A legfőbb ok, hogy Magyarországon olyan követelményrendszert állítottak fel, amelyet lehetetlen teljesíteni.A szélerőmű termelőjének 30 százaléknál pontosabban meg kell adnia, hogy másnap 15 percenként mennyi energiát fog termelni. Ha ettől eltér, akkor úgynevezett kiegyenlítő villamosenergia-pótdíjat kell fizetnie, ami 5 forint kilowattóránként. Ez hatalmas teher, ráadásul teljesen jogtalanul kirótt büntetés.

Cégünk 15 éven át építőipari kivitelezéssel és ­fővállalkozással foglalkozott. Amikor 2003-ban kapcsolatba kerültem a szélerőművekkel, új fejezet nyílt életünkben. Ko­ráb­ban csak egy-két kisebb szélerőmű működött az országban, az első nagy teljesítményű (2 megawattos) szélerőművet mi létesítettük Ma­gyar­or­szá­gon. Két év után feladtuk régi tevékenységünket. Ma már csak szélerőművek, szélerőműparkok tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozunk. Lét­szá­munk 6 fő, tavalyi árbevételünk 1 mil­liárd 200 ezer forint volt.

A dán Vestas cég berendezéseit a cégcsoportunkhoz tartozó NRG Systems Kft. forgalmazza Magyarországon és a szomszédos országokban. Egy szélerőmű telepítése és üzembe helyezése körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Ha az alapozási munkákat, a betonozást is mi végezzük, akkor összességében három hónappal kell számolni. A rengeteg gátló tényező hatására fel sem merült bennem, hogy felhagyjak a szélerőművekkel. Munkatársaimmal együtt keményen harcolunk, hogy egyre több szélerőmű valósulhasson meg Ma­gyar­or­szá­gon. Igazából nagyon szép, teljesen környezetbarát mérnöki létesítményekről van szó, amelyek egyáltalán nem csúfítják el a tájat, sőt.

 

– Milyen adatokból próbálják meg kiszámíta­ni a másnapi energiatermelés mértékét?
– A meteorológiai előrejelzések adják a számítások alapját. Természetesen nem gondolom, hogy a meteorológusokat kellene büntetni, ha rosszul jelzik előre a másnapi szélviszonyokat, de az is képtelenség, hogy az energiatermelők, önhibájukon kívül kapjanak tetemes büntetést.


– Mekkora lehet a büntetés az árbevétel arányában?
– A szélerőművek esetében az átlagos kiegyenlítő villamosenergia-pótdíj az árbevétel 12-20 százalékát is kiteheti. Ez azt jelenti, mintha az érintettek a 4 százalék különadó helyett 18-26 százalék körüli adót fizetnének. Nem kell tovább ecsetelnem, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a szélerőmű-projektek.

– Önmagában az nem hátráltatja a szélerőművek terjedését, hogy vannak szélcsendes időszakok is?
– Ez önmagában még nem volna problé­ma. A szélerőművek elsősorban olyan üze­meknél jöhetnek szóba, ahol folyamatos az energiafogyasztás, és a szélenergia – a szeles napokon – csökkenti a más forrásra támaszkodó villamosenergia-fogyasztást. Vagyis ahol a szélenergia nem kizárólagos energia.

– Állnak egyéb akadályok is a szélerőművek terjedése előtt?
– Némileg megnehezíti a helyzetet, hogy még a saját célra létesítendő szélerőműhöz is energiahivatali engedély kell. En­nél nagyobb fék azonban a Magyar Ener­gia­hivatal által felállított kvótázás. Lényege, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon telepíthető szélerőművek összteljesítményét 300 megawattban korlátozták. Kap­tunk ugyan ígéretet rá, hogy ezt a határt fokozatosan növelik, ám egyelőre nem történt előrelépés. Így reménytelen vállalkozás alacsonyabb árszintet kialakítani. A kis- és közepes vállalkozások számára azért is nehéz megfelelő ajánlatot tenni, mert a ma elérhető szélerőművek között csak egészen kis és egészen nagy teljesítményűek vannak. A középső szegmens hiányzik.

– Nem gyártanak közepes teljesítményű szél­erőműveket?
– A Távol-Keleten már gyártanak ilyeneket, de azok karbantartása és szervize Ma­gyar­or­szá­gon még nem megoldott.

– Mennyi idő alatt térül meg egy szélerőmű-beruházás?
– Lassan megtérülő beruházásról van szó. Átlagosan 12-15 évet számolhatunk. Utá­na azonban a szélerőmű akár 10-15 évig is szinte ingyen termeli a villamosener­giát. Nem beszélve arról, hogy nem károsítja a környezetet, sőt néhány szélkerék kifejezetten jól beleilleszkedik a tájba.

– Nem gondolja, hogy más típusú meg­újuló energia is számításba jöhetne?
– A napenergia nem a legszerencsésebb választás, hiszen Ma­gyar­or­szá­gon viszony­lag kevés a napsütötte órák száma. Szó­ba jöhet még a bioetanol, ám az – akárcsak a szélenergia – szintén nem élvezi a kormányzat támogatását. Mindig az élelmiszer-hiány veszélyére hivatkoznak, holott Ma­gyar­or­szá­gon ez az érv nem állja meg a helyét.