A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával – öntözésével – értékestápanyagokat juttatunk a talajba, bocsátunk a növények rendelkezésére. Alkalmazásakor azonban figyelembe kellvenni azt is, hogy melyek annak káros következményei, hatásai. Többek között: kiöntözése erőteljes szaghatással járhat helytelen végrehajtása esetén kedvezőtlen irányba tereli a talaj termőképességét fertőző betegségek terjesztője lehet A talaj és szennyvíz kölcsönhatását számos tényező befolyásolja, így  a szennyvíz eredete és minősége, a talaj, a termesztett növény és a mikroklimatikus viszonyok. A szennyvízöntözéshez legmegfelelőbbek a középkötött és a könnyebb vályogtalajok. Ezek viszonylag nagy vízmennyiségek befogadására képesek és adszorbeáló képességük is megfelelő. A jobb minőségű homoktalajok is alkalmasak szennyvízöntözésre,nagy tömegű szennyvíz szűrődhet át rajtuk, de adszorpciós képességük kicsi, ezért tisztítóképességük nem a legjobb. (STEFANOVICS, 1975.)

 Élőgépek leírása itt (forrás organica honlap)>>>

 

http://www.korte-organica.hu/hungarian/technologies/living_machine.html

 

Ha Budapest, Makó vagy éppen Székesfehérvár a Balaton közvetlen közelében lenne, ott sem épülhetne semmi, mert nincs kiépítve a csatornahálózat. A Balaton-törvény államfői visszadobása akut szennyvíztisztítási problémákra is rávilágít. Ahogy megírtuk, negyvenhárom település várta megváltásként a Balaton-törvénynek azt a módosítását, amely szerint 2015-ig kitolódna a tótól távolabb lévő településeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének végső határideje. A jogszabály-módosítás júniusban ugyan megszületett, ám Sólyom László államfő megfontolásra visszaküldte a törvényt a parlamentnek.

Félmillió ember szennyvizéből keletkező biogázból állít elő energiát az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep. A  2,2 milliárdos beruházással tegnap átadott üzem így önfenntartóvá válik. A 6 év alatt megtérülő fejlesztéssel csökken a CO2 kibocsájtás.

A teljes cikk letöltése itt>>>

Azokban az üzemekben, ahol a termelés során magas szerves anyag tartalmú, biológiailag bontható szennyvíz keletkezik, a földgázfogyasztás akár 30 százaléka is kiváltható biogáz alkalmazásával.Mindezt Deli András, az UTB Envirotec Kft. marketing igazgatója mondta el az MTI-nek. A szakember kifejtette: a technológia lényege, hogy a szennyvíz szervesanyag-tartalmát a

A mezõgazdasági nyersanyagok feldolgozása során milliárd tonnányi mennyiségben keletkeznek melléktermékek. Az élelmiszeriparban és más, biológiai anyagokat feldolgozó iparokban szintén nagy mennyiségû a hulladék. Ezeknek a természetben elhelyezése ma már elképzelhetetlen. Ehelyett visszaforgatásukra (reciklizálás), hasznosításukra kell törekedni, pl. a mezõgazdaságban növénytáplálásra, talajjavításra. Az élelmiszeripari szennyvizek értékes, a termõföldbõl elvont tápanyagokat tartalmaznak, amelyek a talajba szintén visszajuttathatók. Ily módon a mûtrágya- és más (pl. ásványi energiaráfordítási) kiadások csökkenthetõk. A szerves melléktermékek biológiai módszerekkel átalakíthatók: a talaj humusztartalmát növelõ komposzt, vagy (pl. a szennyvízbõl) biogáz állítható elõ; a sörgyári maghulladékból pedig takarmány vagy takarmányadalék. A biogázgyártás mellékterméke szerves trágya. A kukoricacsutkából (az USA- ban évi 35 milliárd tonna képzõdik!) számos termék (facukor, cellulóz, ipari papír, szappan, táp, alom, tisztítóanyag stb.) készülhet, a baromfitollat nyomás alatti fõzés után megõrlik, s a fehérjetápokhoz keverik. Fakéreg és más nagy csersav-tartalmú anyagok, a kukoricakeményítõ- xantát a nehézfémeket visszanyerhetõ formában képesek megkötni. Alkoholtartalmú melléktermékekbõl a szesz lepárolható és ipari alkoholként hasznosul. A tejüzemek szennyvize levegõztetéssel és bakteriális oxidációval megtisztítható - ez az eljárás konzervgyári szennyvizek tisztítására is alkalmas. A bányászati meddõhányókon szennyvizes öntözéssel visszatelepíthetõ a növényzet (KELLEY 1993d, RUDD 1994, SWIENTEK 1995).

 

Tovább olvasom >>>

Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetőleg anyag, mely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja. A vízszennyezés következtében a víz emberi használatra részben, vagy teljesen alkalmatlanná válik, ill. a természetes vízi életfolyamatok kárt szenvednek. Vízszennyeződés a mérgező, fertőző, sugárzó, egyéb ártalmas anyagok, például a kommunális szennyvíz és ipari szennyvíz stb. vízbe vezetése. A vízminőségrontó hatás származhat a vízgyűjtő természetes forrásaiból is (természetes vízszennyezés), sőt magában a vízben is keletkezhet. (Környezetvédelmi Lexikon)

 

A teljes cikk megjelenítése itt >>>

A felhasználás során az ivóvíz , az iparvíz szennyeződik. Ezért a felhasználás helyéről el kell vezetni. A szennyvízelvezetés történhet csővezetéken (csatornában), a felhasználási helytől távolabbra épült szennyvíztisztítóba, vagy a fogyasztási hely közelébe épült szikkasztóba illetve egyéb közműpótló létesítménybe. Az utóbbi csak egyedi ellátásban illetve átmeneti helyzet megoldására alkalmazható. A szennyvizet a szennyvíztisztítóban hatóságilag előírt minőségűre kell tisztítani. (majdnem ivóvíz minőségűre) A szennyvízszolgáltatás a vízellátáshoz hasonlóan több részfolyamatból áll, melynek együttese biztosítja a szennyvizek elvezetését, tisztítását. Ez teszi lehetővé a felhasznált víz, a szennyvíziszap elhelyezését, újrafelhasználását. A környezet az így kezelt szennyvíztől nem károsodik.

 

A teljes cikk megjelenítése itt>>>ä

célja, hogy Európai Unió vonatkozó eloírásai 2010-re teljesíthetok legyenek, és az érintett  területeken megvalósulhasson a teljes köru csatornázottság és szennyvíztisztítás.
Ennek érdekében a programban résztvevo települések megállapodtak a fenti cél megvalósításában, amelyhez az Európai Unió Kohéziós Alap támogatási rendszerébol pályázat útján kívánják biztosítani a szükséges forrásokat. A pályázati anyag várhatóan 2007. elsõ felében benyújtásra kerül a brüsszeli döntéshozókhoz. A projekt teljes költsége bruttó 77 milliárd forint.

A Program megjelenítése itt>>>

kisberendezések, oldómedencék, természetközeli tisztítás

Szennyvíztisztító berendezések típusai >>>