A Magyar Nemzet november 5. én hírt adott egy új magyar szabadalomról, a függőleges tengelyű szélturbináról. A cikkből az derül ki, hogy ez hatékonyabb, olcsóbb, minden tekintetben jobb a jelenleg használt turbináknál. és világszerte érdeklődés van utána. Már itt nem értjük, hogy milyen tudományos vitát kell itt folytatn?
"Elmondja
azt is, hogy csaknem másfélszáz országban van folyamatban a szabadalmi eljárás.
Két hete kapták meg a chilei szabadalmat. A feltaláló megjegyzi ugyanakkor,
hogy találmányának akkor van értelme, ha az ország összefog a megvalósítás
érdekében. Szerinte az ország csak önerőből épülhet újjá, nemzetközi segítségre
kár is alapozni."
A Hun utcában átadták az első olyan hőszivattyút, amely egy panelház fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Leváltak a Főtávról, az alapdíj megszűnt, így az éves költségek 32%-kal csökkennek. A beruházás költsége a szolgáltató Geo-Nrg Kft.>>>-t terheli, cserébe a ház 20 évig veszi tőlük a hőt. 1 GJ hő bruttó költsége 7050 forintról 4800 forintra csökken. Dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester és Szanyi Tibor országgyűlési képviselő október 30-án adta át szimbolikusan a Hun utca 1-15. társasház hőszivattyúját, amely nyáron kezdte el részleges működését, de októbertől már a fűtést is biztosítja. A szükséges hatósági engedélyek beszerzése csaknem 2 évet vett igénybe. A Geo-Nrg Kft. által telepített műszaki létesítmény az első olyan hőszivattyú, amely egy kb. 40 éve iparosított technológiával épült panelház hőenergia-igényét, azaz használati melegvíz-szükségletét és fűtését ellátja. A cég a beruházás költségét szakmai titokként kezeli, mivel a jelen konstrukció szerint a beruházás költsége, a hőszivattyú működtetése és karbantartása az ő büdzséjüket terheli, míg a társasház cserébe hőt vásárol. A társasház és a Geo-Nrg 20 éves szerződést írtak alá, kérdésünkre Béndek Tibor műszaki igazgató elmondta, hogy a megtérülési idő 8-12 év, míg a haszon a szerződés második évtizedére várható.
Egy
nem publikusnak szánt jelentés került napvilágra a német sajtóban,
amiben részletesen elemzték a kínai és a német napelemgyártók
költségszintjeit, és ez alapján meglehetősen borús jövőképet jósolnak a
német gyártók hosszú távú túlélési esélyeiről.
A világ legnagyobb naperőművét építheti meg az amerikai First Solar >>> energetikai óriáscég Kínában. Erről magyar idő szerint szerdára virradóan írtak alá szándéknyilatkozatot az amerikai vállalat székhelyén, az Arizona állambeli Tempében. Az aláírásnál jelen volt a pekingi hierarchia második legmagasabb rangú vezetője, Vu Pang-kuo, a kínai parlament állandó bizottságának elnöke.
Írta: Mádlné Szőnyi Judit, Rybach László, Lenkey László, Hámor Tamás, Zsemle Ferenc
2009. szeptember 09. szerda 06:37
Az MTA Elnöki Titkársága 2008 januárjában adott felkérést egy független szakértői bizottság felállítására annak érdekében, hogy stratégiai javaslatot készítsen a geotermikus energia hazai hasznosításának elősegítésére.
»Magyarország Európán belül kiemelten jó természeti adottságokkal bír földtani, geofizikai és hidrogeológiai szempontból egyaránt. Az ország területe alatt magas a geotermikus gradiens, átlagosan 45 °C/km. Közvetlenül a felszín alatt törmelékes üledékek vagy repedezett mészkő, dolomit található, melyek jó víztárolóként működnek. A termálvíz – a hazai definíció szerint a legalább 30 °C-os víz – az ország területének több mint 70%-án rendelkezésre áll.
A német szélenergia lobbi az ország területének egy százalékát kéri
A Német Szélenergia Szövetség szerint szélerőműparkokat kellene telepíteni Németország területének legalább egy százalékán, mert így az ország áramellátásának akár felét is biztosíthatnák a szélerőművek.A 82 millió lakosú országban jelenleg az áramigény 7 százalékát fedezik szélturbinákkal. A kormány 2020-ig a duplájára emelné ezt az arányt, a Német Szélenergia Szövetség (BWE) szerint viszont 50 százalékos részarányt is el lehetne érni..
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium rendelete értelmében a Magyar Energia Hivatal idén pályázat útján újabb, várhatóan 410 MW engedélyt fog kiadni szélerőművek építésére a már évek óta változatlan 330 MW-os kereten felül. Az Energia Klub levélben fordult a minisztériumhoz a pályázati kiírással kapcsolatban.
Rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírásról A 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet "A szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól" elolvasható a Magyar Közlöny 2009/90. számában
A szélparkok építésének ideiglenes felfüggesztését követeli egy újonnan alakult európai környezetvédelmi lobbicsoport. Alig csökkenti a károsanyag-kibocsátást, rengeteg közpénzt emészt fel, elcsúfítja a tájat, rontja a helyi lakosság életminőségét és károsítja a faunát, ezért a szélerőmű nem alkalmas arra, hogy a megújuló energiaforrások fölhasználásának növelését célzó EU-stratégia egyik fő pillére legyen. Ezt állítja az Európai platform a szélfarmok ellen (EPAW) >>> néven 19 EU-tagállam több mint 350 szélerőmű-ellenes civil kezdeményezését összefogó nemzetközi csoport.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség június 8-án közzétett tanulmánya szerint a természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével termelhető szélenergia 2020-ra háromszorosan, 2030-ra pedig hétszeresen meghaladhatja az előrejelzett villamos energia fogyasztást.
Nagyon jelentős a szélenergia potenciál Európában - ez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Európai szárazföldi és partmenti szélenergia potenciál című tanulmányának legfőbb következtetése. A tanulmány rávilágít arra, hogy 2020-ra a természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő szélenergia potenciál háromszorosan haladja majd meg a becsült villamos energia igényt, 2030-ra pedig hétszeresen. A potenciál növekedése a technológiai fejlődésnek és a piaci viszonyok várható változásának köszönhető.
A megújuló energiaforrások tekintetében élen járó Spanyolországban egyre több szélerőművet kapcsolnak ki, mivel a gazdasági válság miatt csökken az energiaigény. A szélerőművek kezelői a csökkenő energiaigényekhez alkalmazkodva kényszerülnek a gépeik kikapcsolására, amelyek már így is több energiát termelnek, mint amennyit a rendszer fel tud használni. Az erőműveket általában éjszakára kapcsolják ki, amikor esik a fogyasztás - írja az Expansion című üzleti napilap.
Gazdagok vagyunk termálvízben, de kevés helyen hasznosítjuk ezt az energiát.Milyen okok játszanak ebben közre? Erről ad összefoglalót Kurunczi Mihály prezentációja.