenntarthatóság kritériuma, e miatt sok esetben a döntéshozókat is a pillanatnyi piaci helyzet és  tényezők motiválják.

•    Hiányos ismeretek, el nem végzett számítások, miatt (esetenként politikai in-díttatásból vagy gazdasági lobbi érdekek mentén) bizonyos körök szembeállítják a környezet és éghajlatvédelem, illetve az élelmiszer ellátás szempontjait  a megújuló energiák felhasználásával.

•    Az egyes megújuló források elterjedésének támogatására alakult civil szerve-zetek szétforgácsoltak. Az integráló erőfeszítések ellenére is előfordul, hogy kizárólag tagságuk különálló érdekei mentén folytatnak önálló lobbytevékeny-séget , ezért sem tudnak meghatározó erőt képviselni.

II A jelenlegi helyzet javítása érdekében szükség van egy, a megújuló energiák alkalmazásáról szóló törvény mielőbbi  megalkotására, amely:

•    Széleskörű politikai, kormányzati, gazdasági és társadalmi konszenzuson ala-pul. Előkészítésében egyenlő jogokkal vesznek részt a kormányzati tényezők, a hagyományos energetika piaci szereplői és a megújuló energiák felhaszná-lásában érdekelt együttműködő civil szervezetek is.

•    A törvény az EU ide vonatkozó ajánlásaival, direktíváival nemcsak deklaráltan, de tartalmában is harmonizált.

•    A törvény - az EU gyakorlatával egyezően - együtt kezeli a megújuló energiák felhasználását, a környezetvédelem, az éghajlat-változási stratégia, valamint a vidékfejlesztés követelményeit, emellett új fejleményként, fontos válság kezelő eszközként  vegye tekintetbe  a foglalkoztatási szempontokat is.

III. A megújuló energiatörvénynek :

•    Ki kell mondania, hogy az összes megújuló energiaforrás lehető legteljesebb kihasználása környezetvédelmi, éghajlatvédelmi, vidékfejlesztési, foglalkoztatási valamint energiagazdálkodási szempontból is az ország alapvető érdeke.
 
•    Egyértelműen meg kell határozni a fenntarthatóság fogalmát és kritériumait.

•    Biztosítani kell a közigazgatás szervezeteinek összehangolt működését. Ezen belül meg kell oldani a szétforgácsolt és egyre átláthatatlanabb, a befektetéseket de a pályázati folyamatokat is jelentősen fékező közigazgatási, ezen be-lül engedélyezési valamint pályázati eljárások összehangolását, normatív és átlátható működését.

•    Elő kell írni egy  olyan integrált közigazgatási szervezet felállítása,  amely biz-tosítja a szétforgácsolt engedélyezési eljárások összehangolását az egyablakos ügyintézés megoldásával.

•    Biztosítania kell, hogy a pályázatok elbírálásánál – a támogatások odaítélésé-nél - együttesen jussanak érvényre a megújuló energiaforrások arányai növelésének, a környezet és az éghajlatvédelemnek, a vidékfejlesztésnek, a fenntarthatóságnak, a munkahelyteremtésnek a szempontjai, így biztosítani kell aa rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását.

•    Szakítania kell azzal a jelenlegi gyakorlattal, hogy a megújuló energiafelhasz-nálást érintő törvényi szabályozást felülírjanak egyes társaságok, közigazgatási szervezetek belső eljárási szabályai, szabályzatai még akkor is, ha azokat formálisan közigazgatási eljárások során hagyják jóvá.

•    Meg kell határozni a fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségeket meghatározása - ezzel megszüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy tájékozatlanságból, vagy egyes üzleti csoportok lobbi  érdekei miatt a kívánatos és indokolt fejlesztéseket valós társadalmi támogatást nem élvező  csoportok megakadályozzák, vagy jelentős mértékben  késleltessék.

•    Számba kell venni és elő kell írni azon hazai jogszabályokat és alacsonyabb szintű regulációs elemeket valamint eljárási szabályokat, amelyeket hatályon kívül kell helyezni, vagy jelentős kell módosítani.

IV A megalkotandó törvény társadalmi elfogadottságának biztosítás érdekében

Amint azt az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, már az előkészítési szakasz tartalmán célszerű változtatni. Ugyanis az előzetes véleményezés lehetősége nem hozza meg a megfelelő eredményt, mivel egyetlen szervezetnek sem áll módjában ilyen szerteágazó feladat esetén a tervezetet összefüggéseiben, érdemben áttekinteni. Ezért azt javasoljuk, hogy a törvény főbb elemeit és tervezetét a megújuló energia szektorban aktív tagsággal rendelkező érdekelt szervezetek integrációja (Megújuló Energia Fórum) által létrehozott szakértői Munkabizottság készítse el, amelyet végül a Fórum hagy jóvá és egyezteti az illetékesekkel.

A Munkabizottság létrehozásához és működtetéséhez szükséges forrást – mivel e szervezetek egyike sem rendelkezik ezzel - a kormányzatnak, vagy a Fenntartható fejlődés tanácsának kell biztosítania. (A kormányzati és a nagy energetikai gazdasági szervezeteknél rendelkezésre áll az a finanszírozott apparátus, amely érdemi jog-szabály előkészítési tevékenységet végez, a civil szférának erre forrásai nincsenek.)

A javaslat elkészülte után a Fórum szervezeteinek feladata a tagjaikkal és együttműködő partnereikkel annak megismertetése, illetve a beérkező észrevételek integrálása, melyet a tagok a Munkabizottságnak továbbítanak.

Úgy véljük egy célszerűen létrehozott Munkabizottság  a szakmai munkát el tudja látni  úgy, hogy a törvény tervezet a parlament őszi ülésszakának elején már beterjeszthető legyen akkor, ha a feladat elvégzéséhez szükséges források időben rendelkezésre állnak.

V. A megújuló energia törvény előkészítése feltételezi a megújuló energetiká-ban, a környezetvédelemben és az energiagazdálkodásban érdekelt szakmai civil szervezetek eddiginél sokkal szorosabb együttműködését. Ezért az Orszá-gos Tanácskozás  résztvevői:

Igény esetén kezdeményezhetik belépésüket a Magyar megújuló Fórum tagjai sorá-ba, amely még az Országos Tanácskozáson dönt a felvételről

Ezt  követően az MMEF együttműködési dokumentuma alapján :

•    elhatározzák, hogy tervezett jelentősebb akcióikat, kezdeményezéseiket előzetesen a partnerekkel megismertetik, megismerik a partnerek vélemé-nyét, és a lehetőségek határain belül közösen szervezik azokat  

•    kölcsönösen segítik egymást a közös érdekű rendezvények szervezésében, biztosítják egymás releváns rendezvényein való képviseletet is.

•    tagjaikat is kölcsönösen tájékoztatják a partner szervezetek tevékenységéről, kezdeményezéseiről, akcióiról

•    kölcsönös átjárhatóságot biztosítanak egymás honlapjaira