Enyhült valamelyest a szélenergia termelők helyzete a magyar piacon, így 2008 után 2009-ben is dinamikusan növekedhet a kapacitások mennyisége. A szél részaránya a magyar árampiacon azonban továbbra is igen alacsony és szükség van a szabályozás további fejlesztésére.
A Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) adatai szerint 2008-ban 127 megawattra duplázódott a magyarországi szélerőművek összesített névleges teljesítménye, Tóth Péter, az MSZT elnöke pedig úgy becsli, hogy 2009 végére 200 megawatt közelébe bővülhet ez a szám. Az MSZT elnöke a Világgazdaság mai számában elmondta, hogy 2010 végéig a Magyar Energia Hivatal (MEH) összesen 33 megawattnyi szélerőmű telepítésére osztott ki kvótát, azonban már előkészítés alatt van egy új kormányrendelet, amely a beruházások megkezdéséhez szükséges további kvóták kiosztására adna lehetőséget.

Az MSZT elnöke a Világgazdaság mai számában elmondta, hogy 2010 végéig a Magyar Energia Hivatal (MEH) összesen 33 megawattnyi szélerőmű telepítésére osztott ki kvótát, azonban már előkészítés alatt van egy új kormányrendelet, amely a beruházások megkezdéséhez szükséges további kvóták kiosztására adna lehetőséget.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítójának a Mavir-nak szakértői a közelmúltban tanulmányt készítettek arról, hogy a hazai rendszer jelenleg mennyi szélerőművet képes elviselni, valamint hogy milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a változó szélerősség miatt ingadozó energiatermelésüket nagyobb mennyiségben a rendszerbe lehessen táplálni.
A beruházói érdeklődés Tóth Péter szerint nem csökkent, így szerinte 2020-ra hazánkban elérheti az 1,000 megawattot a felépített szélerőművek összteljesítménye. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy a megújuló energiából termelt villamos energia kötelező átvételi árára vonatkozó törvény tavaly novemberi módosítása könnyebbséget hozott a "szeleseknek".

Az új szabályok értelmében a szélerőművek működtetőinek akkor kell szabályozási pótdíjat fizetniük (kilowattóránként 5 forintot) az eredeti termelési tervtől való eltérés esetén, ha 50%-kal térnek el attól, miközben korábban 30% volt ez a limit. Az elnök szerint a bírságok árbevételhez viszonyított aránya az intézkedés miatt a korábban jellemző 9-10%-ről 2-3% közelébe eshet, ugyanakkor ez még mindig jelentős, elkerülhetetlen kockázatot jelent az üzemeltetőknek, ezért sürgős lenne a magyar villamosenergia-rendszer szabályozásának fejlesztése.