|
Érdekképviseletek- Szervezetek |
|
|
|
|
Szakmai publikációk
|
Írta: Dr.Ligetvári Ferenc - dr. Tóth József
|
|
2011. szeptember 19. hétfő 15:20 |
|
Napjainkban sok szó esik a megújuló energiákról, azok környezetvédelmi és energetikai összefüggéseiről. Ma már nem kérdés, hogy a megújuló energiák felhasználásának növelése a fejlődésnek fontos eleme. Korábban a fenntartható fejlődésben bíztunk, amelyről éppen a napokban ismerte el egyik atyja (Meadow) annak fenntarthatatlanságát. Miként is szólt a meghatározása?
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. a fenntartható, ami nem károsítja a természeti erőforrást, nem árt a gazdálkodónak és jó a fogyasztónak. A fenntarthatóság tartalmilag a természeti környezet – gazdaság – társadalom hármas összekapcsolódást, szintjeit tekintve pedig a globális - regionális (nemzeti) – lokális szinteket jelenti.
A természeti és gazdasági erőforrások okszerű hasznosítására alapozottan beszélünk a harmónikus fejlődésről, de leginkább a fejlesztés, a céltudatos beavatkozás alapján teremthetjük meg a környezeti egyensúlyúnkat.
Megújuló energiafelhasználás növelésének egyes környezetvédelmi és gazdasági kérdései. >>>
|
|
|
Írta: Gőgös Zoltán
|
|
2011. március 24. csütörtök 08:17 |
 " ....A legnagyobb lehetőség mindezek mellet az önkormányzatok kezében vannak. Ezek az intézmények – köztudottan – jó ideje forráshiánnyal küzdenek. Az önkormányzati fenntartású intézmények jelentős része több évtizede épült, ennek következtében az épületek hőmegtartási képessége nem felel meg a korszerű energiatakarékos létesítményeknek és fűtési rendszerük is elavult. Az ilyen intézményeknél, amennyiben a közelben megfelelő mennyiségű tűzifa, nyesedék, apríték gyűjthető be, vagy elég – a fás és lágyszárú energetikai ültevényekhez szükséges – terület áll rendelkezésre, egy biomassza kazán beépítése segíti az energiafelhasználás csökkentését. Ezzel jelentős költségek takaríthatók meg és növekszik az élőmunka-igény is. Az önkormányzatok számára rendelkezésre állnak közmunkaprogramok, amelyeket nem tudnak kihasználni, hisz csak nagyon időszakos munkát tudnak biztosítani a közmunkások részére. A biomassza felhasználás egy önkormányzat esetében 100 KW-1,5 MW teljesítményű kazán beépítését jelentheti. Ennek biomassza alapanyagigénye 10-150 tonna/ha/év. Ennek érdekében közmunkaprogram révén egy önkormányzati intézmény akár 20 közmunkást és 15 idénymunkást alkalmazhat. Ha azt vesszük, hogy Magyarországon 3168 önkormányzat működik, a köz- és alkalmi munkások száma ezen a területen is jelentős lehet....."
|
|
|
Írta: Tarnai Mária
|
|
2011. március 21. hétfő 15:46 |
|
A szerző részletesen elemzi az egyes megújuló energiafajták gazdasági és társadalmi hatásait, azok költségviszonyaival együtt. Szükségesnek tartja, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását "tisztítsuk meg" a támogatásoktól
"Ahhoz, hogy az egyes megújuló energiaforrások a fosszilisekkel képesek
legyenek versenybe szállni, a fosszilisek ezen összetevőit kell először a
rejtett támogatásoktól
megtisztítani, majd, ha még szükséges, adóval megemelni. A rejtett
támogatások szerepét semmiképpen nem szabad alábecsülni, a Nemzetközi
Energiaügynökség számításai szerint a
támogatott fosszilis energiahordozók felhasználása az elemzett
országokban átlagosan a GDP 2,1%-át tette ki, míg a támogatások
megszüntetése világszerte az energiafogyasztás 5,8%-os csökkenését hozná
a következő 10 évben"
Válságkezelés a megújuló energiák részarányának növelésével >>>
|
|
|
Írta: Balogh László
|
|
2011. március 15. kedd 08:14 |
 "Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt 2010. október 04-én 12. 30-kor, amikor a Magyar Alumínium ZRt. területén az iszaptároló X. kazetta nyugati gátja átszakadt. A gátszakadás következtében 600-700 ezer m3 vörösiszap és víz elegye a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A kiömlő vörösiszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Devecseren és Kolontáron okozta."
Balogh László volt szíves e katasztrófát követő intézkedésekről egy összefoglaló tanulmányt küldeni. A tanulmányban javaslatokat is tesz a tájrehabilitáció alkalmazható módszereire. A szerző honlapunkon már több esetben publikált.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Írta: dr Ligetvári Ferenc
|
|
2011. február 26. szombat 15:50 |
|
Az öntözés elméletéről és gyakorlatáról írt munka hasznos lehet a tisztított szennyvízek felhasználásában is az energianövényeknél
|
|
|
|
|
|
Szövetség |
| Cím |
1034.Budapest
1142 Dorozsmai u 163
|
Tel:
|
(20) 519-6491 |
| mail |
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
|
| Bejegyzés |
12 958
|
| Adószám |
18196580-2-42
|
| KSH szám |
18196580-9412-529-0 |
|
Számla:
10300002-10387551-49020016
|
|
|