Napjainkban sok szó esik a megújuló energiákról, azok környezetvédelmi és energetikai összefüggéseiről. Ma már nem kérdés, hogy a megújuló energiák felhasználásának növelése a  fejlődésnek fontos eleme. Korábban a fenntartható fejlődésben bíztunk, amelyről éppen a napokban ismerte el egyik atyja (Meadow) annak fenntarthatatlanságát. Miként is szólt a meghatározása?
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. a fenntartható, ami nem károsítja a természeti erőforrást, nem árt a gazdálkodónak és jó a fogyasztónak. A fenntarthatóság tartalmilag a természeti környezet – gazdaság – társadalom hármas összekapcsolódást, szintjeit tekintve pedig a globális - regionális (nemzeti) – lokális szinteket jelenti.
A természeti és gazdasági erőforrások okszerű hasznosítására alapozottan beszélünk a harmónikus fejlődésről, de leginkább a fejlesztés, a céltudatos beavatkozás alapján teremthetjük meg a környezeti egyensúlyúnkat.

Megújuló energiafelhasználás növelésének egyes környezetvédelmi és gazdasági kérdései. >>>

A szerző részletesen elemzi az egyes megújuló energiafajták gazdasági és társadalmi hatásait, azok költségviszonyaival együtt. Szükségesnek tartja, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását "tisztítsuk meg" a támogatásoktól

 "Ahhoz, hogy az egyes megújuló energiaforrások a fosszilisekkel képesek legyenek versenybe szállni, a fosszilisek ezen összetevőit kell először a rejtett támogatásoktól megtisztítani, majd, ha még szükséges, adóval megemelni. A rejtett támogatások szerepét semmiképpen nem szabad alábecsülni, a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint a támogatott fosszilis energiahordozók felhasználása az elemzett országokban átlagosan a GDP 2,1%-át tette ki, míg a támogatások megszüntetése világszerte az energiafogyasztás 5,8%-os csökkenését hozná a következő 10 évben"

  Válságkezelés a megújuló energiák részarányának növelésével >>>

"Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt 2010. október 04-én 12. 30-kor, amikor a Magyar Alumínium ZRt. területén az iszaptároló X. kazetta nyugati gátja átszakadt. A gátszakadás következtében 600-700 ezer m3 vörösiszap és víz elegye a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A kiömlő vörösiszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Devecseren és Kolontáron okozta."

Balogh László volt szíves e katasztrófát követő intézkedésekről egy összefoglaló tanulmányt küldeni. A tanulmányban javaslatokat is tesz a tájrehabilitáció alkalmazható módszereire. A szerző honlapunkon már több esetben publikált.

Sida és a Fűz>>>

Sidáról újra>>>

Fűz és Sida energetikai célra>>>

A továbiakban a Magyar  Energetika című folyóirat számonként teljes terjedelemben itt látható:

Dr Nemcsók János részletes összeállítást készített a jelenleg használt energiákról és hasznosítási módjukról. Részlet a bevezetőből:

"Ezekről az energiákról egy összeállításban mutatjuk be különböző szakemberek véleményét, kutatások adatait, valamint olyan felvételeket, amelyek szorosan összefüggenek a témakörrel. Nem térünk ki részletesebben olyan energia fajtákra, amelyek megjelenése a következő évtizedekben csak kutatási – fejlesztési fázisban van, vagy lesz. Például: Fúziós energia, szoliton alapú, vagy mágneses terek elvein alapuló energiák termelése. "

Energiák és felhasználásuk című teljes anyag letölthető itt>>>

"Minden, ami körülöttünk él vagy élt, javarészben szén-dioxidból lett – mi magunk is –, és idő múltán minden szerves anyag bomlással, égéssel ismét CO2 lesz. Szakkönyveinkből azt tanultuk, hogy a növények vízben oldottan a talajból veszik fel tápanyagaikat. Ez téves, mert példaként az erdei fenyő fájának több mint ötven száza-léka szén, közel negyvennégy százaléka oxigén, mintegy hat százaléka vízből szár-mazó hidrogén és fél százaléka sincs – a talajból felvett – nitrogén, illetve ásványi anyag. Döbbenetesnek tűnhet, fából készült eszközeink, bútoraink, de ruházatunk, élelmiszerünk elemi anyagának döntő többsége közvetlenül, közvetve a levegőből származik"

Így kezdődik  dr Mőcsényi Mihály a magyar tájépítészet megteremtőjének írása, amely a megszokottól eltérő megvilágításba helyezi az oly sokat emlegetett CO2 problémát. A cikkben írtak azt bizonyitják, hogy a természeti összefüggések megítélésekor nincs helye a dogmatikus felfogásnak. Szívesen adunk helyet honlapunkon a probléma más szempontból való megközelítésénak is. (Szerkesztőség)