Ismét adnak engedélyt szélerőművek építésére - BIOMASSZA TERMÉKPÁLYA SZÖVETSÉG

Magyar Energia Hivatal: A magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthető szélerőművek mennyisége
A Magyar Energia Hivatal frissen megjelent tanulmányában azt javasolja, hogy a jelenlegi 330 MW-os kereteten felül további 410 MW szélerőművi kapacitás engedély kerüljön kiosztásra a rendelet által előírt pályázati úton. A tanulmány letölthető a Magyar Energia Hivatal honlapjáról: A magyar villamosenergia-rendszerbe illeszthető szélerőművek mennyisége (503 kB pdf).
Az Energia Klub véleménye
Az Energia Klub levélben fordult a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz, melyben a legfrissebb szeles rendelet méltatása mellett arra kérik a Minisztériumot, hogy a közelgő pályázat sikere érdekében néhány szempontot vegyenek figyelembe annak kiírásakor.

A nemrég született rendeletnek köszönhetően új szélenergia-engedélyek kiosztása várható a hazai piacon. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium rendelete többek között a további szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeit szabályozza. A jogszabály szerint maguk a pályázatok is hamarosan kiírásra kerülnek.

2006. eleje óta most először nyílik lehetőség arra, hogy pályázati úton újabb befektetők is beléphessenek a hazai szélenergia-piacra. A Magyar Energia Hivatal (MEH) ekkor 330 MW-ban maximalizálta a szélerőművek létesítésre kiadható engedélyek mennyiségét, aminek alapján a későbbi kiosztások megtörténtek.

A rohamos fejlődésnek indult szélenergia-iparnak a rendszerirányító MAVIR szakvéleménye alapján szabott korlátot a MEH. A szakvélemény szerint a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem tudta volna befogadni és szabályozni a megállapított 330 MW-nál több szélerőmű ingadozó áramtermelését. A most megjelent rendelet legfontosabb újdonsága, hogy a rendszerirányító évente köteles friss elemzést készíteni a VER szabályozhatóságáról, egyensúlyáról és biztonságos működéséről. Az elemzésben ki kell térni arra is, hogy a fentiek alapján mekkora szélenergia-kapacitást bír el a rendszer. Előzetes információk szerint a MAVIR által augusztus 5-ig nyilvánosságra hozandó első ilyen jelentés alapján lehetőség lesz a 330 MW-os kvóta bővítésére, így újabb engedélyek kiadására.

A szélenergia-kvóták 2006-os kiosztása az eddigi visszajelzések szerint nem volt hatékony, emellett átláthatatlan módon, a korrupció gyanúját is felvetve valósult meg. A most megjelent rendelet alapján üdvözlendő, hogy ezúttal előre meghirdetett feltételek szerinti, nyilvános pályázat során kívánja a MEH a jelentkezők között kiosztani a megállapított kvótákat. Azoknak a pályázóknak, akik megfelelnek a rendeletben meghatározott követelményeknek, ajánlatot kell tenniük az általuk igényelt kötelező átvételi árra (ez nem lehet magasabb, mint a jogszabályban meghatározott, jelenleg kb. 28 Ft/ kWh), az igényelt átvétel időtartamára, valamint az évente átvételre kerülő villamos energia mennyiségére vonatkozóan. A MEH ezek alapján rangsorolja a pályázókat és osztja ki az engedélyeket.

További előnye az új rendszernek, hogy a pályázat szándéka szerint azon beruházók jutnak majd engedélyhez, amelyek a legkevesebb támogatást igénylik, azaz feltehetően jó szélviszonyokkal rendelkező területen kívánnak építkezni. Emellett a rendelet szerint a MEH lehetőséget kap arra, hogy a kiosztható kapacitáson belül kategóriákat állapítson meg, pl. a különböző országrészekre vonatkozóan. Ezzel ugyan csökkenne a költséghatékonyság elve, azonban lehetőség nyílna egy területileg jobban kiegyenlített szélenergia-termelés ösztönzésére, amely rendszerirányítási szempontból lenne kívánatos. Lehetőség van méret szerinti kategóriák megállapítására is, valamint várhatóan külön kvótákra pályázhatnak majd az olyan beruházók is, akik nem kívánnak részt venni a kötelező átvételi ár rendszerben. A rendeletben világosan meghatározottak a pályázás követelményei, valamint a határidők és illetékességek.

Mint arra az Energia Klub az érintett minisztérium figyelmét felhívta, az összességében előremutató jogszabálynak van néhány olyan pontja is, ami gátolhatja annak sikeres végrehajtását. Nem határozza meg például eléggé pontosan, hogy a megadott szempontok (átvételi ár, átvétel időtartama, átvett villamosenergia-mennyiség) alapján hogyan dönt a Hivatal. A jogszabály nem tartalmaz továbbá kellő garanciát arra, hogy valóban megépülnek az engedélyezett beruházások – a rendeletből hiányzik a beruházás elmaradása esetén elveszíthető kaució. A „licitálás” miatt fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy túl alacsonyra kínált átvételi ár esetén a beruházó nem talál megfelelő finanszírozót a beruházáshoz. Nem egyértelmű az sem, hogy az egyes kategóriákba milyen szempontok alapján allokálja majd a MEH a kiosztható kapacitásokat, illetve, hogy mi történik az esetlegesen megmaradó kvótákkal, ha pl. az egyik kategóriában kevesebb a jelentkező, mint a kiosztható engedélyek mennyisége. Újdonság a szélenergia-piacra újonnan belépők számára, hogy a pályázathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a szélturbina üzemeltetője hozzájárul ahhoz, hogy „rendszerszabályozási szempontból szükséges esetekben” a rendszerirányító, illetve az áramszolgáltató korlátozhatja a termelését. Arról a rendeletben nem esik szó, hogy mi számít „szükséges esetnek”, illetve, hogy ilyenkor a szélerőmű üzemeltetője kap-e, és mekkora mértékű kompenzációt a bevételkiesésért. Ez a bizonytalanság szintén nem kedvez a külső finanszírozási források bevonásához.

A fentiek miatt meg van a veszélye annak, hogy a jövőbeli kiosztás nem jár a kívánt eredménnyel. Erre éppen a korábbi szabályozás a legjobb példa: az engedélyezett 330 MW-ból egyelőre mindössze 177 MW szélerőmű-kapacitás épült meg. Az Energia Klub levelével egy időben a Magyar Szélenergia Társaság a Magyar Energia Hivatalhoz juttatta el hasonló tartalmú álláspontját. Mindkét szervezet reméli, hogy az illetékes szervek még a pályázati kiírás megjelenése előtt mérlegelik a felvetett kérdéseket.