Az utóbbi időben a szélerőműparkok szabályozási képességei, és így azok v villamosenergia-rendszerbe integrálásának lehetőségei az elsődleges kutatási célok a szélenergia területén. A cikk tárgyalja a szélparkok részvételi lehetőségeit az nergiarendszer primer, szekunder és tercier szabályozásában, amelyek részét képezik az új csatlakozási feltételeknek.»A korábbi években az elosztó hálózatra csatlakozó szélerőművektől általában nem várták el, hogy részt vegyenek a rendszer szabályozási ladataiban. A szélerőművek többsége ma is autonóm szabályozási rendszerrel rendelkezik. Sok országban azonban rohamosan nő a szélenergia
részaránya a teljes villamos energiában. Ezzel és a technikai fejlődéssel összhangban növekszik a szélerőművek egységteljesítménye és a szélerőműparkok összteljesítménye. Ez utóbbiak egyre gyakrabban közvetlenül az átviteli hálózatra csatlakoznak. A kölcsönhatás révén a szélerőművek fokozott hatással bírnak az energiarendszer minőségére, stabilitására és megbízhatóságára. Nagy parkok esetén ezen erőművek lekapcsolódása a rendszerről – hálózati hibák bekövetkeztekor – a többi üzemben maradó erőmű és egyes hálózati részek túlterheléséhez és lekapcsolásához vezethet. A szélerőművek hatása különösen erős lehet kis fogyasztás és nagy szélsebességek idején. Amint említettük a hagyományos szabályozással rendelkező szélerőművek nem vesznek részt a villamos rendszer szabályozási feladataiban, ami adott teljesítmény részarány felett nem
engedhető meg. Rossz összetételű erőműrendszer üzeme már kis szélerőmű részarány esetén is kritikuslehet. Magyarországon – a szélerőművek maximális együttes teljesítményére vonatkozó és 2010-ig érvényes – 330MW-os felső határt a hatóságok a felsorolt okokkal indokolták.

Szélerőművek szabályozása cikk letölthető itt>>>